A korai fázisú vizsgálatban egyik résztvevő sem tapasztalt súlyos mellékhatásokat, és bár az immunválasz ígéretes, az még nem bizonyított, hogy a HIV-fertőzés ellen is véd az oltás.
Az államnak a méltányosság elve szerint garantálnia kellene az olyan közjavak megteremtését, mint a nyájimmunitás, de a politikai következményektől tartva nem rendeli el a kötelező vakcinációt. Örkény Antal szociológus a járvány előtt megjelent kötet, Az oltás etikája alapján vezeti le, hogyan erősíthetné a kötelező oltás a társadalmi összetartozást.
Kevés Magyarországhoz hasonló ország van, az elérhető vakcinák sokszínűségét tekintve mindenképp, így az olyan adatsor is ritka, amelyben a Pfizer, az AstraZeneca, a Szputnyik V és a Sinopharm oltásokat hasonlítják össze. Most egy ilyen érkezett Mongóliából, kevés meglepetéssel, de annál szembetűnőbb különbségekkel.
Idén 7,25 milliárd adag covid-vakcinát adtak be világszerte, ami kétszerese az évente beadott rutinoltások számának – a fecskendők ellátása viszont nem gyorsult fel ilyen mértékben. Ha ez így marad, jövőre a szükségesnél 2 milliárddal kevesebb fecskendő állhat rendelkezésre.
Kijött az első valós adatokra támaszkodó tanulmány a HPV elleni vakcinák hatásosságáról, a rákkutató intézetek szerint történelmi jelentőségű eredménnyel. Lehet, hogy nincs is olyan távol a WHO célja a méhnyakrák teljes felszámolásáról?
A fiatalabb gyerekek korosztályában is hatásosnak és biztonságosnak bizonyult a Pfizer-BioNTech által gyártott covid-vakcina, ráadásul csak harmadannyi hatóanyag kell nekik ugyanolyan erős antitestszint eléréséhez, mint a kamaszoknak és fiatal felnőtteknek.
Az elmúlt évben csupán egyetlen esetet regisztráltak az országban, de történelmi példák igazolják, hogy a védekezési kampány leállítása az esetszámok megugrásához vezethet. Mi lesz, ha a tálibok nem hagyják az egészségügyi dolgozóknak, hogy felvegyék a harcot a fertőzéssel szemben?
A beoltottak is elkaphatják a fertőzést, de a legfrissebb adatok alapján a vakcina védelmet nyújt a súlyos vagy halálos kimenetelű megbetegedéssel szemben.
Joe Biden elnök fejenként 100 dollárt adna mindenkinek, aki beoltatja magát a koronavírus ellen, míg egyes államokban 50 ezer dolláros fődíjjal kecsegtető lottóval vennék rá az oltásra azokat, akik még mindig hezitálnak. Kutatók szerint ezek az ígéretek felpörgethetik az egyre lassuló vakcinaprogramot.
Már 67 országban engedélyezték, de a nagy nyugati szervezetek még ellenállnak, hiába derül ki egyre több tanulmányból, hogy a Szputynik nyugati oltásoknál is hatásosabb. Mi az oka az ellenségeskedésnek, és miben reménykedhetnek az oroszok?
Forradalmi kutatásból derült ki, hogy az mRNS-vakcinák hatására létrejövő immunsejtek aktivitása az oltás után több hónappal sem csökken. Azoknak sem lesz szükségük emlékeztető oltásra, akik nem estek át a fertőzésen, hacsak nem lesznek a mostaniaktól jelentősen eltérő koronavírus-változatok.
Mikrocsip és luciferáz helyett olyanokat találunk a Pfizer vakcinájában, mint szacharóz, koleszterin vagy dinátrium-hidrogén-foszfát-dihidrát. De mire jók ezek egy világjárványt okozó vírus ellen?
Az influenzavírus B egyik altípusát és az A típusú influenzavírus egyik legtöbb problémát okozó csoportját a COVID-19 elleni intézkedések kezdete óta nem észlelték, ami az influenza elleni védőoltás szempontjából is jó hír: négy helyett elég lehet három összetevőjű vakcinát gyártani, kevesebb hibalehetőséggel.
A vér antitestjei és a T-sejtek után most a csontvelőben található, antitesttermelő plazmasejtek és a memória B-sejtek szerepét kutatták az immunitás kialakulásában, biztató eredményekkel.
A 19. század elején, néhány évvel a legelső vakcina feltalálása után már csecsemőzabáló szörnyekről, szándékos marhaszifilisz-terjesztésről és isteni haragot kiváltó bestialitásról károgtak az oltásellenesek. Mindez abból indult ki, hogy a fekete himlő ellen az emberre alig veszélyes tehénhimlő felhasználásával védekeztek, több millió emberéletet megmentve.