Kiderült, hogy az ember alvás közben is képes tanulni

Most kell megtudnunk, hogy mégis jutottak valamire, akik a kilencvenes években úgy próbáltak elsajátítani egy új nyelvet vagy leszokni a dohányzásról, hogy alvás közben felvételeket hallgattak. Egy új kutatás legalábbis arra jutott, hogy megfelelő körülmények között az alvó emberi agy is képes rögzíteni valamit az új szavakból. A Berni Egyetem kutatói januárban a Current Biology című folyóiratban publikálták vizsgálatuk eredményeit.

Azzal már eddig is tisztában voltak az agy működését kutatók, hogy ez a szerv akkor is fontos szerepet játszik a tanulási folyamatban, amikor alszunk: rendezi és megerősíti az ismereteket, amelyeket napközben szereztünk, a fontos dolgokat eltárolja, míg a jelentékteleneket törli, hogy legyen hely az új információknak. Arra azonban kevesen számítottak, hogy tanulni is lehet alvás közben. Marc Züst pszichológus, a Berni Egyetem posztdoktori kutatója szerint kutatásuk jelentőségét az adja, hogy rájöttek: az alvó agy is képes információkat kódolni és hosszabb távon eltárolni, sőt, új asszociációkat létrehozni is.

Mekkora egy tofer? Tud repülni egy biktum?

A kísérlet német anyanyelvű résztvevőivel mélyalvás (amikor az alvónak nem sok kapcsolata van a környezetével) közben szópárokat hallgattattak anélkül, hogy erről értesítették volna őket. A pár egyik tagja mindig kitalált szó volt, például az, hogy tofer, míg a másik létező, például ház

Amikor felébredtek, szembesítették őket a kitalált szavakkal, de a jelentésüket nem tudták visszaadni. Ám arra többnyire képesek voltak, hogy megválaszolják a szavakkal kapcsolatos kérdéseket, például hogy a tofer – amit a kísérletben rendre a házzal állítottak párba – belefér-e egy cipősdobozba. A helyes válasz az volt, hogy nem. Nem úgy, mint például az ugyancsak fiktív aryl szónál, amelyet a parafa dugóval asszociálva suttogtak az alvó fülekbe. 

Züst magyarázata szerint az implicit memóriát nehéz expliciten megragadni, azzal viszont, hogy a kitalált szavak bizonyos szemantikai aspektusaira kérdeztek rá, a tudattalan információkig jutottak el. „Ha az alvóknak megmutatjuk például a biktum és a madár szóból alkotott szópárt, az agyuk új összeköttetést teremt a jól ismert madár fogalom és az ismeretlen biktum szó között. Az alvás közben megszülető emléknyom ébredés után is kitart, és kihat arra, hogyan reagálunk a biktum szóra még akkor is, ha úgy gondoljuk, sosem hallottuk korábban. Ez az emlékeknek egy implicit, tudattalan formája, olyan, mint egy megérzés.”

A kutatás szerint a helyes válaszok aránya mintegy 10 százalékkal magasabb volt ezzel a módszerrel, mint ha valaki random próbálta volna kitalálni, mekkora lehet egy tofer. Számított az is, hogy a mélyalvás melyik fázisában bombázták őket a szópárokkal: a fél másodpercenként változó fázisok egyikében az agy igen aktív és sok összeköttetés működik benne – ebben a szakaszban vésődött be hatékonyabban az emléknyom. A résztvevők egy kisebb csoportját MRI-vel is vizsgálták, miközben már éber állapotban próbálták osztályozni az idegenül csengő szavakat, és kiderült, hogy agyukban a nyelvhez kapcsolódó területek, illetve a hippokampusz aktiválódott

A módszer a jelek szerint alkalmas rá, hogy az agyban emléknyomokat hagyjon, vagy olyan változásokat indítson el, amely segít az emlékek eltárolásában. Az eredmény a jövőben segíthet olyan gyakorlati eszközök megalkotásában, amelyek a tanulási nehézségekkel vagy figyelemzavarral küzdő személyek, illetve a kognitív hanyatlást megélő idős emberek tanulását segíthetik.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Igazságot a babnak!

A görögöknél még félistenként tisztelték a (ló)bab hősét, Magyarországon pedig hasonló népszerűségnek örvend Bud Spencer, a hagymás bab félistene. Umberto Eco szerint Európa egyenesen a túlélését köszönheti a babnak.