Az összeesküvéselmélet-hívők hajlamosabbak apróbb bűnöket elkövetni

Egyetlen összeesküvés-elmélet elolvasása is hajlamosabbá teszi az embereket apróbb, hétköznapi bűnök elkövetésére – állítja egy brit pszichológiai tanulmány.

Eltérő mértékben, de az összeesküvés-elméletek az egész világon elterjedtek: az amerikaiak több mint harmada például meg van róla győződve, hogy a globális felmelegedés is ezek közé tartozik, 50 százalékuk pedig arról, hogy Lee Harvey Oswald nem egyedül gyilkolta meg Kennedyt. Ez utóbbit persze nem tudja senki, vagy aki tudja, az hallgat, de nem kell egészen idáig visszamennünk: gyakorlatilag minden halálhírhez vagy nagyobb horderejű eseményhez kapcsolódik valami hasonló teória. 

Karen Douglas, a Kenti Egyetem szociálpszichológusa szerint ezek mögött az elméletek mögött episztemológiai (ismeretelméleti), egzisztenciális és szociális okok is állnak: úgy magyarázzák valaki számára a világot, hogy el tudja helyezni magát benne, és jó színben is tűnik fel a narratíva szerint (egy szűkebb csoporttal együtt). Ez nem jelenti azt, hogy az illető jól is érzi magát ebben a világban, de legalább tudja, hogy erről nyilvánvalóan a gyíkemberek tehetnek. Douglas és kutatótársainak friss tanulmánya szerint több jel mutat arra, hogy ezek az emberek rosszabbul érzik magukat, mint arra, hogy elégedettséggel tölti el őket ez a világmagyarázat.

Nekünk igazunk van, nektek nem

Ezek a teóriák azért tűnhetnek vonzónak, mert akik osztják őket, így egy közösség tagjának érezhetik magukat, ezáltal csökkenhet a bizonytalanság érzése az egyénekben, legalábbis átmenetileg. 

Eközben ez a szkepszis nagyon is kézzelfogható károkat tud okozni – épp elég az oltásellenes mozgalomra gondolnunk, ahol ha eltűnik a nyájimmunitás, a kevésbé szkeptikus szülők gyerekei ugyanúgy elkapják a kanyarót, mint azok, akiket az autizmustól való (alaptalan) félelem miatt nem voltak hajlandóak beoltatni a szüleik. 

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy akadnak olyan teóriák is, amelyek később beigazolódtak: ilyen például az az eset, amikor az alkoholtilalom idején azt terjesztették, hogy a kormány mérget kever az ipari alkoholba, és mint kiderült, 1927-ben a kormány valóban ezt tette: a metilalkohol mellett kerozint, brucint, nikotint, kinint és acetont is adagoltatott a folyadékhoz. Az esetnek becslések szerint több ezer halálos áldozata volt. 

Legalább szépen kidolgozottFotó: Wikimedia Commons

Hétköznapi bűnök

Douglas és társai új tanulmányukban nem azt vizsgálták, hogy mi hajtja az embereket a konspirációs teóriák felé, hanem hogy milyen hatással lehetnek ezek az elméletek az egyén viselkedésére. A vizsgálat alapján a pszichológusok arra jutottak, hogy azok, akik szentül hisznek valamilyen világméretű összeesküvésben (legyen az az, hogy a Hold üreges, és nácik laknak benne, vagy akár az, hogy gyíkemberek irányítják a világ nagyhatalmait), hajlamosabbak apró, hétköznapi bűnöket elkövetni. 

A hétköznapi bűnök nem nagy dolgok: ilyen átmenni a piroson, esetleg elhallgatni, ha valami gond van az eladni kívánt autóval, lógni a villamoson, ilyesmik. A vizsgálat első részében 253 önkéntest kérdeztek ki az összeesküvés-elméletekhez fűződő viszonyukról, majd különböző apróbb bűnöket kellett értékelniük. Azok, akik szilárdan hittek valamilyen konspirációban, elfogadóbbak voltak az immorális viselkedéssel szemben is. A következő vizsgálatban két hatvanfős csoportot vizsgáltak (a tagok nem vettek részt az előző vizsgálatban), az egyik csoporttal elolvastattak egy összeesküvés-elméletet, a másikkal nem. Azok, akik kaptak olvasnivalót, nagyobb arányban mondták azt, hogy a közeljövőben valószínűleg el fognak követni valamit. 

Douglas és társai azért kiemelik, hogy az összefüggés nem ennyire szoros, de esélyes, hogy azok, akik a fennálló világrendet valamilyen oknál fogva tagadják, hajlamosabbak lesznek megsérteni ennek a rendnek a szabályait is. Mindez a szociális elszigetelődéssel, a cinizmussal, a bizalmatlansággal és a többi, az összeesküvés-hívőkhöz társított faktorral együtt valószínűvé teszi a szabályszegés vagy immorális döntés elkövetését is.

Dan Jolley, a Staffordshire-i Egyetem pszichológusa szerint a konspirációs teóriák híveiben ezek az elméletek erősíthetik az anómia érzését, vagyis egyre gyengébbnek érzékelik a társadalmi normákat, ez pedig a szabályok megszegéséhez vezethet – még ha csak kisebb, hétköznapi bűnökről van is szó. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Kaleidoszkóp

A fizika nagyon unalmas, nem is figyelek oda arra, hogy Borlaibácsi miket magyaráz Zsombinak, helyette inkább a kaleidoszkópot nézegetem, azt, amelyiket még Zsombi épített apánkkal.