védőoltás

Biztonságos az AstraZeneca vakcinája, vagy sem?

A brit adatok szerint 0,0004 százalék az esélye annak, hogy a vakcinától trombózis alakul ki. Ha valaki már megkapta az első dózist, és nem lett baja tőle, mindenképpen megéri a második oltásra is elmenni, hiszen annak még kisebb a valószínűsége, hogy csak másodjára lépjen fel a vérrögképződés.

„Ha valakinek felajánlják a kínai vakcinát, és visszautasítja, ne számítson arra, hogy mi majd két hónap múlva beoltjuk Pfizerrel”

A Nemzetközi Oltóközpont Kft.-nél 5000 forintért lehet feliratkozni a koronavírus elleni oltásra, immár hónapok óta. Csakhogy, bár a vállalkozás az összes létező vakcinagyártóval kapcsolatban áll, még mindig nincs magánúton elérhető vakcina a láthatáron. A budapesti fővárosi kormányhivatal vizsgálja, hogy a cég tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat-e.

„Szomorú kudarc”, „nemzeti szégyen”: a francia vakcinafejlesztőkön csúnyán kifogott a koronavírus

A patinás párizsi Pasteur Intézet a múlt héten végleg felhagyott koronavírus elleni vakcinája fejlesztésével, a szintén francia gyógyszeróriás, a Sanofi pedig kénytelen átállítani gyárait a Pfizer/BioNTech vakcina tömegtermelésére, mert saját oltóanyaga egy laboratóriumi malőr miatt valószínűleg csak az év végére készül el. Quel malheur!

Hogy sikerült csodát művelni és kevesebb mint egy év alatt kifejleszteni a vakcinát a koronavírus ellen?

A koronavírusokról az évek során összegyűjtött tapasztalatok, a vakcinafejlesztésbe öntött dollármilliárdok, a kutatók globális együttműködése, valamint a géntechnológia, a mesterséges intelligencia és az mRNS-alapú vakcinaelőállítási technológia mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a történelemben eddig soha nem látott módon, kevesebb mint egy év alatt sikerült kifejleszteni és engedélyeztetni a SARS-CoV-2 elleni oltóanyagokat.

Milyen mellékhatásai vannak a nyugati vakcináknak? És az orosznak?

A Pfizer és a Moderna klinikai tesztjeinek adatsorából részletesen tudható, milyen arányban jelentkeztek a védőoltás különböző, enyhe mellékhatásai, de az orosz Szputnyik V-ről csak önkéntes beszámolókból vannak információink. Néhány súlyos esettől eltekintve legfeljebb enyhe lázra, fejfájásra vagy egy kis hidegrázásra lehet számítani a vakcina beadása után.

Komoly járványügyi, logisztikai és etikai dilemmákat vet fel a kérdés, hogy ki kapja az első oltásokat a koronavírus ellen

Mivel a COVID-19 különösen a 65 év felettiek és más egészségügyi problémákkal, például cukorbetegséggel vagy asztmával küzdők esetében halálos, viszont a fiatal és egészséges korosztályban fertőz széles körben, a szakértőknek két, egymással összebékíthetetlen prioritás között kell választaniuk: a halálozásokat előzzék meg, vagy a terjedést lassítsák?

Fontos részleteket hallgatott el vakcinájáról az AstraZeneca

A két 95 százalékos hatékonyság körüli amerikai vakcina bejelentése után a brit-svéd cég nehéz helyzetbe került: a 70 százalékos eredményt egy 90 százalékos részeredménnyel színezte ki, de azt elfelejtette megemlíteni, hogy a hatékonyabb dózisból csak fiatalabbak kaptak. A részvényárfolyam már zuhanásnak indult, de a titkolózással az emberek védőoltásba vetett bizalmát is eljátszhatják.

A koronavírus-intézkedések miatt Dél-Afrikában idén teljesen elmaradt az influenzaszezon

A déli féltekén nemrég ért véget az influenzaszezon, és az adatok azt mutatják, hogy a koronavírus-járvány terjedése ellen hozott intézkedések, az iskolák bezárása, a maszkviselés és a távolságtartás teljesen gátat szabtak az influenzavírus terjedésének. Dél-Afrikában a szigorú korlátozások eredményeként idén csak egy ember kapta el az influenzát, míg a COVID-19 fertőzést több mint 660 ezren.

Hányat kell még aludni a vakcináig?

Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca nemrég leállította, majd Nagy-Britanniában újraindította vakcinajelöltje harmadik fázisú tesztelését, miközben világszerte több mint százezer önkéntes részvételével zajlanak az amerikai, kínai, német és orosz kísérletek. Korábban úgy volt, hogy 2020 végére elkészülhet a biztonságos ellenszer, most viszont úgy tűnik, 2021 közepe előtt nem lesz tömegesen bevethető vakcina.

A koronavírus folyamatosan mutálódik, és az is újra megbetegedhet, aki egyszer már átesett a fertőzésen

Világszerte egyre több olyan páciensről számolnak be, akik hónapokkal a COVID-19 betegségből való felgyógyulás után kapták el újra a fertőzést. Az ilyen esetek értelmezése a vakcinafejlesztés szempontjából is létfontosságú: a virológusok szerint könnyen lehet, hogy hosszú távon időszakos oltásokkal kell majd védekezni a koronavírus ellen.

Oroszország kihirdette magát a vakcinaverseny győztesének, a világ tudósai őrjöngenek

Vlagyimir Putyin a saját lányán tesztelte az orosz kísérleti koronavírus-vakcinát, és elégedett volt az eredménnyel, így hamarosan jöhet a tömeges oltás. Nemzetközi kutatók szerint azonban az oltóanyag nem ment át a megfelelő vizsgálati procedúrán, így nemcsak a beoltottakra veszélyes, de bukásával az oltásellenességet is elszabadítaná.

Már az év vége előtt megjelenhetnek az első engedélyezett koronavírus-vakcinák

Moderna, AstraZeneca, Pfizer: az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a COVID-19 elleni vakcinák nagyobb embercsoportokon végzett klinikai vizsgálatainak eredményei, és úgy tűnik, a legígéretesebb oltások ki tudják váltani a kívánt immunválaszt a koronavírussal szemben. Kérdés, hogy sikerül-e eleget gyártani a vakcinából, és hogy mi lesz a makacs szkeptikus oltásellenesekkel.

Megtalálták az ebola ellenszerét

A betegség korai stádiumában több mint 90 százalékos túlélési esélye volt a most bemutatott szerrel kezelt ebolás pácienseknek. Kongóban, ahol nem nagyon bíznak az orvosokban, az elmúlt egy évben 1800-an haltak bele a betegségbe.