Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca nemrég leállította, majd Nagy-Britanniában újraindította vakcinajelöltje harmadik fázisú tesztelését, miközben világszerte több mint százezer önkéntes részvételével zajlanak az amerikai, kínai, német és orosz kísérletek. Korábban úgy volt, hogy 2020 végére elkészülhet a biztonságos ellenszer, most viszont úgy tűnik, 2021 közepe előtt nem lesz tömegesen bevethető vakcina.
Világszerte egyre több olyan páciensről számolnak be, akik hónapokkal a COVID-19 betegségből való felgyógyulás után kapták el újra a fertőzést. Az ilyen esetek értelmezése a vakcinafejlesztés szempontjából is létfontosságú: a virológusok szerint könnyen lehet, hogy hosszú távon időszakos oltásokkal kell majd védekezni a koronavírus ellen.
Miután Oroszországban és Kínában is felgyorsult a koronavírus-vakcinák engedélyezése, Donald Trump az amerikai szabályozókat is sürgeti, hogy még a novemberi elnökválasztás előtt be tudja oltani a népet. Anthony Fauci járványguru szerint ez kockázatos, miközben felesleges felhajtás nélkül is lehet még idén vakcina.
Biológusok szerint sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a fertőző állatok beoltására, hogy megelőzhetők legyenek az emberre terjedő betegségek okozta járványok. A vadon élő állatok védelmezésére kitalált módszereket fejlesztették tovább úgy, hogy azokkal állati és emberi populációk is védhetők legyenek.
Vlagyimir Putyin a saját lányán tesztelte az orosz kísérleti koronavírus-vakcinát, és elégedett volt az eredménnyel, így hamarosan jöhet a tömeges oltás. Nemzetközi kutatók szerint azonban az oltóanyag nem ment át a megfelelő vizsgálati procedúrán, így nemcsak a beoltottakra veszélyes, de bukásával az oltásellenességet is elszabadítaná.
Az orvosokon és tanárokon már a tömeges oltás előtt bevetendő orosz vakcinával szemben nemzetközi szakértők is kifejezték kételyeiket, mivel ellentmondásosak a klinikai vizsgálatokról szóló beszámolók, és persze semmilyen nyilvános tanulmány nem készült róluk.
Moderna, AstraZeneca, Pfizer: az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a COVID-19 elleni vakcinák nagyobb embercsoportokon végzett klinikai vizsgálatainak eredményei, és úgy tűnik, a legígéretesebb oltások ki tudják váltani a kívánt immunválaszt a koronavírussal szemben. Kérdés, hogy sikerül-e eleget gyártani a vakcinából, és hogy mi lesz a makacs szkeptikus oltásellenesekkel.
A járványhelyzet miatt elmaradnak a megelőzhető betegségekre adott védőoltások is, a WHO szerint ez olyan betegségek visszatéréséhez vezethet, mint a kanyaró vagy a gyermekbénulás. Az UNICEF szerint fontos, hogy amint lehet, pótolják a kimaradt oltásokat.
Bemutatjuk a legígéretesebb oltóanyagokat, elmagyarázzuk az egyes vakcinatípusok hatásmechanizmusát, és elmondjuk, miért kell óvatosan bánni a vakcinák elkészülésének időpontjára vonatkozó becslésekkel.
A pekingi Sinovac Biotech inaktivált vakcináját néhány napja kezdték el embereken is tesztelni, és a cég már júniustól beoltaná a legveszélyeztetettebbeket. A kutatás módszerei megkérdőjelezhetők, de a kínai cég szerint még a vírus mutálódása sem zavarja a védőoltás hatékonyságát.
Robert Redfield szerint a COVID-19 újabb hullámára kell számítani télen, egy időben a szezonális influenzajárvánnyal. Lennének ötletei, hogy az államok hogyan készüljenek, de az USA-ban óriási a nyomás a gazdaság újraindítására.
A SARS-CoV-2 ellen fejlesztett gyógyszer fejlesztését 300 millió forinttal támogatja a magyar kormány. A négytagú konzorciumot vezető Kacskovics Imre immunológusprofesszor szerint a pénz a kezdeti lépésekre lehet elég, viszont a gyógyszer nemcsak gyógyításra, hanem megelőzésre is alkalmas lehet majd.
Egy szavazaton múlott, de elbukott az a törvényjavaslat, amely megszüntette volna azt a gyakorlatot, hogy vallási alapon ki lehet térni a kötelező védőoltások elől.
A betegség korai stádiumában több mint 90 százalékos túlélési esélye volt a most bemutatott szerrel kezelt ebolás pácienseknek. Kongóban, ahol nem nagyon bíznak az orvosokban, az elmúlt egy évben 1800-an haltak bele a betegségbe.
2010 és 2013 között az indiai kormány azokon a területeken kampányolt, ahol nem volt népszerű a kanyaró elleni védőoltás. Több tízezer életet mentett meg vele.
657 ezer gyerek évtizedekig tartó megfigyelésével bizonyították dán kutatók, hogy az MMR-oltás és az autizmus között nincs összefüggés. Kérdés, hogy érdemes-e ezt még kutatni.
Egy új tanulmány statisztikai összefüggést vélt felfedezni a populista pártok népszerűségének felívelése és a védőoltásba vetett bizalom csökkenése között. Kérdőjelek azért vannak.
Bár több mint tíz éve készül, még mindig nem kapható a gyógyszerpiacon a nyugat-nílusi láz elleni humán vakcina. A szintén veszélyeztetett lovakat már több mint másfél évtizede hatékonyan oltják az állatorvosok.