Egy főre eső GDP: már Bukarest is elhúzott Budapest mellett

Az Európai Unión, illetve a tagállamokon belüli különbségekről tett közzé friss statisztikákat február végén az Eurostat az egy főre jutó GDP-ről szóló 2017-es adatokra támaszkodva. (A különböző árszínvonalú országok teljesítményének minél valósabb összehasonlíthatósága érdekében nem euróban, hanem korrigált, úgynevezett PPS jövedelmekkel számoltak.)

Mint kiderült, az uniós állampolgárok háromnegyede olyan régióban él, ahol az egy főre eső GDP eléri az EU-átlag 75 százalékát. A lista egyik végén London belvárosa áll, ahol az egy főre jutó GDP több mint hatszorosa az EU-átlagnak (626 százalék), a másik végén pedig Északnyugat-Bulgária, ahol a harmadát sem éri el (31 százalék).

A leggazdagabb régiók a londoni City után:

  • Luxemburg (253 százalék)
  • Dél-Írország (220 százalék)
  • Hamburg (202 százalék)
  • Brüsszeli régió (196 százalék)
  • Kelet- és Közép-Írország (189 százalék)
  • Prága (187 százalék)

21 olyan régiót számolt össze az unió statisztikai hivatala, ahol az egy főre jutó GDP az EU-átlagnál legalább 50 százalékkal több: ebből öt Németországban, kettő-kettő Írországban, Ausztriában, Hollandiában és az Egyesült Királyságban található. Egy-egy régióval képviselteti magát ebben az 50+ százalékos ligában Belgium, Csehország, Dánia, Franciaország, Szlovákia, Lengyelország, Svédország és Luxemburg. Ebben a 21 régióban összesen 52,3 millióan élnek.

Sereghajtók és Magyarország

A négy legszegényebb régió közül három Bulgáriában található, a negyedik pedig Mayotte-on, ami Franciaország tengerentúli megyéje, egy Magadagszkártól északra található sziget. 

Összesen 20 olyan régió van az EU-ban, ahol az uniós átlag 50 százalékát sem éri el az egy főre eső GDP, és ebben a csoportban már négy régióval is szerepel Magyarország, ugyanúgy mint Görögország. Bulgáriának öt, Lengyelországnak három, Franciaországnak és Romániának pedig két-két régiója szerepel az 50 százalék alatti sereghajtók között. A húsz sanyarúbb helyzetű régió összlakossága 22,9 millió fő. 

Hogy mely magyar régiók jutottak a lecsúszók közé, nem nagy újdonság: az Észak-Alföld (az uniós átlag 43 százalékával), a Dél-Dunántúl (45 százalék), Észak-Magyarország (46 százalék) és a Dél-Alföld (48 százalék).

Magyarország egy főre jutó GDP-je 2017-ben az uniós átlag 68 százalékát érte el. A bajnok régiónk Közép-Magyarország (az uniós átlag 104 százalékával), aminek a hajtóereje a főváros (139 százalékkal), Pest megye egésze a gazdag agglomerációs települések ellenére inkább lehúzó erő (53 százaléka az uniós átlagnak a megyében az egy főre jutó GDP). A dél-dunántúli pangás ellenére a Dunántúl egésze 60 százalékon áll, ez Nyugat- és Közép-Dunántúl teljesítményének köszönhető (72, illetve 63 százalék).

Bánát és Erdély fejlettebb, mint Magyarország nagy része

Szinte minden tagállamra igaz, hogy a fővárosban és környékén a legmagasabb az egy főre eső GDP, kivéve Németországra, Írországra, illetve Olaszországra, ahol nem Romában, hanem Lazióban és környékén teljesít a legjobban a gazdaság. Magyarországra is áll a szabály: v.ö. a fővárosi 139 százalékot az országos 68-cal.

Ám az adatok azt mutatják, Budapest gazdasági ereje megkopott az erősödő versenyben: nemcsak Prága, Varsó és Pozsony, de Bukarest is elhúzott már Magyarország fővárosa mellett.


Bár Románia egészében az egy főre eső GDP csak az EU-átlag 63 százalékát éri el, ami 5 százalékponttal kevesebb a magyar értéknél, érdemes azt is ízlelgetni, hogy a statisztikák alapján Bánát és Erdély már fejlettebb, mint Magyarország legtöbb régiója. A nagy szórás az országon belüli adatokban viszont rámutat arra, hogy Romániában is súlyos probléma a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése. A valaha a szovjet érdekszférába tartozó országok (+ Görögország) egészét nézve 2017-ben így alakult az egy főre eső GDP az uniós átlaghoz képest:

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: