Évtizedek óta ismert, hogy egyes delfinfajok (Delphinidae) mozgalmas és összetett társadalmi életet élnek. A populációkon belül kialakuló szövetségekről sokáig azt feltételezték a kutatók, hogy a táplálékszerzési, illetve utódnevelési stratégia részei. Kiderült azonban, hogy a hímek nemcsak a vadászatok során állnak falkába, hanem máskor is egy bandát alkotnak. 

A 3-4 tagú elsődleges csoportok gyakran tucatnyi hímet számláló nagyobb bandába is szerveződnek, ahol bonyolult rangsorok és viszonyrendszerek alakulnak ki az egyedek között. 

A nyugat-ausztráliai Cápa-öböl palackorrú delfineit (Tursiops truncatus) az 1980-as évek eleje óta megszakítás nélkül tanulmányozzák a Shark Bay Dolphins Research Alliance kutatói. Az etológusok tavaly nyáron közzétett megfigyelései szerint a bandákat összetartó – egyedi fütty-argóval tarkított kommunikációval fenntartott – csoportkohézió az ivarzási időszakban sem gyengül. 

A fiatal hímek ahelyett, hogy a más esetekben megfigyelt módon egyedül udvarolnának a nőstényeknek, csoportosan erednek a kiválasztott példányok után – állítja Adam Rutherford, brit evolúciógenetikus a március 19-én megjelent Humanimal (Emberállat) című kötetében. Az állati és emberi viselkedés hasonlóságairól és eltéréseiről értekező tudományos bestsellerszerző szerint 

a hímek szó szerint kikényszerítik a szexuális aktust, ütve-verve-harapva az üldözéssel kifárasztott áldozatot. 

Rutherford ugyan elismeri, hogy az ausztrál kutatóknak még nem sikerült tetten érniük az erőszaktevő hímeket, de a nőstényt kergető bandákat és az abúzus – delfinharapásból származó – sérüléseit magukon viselő nőstényeket már igen. 

A brit szerző a The Atlantic-nak írt cikkében óv az elhamarkodott antropomorfizációtól. Szerinte a delfinek viselkedése nem vethető össze az emberivel. A palckorrú hímek szexuális kényszerítése inkább a szaporodási stratégia része, de ehhez mindeképpen meg kellene figyelni, hogy valóban csoportos erőszakról van-e szó, vagy valami még pontosan nem ismert delfinszeánszról. 

Delfinviselkedéssel az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk korábban:

Új fajt is alkothatnak a déli féltekén megtalált kardszárnyú delfinek

Qubit.hu tudomány 2019. március 11.

Bár már évtizedek óta tudnak róluk, mostanra sikerült minden kétséget kizáróan azonosítani a déli féltekén élő negyedik típusú kardszárnyú delfint.

A delfinek kínjukban elkezdtek kiabálni, hogy a nagy zajszennyezésben meghallják egymást

Qubit.hu tudomány 2018. október 28.

Az óceánban is pusztít a zajszennyezés: a palackorrú delfinek ezt ugyanúgy próbálják orvosolni, mint az emberek, amikor egy zajos klubban akarnak szót érteni egymással.

Megtanítottak emberi szavakra egy kardszárnyú delfint

Bodnár Zsolt tudomány 2018. január 31.

A történelem során először köszönt vissza hellóval egy gyilkos bálna egy embernek. A kutatók szerint ez arra is magyarázatot adhat, hogy miért alakulnak ki különböző dialektusok egy fajon belül.