Skót agarakban találták meg a kopaszodás egyik genetikai magyarázatát

2019. április 2.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

A skót szarvasagár hosszú és durva szőrzetéről ismert kutyafajta, ám az elmúlt években egyre több olyan alomról számoltak be a tenyésztők, amelyekben a kölykök már ritkásabb szőrrel születnek, és pár hetesen már szinte meg is kopaszodtak. Erre figyelt fel a Helsinki Egyetem kutatócsoportja, hogy tüzetesebb genetikai vizsgálatok után a Human Genetics folyóiratban március végén közölje eredményeit.

Kiderült, hogy az emberek nem hormonális eredetű, alopecia areata néven ismert foltos kopaszodásához hasonló tünetekért az SGK3 gén funkcionális zavara a felelős – legalábbis a közel 1200 év óta szarvasvadászatra tenyésztett skót fajtánál.

Két kopasz között egy szőrős szarvasagár
Fotó: Eeva-Kaisa Rantala

A finn kutatók szerint az SGK3 olyan enzimet kódol, amely hatással van a még feltáratlan mechanizmusok által vezérelt szőrváltási ciklusra. Az ugyanis tudható, hogy az 1972 óta bejegyzett amerikai meztelen terrier szőrtelenségének hátterében szintén ez a gén áll. A kutatócsoport szerint azonban ez még kevés ahhoz, hogy kijelenthessék: az embernél is efféle diszfunkció magyarázza a maradandó hajvesztést és nem, mint eddig sejtették valamifajta autoimmun rendellenesség. 

Kutyakutatásokról az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk korábban:

Mit művelsz a kutyáddal, amikor túleteted?

Mit művelsz a kutyáddal, amikor túleteted?

Sándor Sára tudomány 2019. január 23.

Kutatók ötvenezres mintán most először bizonyították, hogy az elhízás a kedvtelésből tartott kutyák várható élettartamára és egészségére nézve is ártalmas. Minél kisebb volt a kutya, annál inkább megrövidítette életét a túlsúly. Magyar etológus foglalja össze a Liverpooli Egyetem vizsgálatának eredményeit, és ad tanácsokat a kutyatartóknak.