Humán és társadalomtudományokból magasan túlszárnyalta a CEU a hazai mezőnyt
Három tudományterületen is a világ legjobb 50 egyeteme között szerepel a Közép-európai Egyetem (CEU) az egyik legrangosabb egyetemi világrangsorban, a brit Quacquarelli Symonds (QS) oktatással foglalkozó cég frissen közzétett listáján. Politikatudomány és nemzetközi kapcsolatok oktatásában és kutatásában a 41., filozófia, valamint szociálpolitika és közigazgatás területén pedig a 44. helyezést érte el a CEU. Az intézmény történelemtudományból az első 100, szociológiából az első 150, míg a közgazdaságtan, az ökonometria és a jogtudomány területén az első 200 legjobb egyetem közé tartozik a világon. A CEU tavalyi helyezéseit három tudományterületen javítva, hét területen lett Magyarország legjobbja.
A humán tudományok összesített listáján, amit az Oxfordi Egyetem vezet, a CEU a 143. helyen végzett, a legjobb 500-ba a magyar egyetemek közül már csak az ELTE fért fel ( valahová a 401. és a 450. helyek közé; 400 fölött a helyezést már nem szerepeltetik a rangsorban). A társadalomtudományok és közigazgatás területén, ahol az amerikai Harvard Egyetem vezet, a 206. helyen végzett a CEU; a másik magyar intézmény ezen a listán a Budapesti Corvinus Egyetem, amely a 451. és 500. között végzett.
A természettudományok területén a Massachusetts Institute of Technology (MIT) szerezte meg az első helyet, az ELTE a 340. helyen, míg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a 451. és az 500. hely között szerepel. Az élet- és orvostudományok összesített listájának a kétszeres listavezető Harvard Egyetem áll az élén, ide a Semmelweis Egyetem a hazai vetélytársak közül elsőként a 308., a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem pedig a 451. és az 500. hely között végeztek. Műszaki tudományokban az ugyancsak kétszeres bajnok MIT vezette listára a BME a legjobb 401-450 között jutott fel.
Az intézmények tudományterületekre nem bontott, általános listájának élén tavaly óta semmi meglepetés nem történt. Csakúgy, mint 2018-ban, az MIT vezet, második a Stanford, harmadik a Harvard (mindhárom amerikai egyetem). Az intézményi listán a magyar egyetemek közül a szegedi végzett a legjobb, a 470. helyen, a Debreceni Egyetem a legjobb 650-be, az ELTE és a Pécsi Tudományegyetem a legjobb 750 közé, a BME és a Corvinus pedig a legjobb ezerbe fért bele.
Intézményi QS-lista:
- Massachusetts Institute of Technology (MIT), USA
- Stanford University, USA
- Harvard University, USA
- California Institute of Technology (Caltech), USA
- University of Oxford, UK
- University of Cambridge, UK
- ETH Zurich – Swiss Federal Institute of Technology, Svájc
- Imperial College London, UK
- University of Chicago, USA
- University College London (UCL), UK
...
470. Szegedi Tudományegyetem
Az intézményi lista másképp fest
Az intézmények összesített listáján a tantárgy szerinti bontásban a hazai mezőnyt magasan leköröző CEU nem szerepel. Ennek az az oka, mondta a Qubit kérdésére Enyedi Zsolt politológus, a CEU rektorhelyettese, hogy az összintézményi listákon követelmény, hogy egy egyetem kínáljon BA, vagyis alapfokú képzést is, a CEU pedig nem ilyen. A tudományterületek szerinti rangsorok esetében viszont ez nem számít, ezeken a listákon az alapfokú és a posztgraduális képzést nyújtó intézmények együtt szerepelnek.
Hasonló irányelvek mentén, vagy még szigorúbb feltételek szerint állítják össze az ARWU sanghaji, valamint a Times Higher Education (THE) listáit is. Utóbbi listán – egy adminisztrációs hiba miatt 2017-ben véletlenül – besorolták a többi egyetem közé az alapképzést akkor sem nyújtó CEU-t is. Akkor az intézmény a többi hazai egyetemet 200 hellyel lekörözve az első 350-ben végzett – mondta Enyedi, aki szerint a CEU hamarosan rendszeres szereplője lehet az összesített világranglistáknak. A Bécsbe költöző, vagyis az idén szeptembertől már nem a magyar felsőoktatási eredményeket erősítő intézmény Ausztriában alapfokú képzéseket is indít majd.
A mérés mindig torzít
Az egyetemi rangsorok évek óta vérre menő viták tárgyát képezik. Az egyik legnagyobb probléma, hogy az egyes listák nemigen hasonlíthatók össze egymással, mert mást és mást mérnek. Az egyébként világszerte hivatkozott brit QS négy szempont, a kutatási és a tanítási eredményesség, a szerzett tudás alkalmazhatósága és a nemzetközi helytállás alapján rangsorol. Az intézmények minden területen hat mutató alapján szerezhetnek pontokat, ezek az oktatott tudományterületek képviselői és az ipari szereplők értékelése, a szakok látogatottsága, idézettsége, valamint a tanárok és a diákok multikulturalitása.
A listázás leggyengébb pontja a kritikusok szerint a „független” kritikusok kérdőíves megkérdezése. Már az is kérdéses, hogy az egyes tudományterületek elismert (Nobel- vagy egyéb díjas) képviselői, vagy az ipari szereplők véleménye mennyire elfogulatlan, de akadnak listák, amelyek készítéséhez még egyetemi rektorok és dékánok véleményét is kikérik, ami végképp ellehetetleníti a hiteles rangsorok felállítását. A QS-lista hitelességét a magyar egyetemek vonatkozásában például az is torzítja, hogy a magyarországi munkáltatók jóval nagyobb arányban alkalmaznak a nagyobb hazai egyetemekről kikerült szakembereket, míg a CEU diákjai, mondta Enyedi, szétszóródnak a világban.
A konkurens, szintén brit THE saját erősségének azt tartja, hogy a listázott egyetemek „összes fő tevékenységét” latba veti az értékelésnél. Az átadott tudás és az innovatív kutatási potenciál mellett számít a nemzetközi megítélés és a tanítás minősége is. Minden intézményt 13 teljesítménymutató alapján pontoz. Más kérdés, mondta a CEU rektorhelyettese, hogy azt egyik rangsor sem súlyozza, hogy például ugyanazt az idézettséget egy intézmény száz vagy ezer tanára hozza-e össze.
Magyar egyetemeknek nemzeti rangsort
A világranglisták említett anomáliái miatt Magyarországon 2001 óta saját, hazai listát is frissítenek. Miközben a nemzetközi rangsorok az egyes egyetemeken oktató szakemberek nemzetközi publikációs mutatóira és a különféle iparági szereplők értékeléseire hagyatkoznak, az UnivPress összeállítói az egyetemek teljesítményét például aszerint értékelik, hogy a hallgatók milyen felvételi eredmények alapján, milyen teljesítménnyel jutnak be egy-egy intézménybe. A hazai elemzések a hallgatói felhozatal mellett az intézményi oktatók tudományos minősítését, tudományos fokozatát is figyelembe veszik – mondta a Qubitnek Fábri György, az ELTE tudománykommunikáció kutatója, aki szerint ezek a mutatók lényegesen többet árulnak el az oktatás minőségéről.
Az idei QS-rangsorról azt is érdemes tudni, hogy miközben a magyar intézmények közül több is jelentősen javította a publikációs mutatóit a tavalyi évhez képest, mindez a rangsorbeli végeredményén mégsem feltétlenül látszódik. Ennek sok esetben az az oka, hogy az intézmények megítélése mégis sokat romlott az utóbbi egy évben, mondta Fábri.
Miközben a globális listák a nemzetközi mobilitásra alapoznak, a valóságban a tanulási, oktatási célból létrejött mobilitás meglehetősen csekély, még akkor is, ha egyébként jóval számottevőbb, mint két évtizeddel ezelőtt, tette hozzá a kutató. 100 millió egyetemistából jó, ha 4 millió tanul a szülőföldjétől távol. Ráadásul Fábri szerint ezeknek a mozgásoknak a jelentős része is jól behatárolható. A volt szovjet tagköztársaságokból például sokan tanulnak Moszkvában vagy Szentpétervárott, csakúgy, ahogy a határon túli magyarok jelentős része is egy-egy magyar egyetemet, vagy a szlovák diákok egy része is Prágát célozza meg, amikor továbbtanul. A világranglisták a kutató szerint valójában inkább PR-célokat szolgálnak, már csak azért is, mert szerinte a Harvardra nem azért megy valaki tanulni, mert előkelő helyet foglal el akármelyik listán, hanem azért, mert a világon mindenki ismeri a nevét.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: