védőoltás

Az állam erkölcsi kötelessége, hogy bevezesse a kötelező oltást

Az állam erkölcsi kötelessége, hogy bevezesse a kötelező oltást

Az államnak a méltányosság elve szerint garantálnia kellene az olyan közjavak megteremtését, mint a nyájimmunitás, de a politikai következményektől tartva nem rendeli el a kötelező vakcinációt. Örkény Antal szociológus a járvány előtt megjelent kötet, Az oltás etikája alapján vezeti le, hogyan erősíthetné a kötelező oltás a társadalmi összetartozást.

Valós összehasonlításból is kiderült, hogy a Pfizer messze a legjobban, a Sinopharm messze a legrosszabban teljesítő vakcina

Valós összehasonlításból is kiderült, hogy a Pfizer messze a legjobban, a Sinopharm messze a legrosszabban teljesítő vakcina

Kevés Magyarországhoz hasonló ország van, az elérhető vakcinák sokszínűségét tekintve mindenképp, így az olyan adatsor is ritka, amelyben a Pfizer, az AstraZeneca, a Szputnyik V és a Sinopharm oltásokat hasonlítják össze. Most egy ilyen érkezett Mongóliából, kevés meglepetéssel, de annál szembetűnőbb különbségekkel.

„Beoltottak egy gyereket tehénhimlővel, és elkezdett bestiaként négykézláb járni, tehénként bőgve, bikaként tülekedve”

„Beoltottak egy gyereket tehénhimlővel, és elkezdett bestiaként négykézláb járni, tehénként bőgve, bikaként tülekedve”

A 19. század elején, néhány évvel a legelső vakcina feltalálása után már csecsemőzabáló szörnyekről, szándékos marhaszifilisz-terjesztésről és isteni haragot kiváltó bestialitásról károgtak az oltásellenesek. Mindez abból indult ki, hogy a fekete himlő ellen az emberre alig veszélyes tehénhimlő felhasználásával védekeztek, több millió emberéletet megmentve.