Joe Biden elnök fejenként 100 dollárt adna mindenkinek, aki beoltatja magát a koronavírus ellen, míg egyes államokban 50 ezer dolláros fődíjjal kecsegtető lottóval vennék rá az oltásra azokat, akik még mindig hezitálnak. Kutatók szerint ezek az ígéretek felpörgethetik az egyre lassuló vakcinaprogramot.
Már 67 országban engedélyezték, de a nagy nyugati szervezetek még ellenállnak, hiába derül ki egyre több tanulmányból, hogy a Szputynik nyugati oltásoknál is hatásosabb. Mi az oka az ellenségeskedésnek, és miben reménykedhetnek az oroszok?
Forradalmi kutatásból derült ki, hogy az mRNS-vakcinák hatására létrejövő immunsejtek aktivitása az oltás után több hónappal sem csökken. Azoknak sem lesz szükségük emlékeztető oltásra, akik nem estek át a fertőzésen, hacsak nem lesznek a mostaniaktól jelentősen eltérő koronavírus-változatok.
Mikrocsip és luciferáz helyett olyanokat találunk a Pfizer vakcinájában, mint szacharóz, koleszterin vagy dinátrium-hidrogén-foszfát-dihidrát. De mire jók ezek egy világjárványt okozó vírus ellen?
Az influenzavírus B egyik altípusát és az A típusú influenzavírus egyik legtöbb problémát okozó csoportját a COVID-19 elleni intézkedések kezdete óta nem észlelték, ami az influenza elleni védőoltás szempontjából is jó hír: négy helyett elég lehet három összetevőjű vakcinát gyártani, kevesebb hibalehetőséggel.
A vér antitestjei és a T-sejtek után most a csontvelőben található, antitesttermelő plazmasejtek és a memória B-sejtek szerepét kutatták az immunitás kialakulásában, biztató eredményekkel.
A 19. század elején, néhány évvel a legelső vakcina feltalálása után már csecsemőzabáló szörnyekről, szándékos marhaszifilisz-terjesztésről és isteni haragot kiváltó bestialitásról károgtak az oltásellenesek. Mindez abból indult ki, hogy a fekete himlő ellen az emberre alig veszélyes tehénhimlő felhasználásával védekeztek, több millió emberéletet megmentve.
A szakértők nem győzik hangsúlyozni: biológiailag lehetetlen, hogy a vakcina hatására termelt antitestek a méhlepény kialakulásában szerepet játszó fehérjéket is támadják. Ha viszont valaki emiatt nem oltatja be magát, és teherbe esik, az a saját és születendő gyereke egészségét is veszélyezteti.
A brit adatok szerint 0,0004 százalék az esélye annak, hogy a vakcinától trombózis alakul ki. Ha valaki már megkapta az első dózist, és nem lett baja tőle, mindenképpen megéri a második oltásra is elmenni, hiszen annak még kisebb a valószínűsége, hogy csak másodjára lépjen fel a vérrögképződés.
Dobogós a Pfizer és a Szputnyik-V.
Megkaptad már a koronavírus elleni védőoltást? Ha igen, melyik vakcinával oltottak? Nem reprezentatív felmérésünkben azt vizsgáljuk, hogy milyen vakcina jutott a Qubit olvasóinak: amerikai, német, orosz, vagy kínai?
A Nemzetközi Oltóközpont Kft.-nél 5000 forintért lehet feliratkozni a koronavírus elleni oltásra, immár hónapok óta. Csakhogy, bár a vállalkozás az összes létező vakcinagyártóval kapcsolatban áll, még mindig nincs magánúton elérhető vakcina a láthatáron. A budapesti fővárosi kormányhivatal vizsgálja, hogy a cég tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat-e.
Meddig tart a védettség? Beoltassa-e magát, aki már átesett a fertőzésen? Autoimmun betegségek esetén be lehet adni a vakcinát? Kitolható-e a két oltás közötti idő? Az mRNS-alapú oltóanyagok technológiájának szabadalmaztatója kedd este online előadáson válaszolt a közönség kérdéseire.
A patinás párizsi Pasteur Intézet a múlt héten végleg felhagyott koronavírus elleni vakcinája fejlesztésével, a szintén francia gyógyszeróriás, a Sanofi pedig kénytelen átállítani gyárait a Pfizer/BioNTech vakcina tömegtermelésére, mert saját oltóanyaga egy laboratóriumi malőr miatt valószínűleg csak az év végére készül el. Quel malheur!
Játsszunk el a gondolattal, hogy egy kínai, egy orosz, egy amerikai-német, egy brit-svéd és még egy amerikai fejlesztésű vakcina közül lehet választani. Itt vannak az alapadatok az egyes oltóanyagokról, te melyiket választanád?
A kínai gyógyszercégek négy különböző vakcinát fejlesztenek, három különböző módszerrel, és ebből az egyik, a Sinopharm oltóanyaga az EU-ban egyedülálló módon Magyarországra is megérkezhet. A klinikai vizsgálatok eredményeit azonban a gyártók sok esetben titkolják, így a hatékonyságról is szélsőséges adatok keringenek.
Az európai országok meg sem közelítik Izrael teljesítményét, ahol mostanra a lakosság több mint 20 százalékát beoltották. A kontinensen legjobban teljesítő Egyesült Királyságban eddig a népesség 4,19 százaléka kapott a koronavírus elleni vakcinák valamelyikéből. Az USA-ban ez az arány 2,82, Magyarországon mindössze 0,81 százalék.
A koronavírusokról az évek során összegyűjtött tapasztalatok, a vakcinafejlesztésbe öntött dollármilliárdok, a kutatók globális együttműködése, valamint a géntechnológia, a mesterséges intelligencia és az mRNS-alapú vakcinaelőállítási technológia mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a történelemben eddig soha nem látott módon, kevesebb mint egy év alatt sikerült kifejleszteni és engedélyeztetni a SARS-CoV-2 elleni oltóanyagokat.
Az Egyesült Államokban eddig több mint kétmillió embert oltottak be, közülük 353-an észleltek bármiféle mellékhatást, ebből 8 esetben súlyosat.
A kutatók mindkét rendkívül gyorsan terjedő új vírustörzs, a B.1.1.7 és a B.1.351 esetében vizsgálják, hogy a kórokozók mennyiben mutálódtak, mi áll a gyorsabb terjedés hátterében, és hatásosak-e velük szemben a vakcinák.
Az amerikai járványügy, a CDC ajánlása szerint a krónikus betegségekkel, autoimmun betegségekkel vagy más, hosszabb ideje fennálló betegségekkel élők akkor oltassák be magukat, ha az mRNS-alapú koronavírus elleni vakcina semelyik összetevője esetén sem lépett fel náluk korábban súlyos allergiás reakció.
A COVID-19 elleni oltóanyagok engedélyeztetését övező versenyfutásban a kormányokat, az üzleti szférát és a civileket egyaránt foglalkoztatja a kérdés: kötelező legyen-e a koronavírus elleni védőoltás?
A Pfizer és a Moderna klinikai tesztjeinek adatsorából részletesen tudható, milyen arányban jelentkeztek a védőoltás különböző, enyhe mellékhatásai, de az orosz Szputnyik V-ről csak önkéntes beszámolókból vannak információink. Néhány súlyos esettől eltekintve legfeljebb enyhe lázra, fejfájásra vagy egy kis hidegrázásra lehet számítani a vakcina beadása után.
Mivel a COVID-19 különösen a 65 év felettiek és más egészségügyi problémákkal, például cukorbetegséggel vagy asztmával küzdők esetében halálos, viszont a fiatal és egészséges korosztályban fertőz széles körben, a szakértőknek két, egymással összebékíthetetlen prioritás között kell választaniuk: a halálozásokat előzzék meg, vagy a terjedést lassítsák?
A két 95 százalékos hatékonyság körüli amerikai vakcina bejelentése után a brit-svéd cég nehéz helyzetbe került: a 70 százalékos eredményt egy 90 százalékos részeredménnyel színezte ki, de azt elfelejtette megemlíteni, hogy a hatékonyabb dózisból csak fiatalabbak kaptak. A részvényárfolyam már zuhanásnak indult, de a titkolózással az emberek védőoltásba vetett bizalmát is eljátszhatják.
Ez jobb eredmény az előzetesen jelentett 90 százaléknál és a Moderna 94,5 százalékánál is – az orosz vakcináról nem is beszélve. Komoly mellékhatásról senki sem számolt be, így decemberben már meg is kaphatja az engedélyt az első koronavírus-vakcina.
A világ most a Pfizer és a BioNTech 90, illetve a Moderna 94,5 százalékos hatékonyságú vakcinájára figyel, miközben fél szemmel Oroszország és Kína irányába is tekintget. De mit jelentenek ezek a százalékok, és mikor alakul ki nyájimmunitás? Melyik oltásból vásárol be Magyarország, és mi az a vakcina-nacionalizmus?
Az okos algoritmusok hónapokkal képesek csökkenteni a vakcinafejlesztéshez szükséges időt, és ez kulcsfontosságú a járvány elleni versenyfutásban. Persze az AI sem mindenható, a koronavírus-vakcina embereken történő tesztelését például egyáltalán nem válthatja ki.
Tízezer alanyon tesztelik, hogy a Magyarországon kötelező, tuberkulózis elleni oltás átmeneti megoldást jelenthet-e, amíg nincs kész a specifikus COVID-19-vakcina.
A déli féltekén nemrég ért véget az influenzaszezon, és az adatok azt mutatják, hogy a koronavírus-járvány terjedése ellen hozott intézkedések, az iskolák bezárása, a maszkviselés és a távolságtartás teljesen gátat szabtak az influenzavírus terjedésének. Dél-Afrikában a szigorú korlátozások eredményeként idén csak egy ember kapta el az influenzát, míg a COVID-19 fertőzést több mint 660 ezren.
A brit közegészségügy kis mintás kutatásából az is kiderült, hogy a két vírus egyidejű fertőzésekor nagyobb volt a súlyos megbetegedés kockázata, de az influenzás betegek kisebb valószínűséggel kapták el a koronavírust.
Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca nemrég leállította, majd Nagy-Britanniában újraindította vakcinajelöltje harmadik fázisú tesztelését, miközben világszerte több mint százezer önkéntes részvételével zajlanak az amerikai, kínai, német és orosz kísérletek. Korábban úgy volt, hogy 2020 végére elkészülhet a biztonságos ellenszer, most viszont úgy tűnik, 2021 közepe előtt nem lesz tömegesen bevethető vakcina.
Világszerte egyre több olyan páciensről számolnak be, akik hónapokkal a COVID-19 betegségből való felgyógyulás után kapták el újra a fertőzést. Az ilyen esetek értelmezése a vakcinafejlesztés szempontjából is létfontosságú: a virológusok szerint könnyen lehet, hogy hosszú távon időszakos oltásokkal kell majd védekezni a koronavírus ellen.
Miután Oroszországban és Kínában is felgyorsult a koronavírus-vakcinák engedélyezése, Donald Trump az amerikai szabályozókat is sürgeti, hogy még a novemberi elnökválasztás előtt be tudja oltani a népet. Anthony Fauci járványguru szerint ez kockázatos, miközben felesleges felhajtás nélkül is lehet még idén vakcina.
Biológusok szerint sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a fertőző állatok beoltására, hogy megelőzhetők legyenek az emberre terjedő betegségek okozta járványok. A vadon élő állatok védelmezésére kitalált módszereket fejlesztették tovább úgy, hogy azokkal állati és emberi populációk is védhetők legyenek.
Vlagyimir Putyin a saját lányán tesztelte az orosz kísérleti koronavírus-vakcinát, és elégedett volt az eredménnyel, így hamarosan jöhet a tömeges oltás. Nemzetközi kutatók szerint azonban az oltóanyag nem ment át a megfelelő vizsgálati procedúrán, így nemcsak a beoltottakra veszélyes, de bukásával az oltásellenességet is elszabadítaná.
Az orvosokon és tanárokon már a tömeges oltás előtt bevetendő orosz vakcinával szemben nemzetközi szakértők is kifejezték kételyeiket, mivel ellentmondásosak a klinikai vizsgálatokról szóló beszámolók, és persze semmilyen nyilvános tanulmány nem készült róluk.
Moderna, AstraZeneca, Pfizer: az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a COVID-19 elleni vakcinák nagyobb embercsoportokon végzett klinikai vizsgálatainak eredményei, és úgy tűnik, a legígéretesebb oltások ki tudják váltani a kívánt immunválaszt a koronavírussal szemben. Kérdés, hogy sikerül-e eleget gyártani a vakcinából, és hogy mi lesz a makacs szkeptikus oltásellenesekkel.
A járványhelyzet miatt elmaradnak a megelőzhető betegségekre adott védőoltások is, a WHO szerint ez olyan betegségek visszatéréséhez vezethet, mint a kanyaró vagy a gyermekbénulás. Az UNICEF szerint fontos, hogy amint lehet, pótolják a kimaradt oltásokat.
Bemutatjuk a legígéretesebb oltóanyagokat, elmagyarázzuk az egyes vakcinatípusok hatásmechanizmusát, és elmondjuk, miért kell óvatosan bánni a vakcinák elkészülésének időpontjára vonatkozó becslésekkel.
A pekingi Sinovac Biotech inaktivált vakcináját néhány napja kezdték el embereken is tesztelni, és a cég már júniustól beoltaná a legveszélyeztetettebbeket. A kutatás módszerei megkérdőjelezhetők, de a kínai cég szerint még a vírus mutálódása sem zavarja a védőoltás hatékonyságát.
Robert Redfield szerint a COVID-19 újabb hullámára kell számítani télen, egy időben a szezonális influenzajárvánnyal. Lennének ötletei, hogy az államok hogyan készüljenek, de az USA-ban óriási a nyomás a gazdaság újraindítására.
A SARS-CoV-2 ellen fejlesztett gyógyszer fejlesztését 300 millió forinttal támogatja a magyar kormány. A négytagú konzorciumot vezető Kacskovics Imre immunológusprofesszor szerint a pénz a kezdeti lépésekre lehet elég, viszont a gyógyszer nemcsak gyógyításra, hanem megelőzésre is alkalmas lehet majd.
Egy szavazaton múlott, de elbukott az a törvényjavaslat, amely megszüntette volna azt a gyakorlatot, hogy vallási alapon ki lehet térni a kötelező védőoltások elől.
A betegség korai stádiumában több mint 90 százalékos túlélési esélye volt a most bemutatott szerrel kezelt ebolás pácienseknek. Kongóban, ahol nem nagyon bíznak az orvosokban, az elmúlt egy évben 1800-an haltak bele a betegségbe.
2010 és 2013 között az indiai kormány azokon a területeken kampányolt, ahol nem volt népszerű a kanyaró elleni védőoltás. Több tízezer életet mentett meg vele.
657 ezer gyerek évtizedekig tartó megfigyelésével bizonyították dán kutatók, hogy az MMR-oltás és az autizmus között nincs összefüggés. Kérdés, hogy érdemes-e ezt még kutatni.
Egy új tanulmány statisztikai összefüggést vélt felfedezni a populista pártok népszerűségének felívelése és a védőoltásba vetett bizalom csökkenése között. Kérdőjelek azért vannak.
Bár több mint tíz éve készül, még mindig nem kapható a gyógyszerpiacon a nyugat-nílusi láz elleni humán vakcina. A szintén veszélyeztetett lovakat már több mint másfél évtizede hatékonyan oltják az állatorvosok.