Az Orbán-rendszer nemcsak az öncélú hatalomszerzésről és a korrupcióról szól, hanem sokkal inkább egy jól meghatározható ideológia megteremtéséről és továbbadásáról – állítja Enyedi Zsolt, a CEU Demokrácia Intézetének professzora, aki szerint a rendszer alapvető célja, hogy ezt az ideológiát átültesse a gyakorlatba. Mi következik mindebből?
A vezetőket hajlamosak vagyunk démonizálni vagy isteníteni, és túl könnyen elhisszük róluk, hogy a valóságban is olyanok, amilyennek mutatják magukat. Metz Rudolf politológus szerint leginkább a követőiken keresztül lehet megérteni őket, és elképzelhető, hogy ehhez nem elég a politológia hagyományos eszköztára. Itt jön a képbe a szociálpszichológia.
Hogyan befolyásolja a politikai-társadalmi kontextus az egyéni mentalitást? Mi köze a kollektív nárcizmusnak a lengyelországi abortusztilalomhoz, a dél-afrikai fehér telepesekhez vagy a NER-hez? Ezekre a kérdésekre keresi a választ egy frissen megjelent tanulmánykötet, amit ma mutatnak be a Kossuth Klubban.
A nemzetközi kutatások szerint egyáltalán nem törvényszerű, hogy a keresztény hívők fogékonyabbak a populista és a szélsőjobbos pártok üzeneteire. De mi a helyzet itthon?
Hogyan alakult ki a menekültellenesség, Európa két távoli sarkában? Az okokat egyre több tudományos igényű kutatás elemzi.
John Keane ausztrál politológus szerint a mai Magyarország Kína és Oroszország mellett az Egyesült Arab Emírségekkel, Törökországgal, Iránnal és Kazahsztánnal rokon állam, Orbán Viktor pedig nem más, mint a Vlagyimir Putyin árnyékában pecsenyéjét sütögető „kis zsarnok”.
Ami a politikai aktivizmust illeti, 32 európai ország közül Magyarország az utolsó helyen áll. Felnőttoktatás terén csak Bulgáriát előzzük meg, szélsőjobbosból viszont sokkal több van nálunk, mint Nyugat- és Dél-Európában – derült ki az Európai Társadalmi Felmérés (ESS) tegnapi budapesti konferenciáján.
A populista kormányok nem szívesen vezetnek be népszerűtlen intézkedéseket, és járványügyi kommunikációjukat is úgy tervezték meg, hogy az bagatellizálja a járvány súlyosságát, és diszkreditálja a tudományos eredményeket – áll egy nemzetközi kutatócsoport friss tanulmányában.
Bár a konteók a politikai spektrum mindkét szélsőértékén termékeny táptalajra találnak, a tekintélyelvűségben és a nacionalizmusban hívők fogékonyabbak rájuk, különösen akkor, ha ellenzékbe kényszerülnek. Egy magyar kutatók részvételével elvégzett összeurópai vizsgálat szerint azokban az országokban történnek a legnagyobb meglepetések, ahol populista politikusok vannak hatalmon.
Szergej Spilkin választási matematikus számításai szerint az Egységes Oroszországra idén leadott hamis szavazatok aránya megközelítette az 50 százalékot. Ám az orosz dumaválasztások már a rendszerváltás utáni időkben sem kínálták fel annak lehetőségét, hogy a hatalmon lévőket le lehessen váltani. Az 1993-as alaptörvény olyan politikai rendszert alakított ki, amiben a végső szó mindig az elnököt illeti meg.
Elég tanult vagy hozzá, hogy megértsd a republikánus Donald Trump beszédét? Valószínűleg igen, de ahhoz még kisebb felkészültség kell, hogy felfogd demokrata ellenfele, Joe Biden üzeneteit. Egy átfogó nyelvi elemzésből kiderült: a vizsgált populista vezetők rendre bonyolultabb nyelvi eszközökkel bombázzák híveiket, mint a mainstreamhez tartozó riválisaik.
A járványhelyzetben a kormányok kivételes hatásköre más országokban is kihívást jelent a demokrácia és az elszámoltathatóság szempontjából, de a hatalom fokozott koncentrációja különösen problematikus Közép- és Kelet-Európában, ahol a demokratikus visszalépés, a jogállamiság és a parlamenti ellenőrzés figyelmen kívül hagyása a politika normalitás részévé vált.
Egy új tanulmány statisztikai összefüggést vélt felfedezni a populista pártok népszerűségének felívelése és a védőoltásba vetett bizalom csökkenése között. Kérdőjelek azért vannak.
Jonas Staal holland művész projektje Donald Trump volt főtanácsadójának három évtizedet lefedő munkásságán keresztül elemzi, milyen szerepe volt a propagandaművészetnek abban, hogy a trumpi populizmus politikai valósággá váljon.