Skót agarakban találták meg a kopaszodás egyik genetikai magyarázatát
A skót szarvasagár hosszú és durva szőrzetéről ismert kutyafajta, ám az elmúlt években egyre több olyan alomról számoltak be a tenyésztők, amelyekben a kölykök már ritkásabb szőrrel születnek, és pár hetesen már szinte meg is kopaszodtak. Erre figyelt fel a Helsinki Egyetem kutatócsoportja, hogy tüzetesebb genetikai vizsgálatok után a Human Genetics folyóiratban március végén közölje eredményeit.
Kiderült, hogy az emberek nem hormonális eredetű, alopecia areata néven ismert foltos kopaszodásához hasonló tünetekért az SGK3 gén funkcionális zavara a felelős – legalábbis a közel 1200 év óta szarvasvadászatra tenyésztett skót fajtánál.
A finn kutatók szerint az SGK3 olyan enzimet kódol, amely hatással van a még feltáratlan mechanizmusok által vezérelt szőrváltási ciklusra. Az ugyanis tudható, hogy az 1972 óta bejegyzett amerikai meztelen terrier szőrtelenségének hátterében szintén ez a gén áll. A kutatócsoport szerint azonban ez még kevés ahhoz, hogy kijelenthessék: az embernél is efféle diszfunkció magyarázza a maradandó hajvesztést és nem, mint eddig sejtették valamifajta autoimmun rendellenesség.
Kutyakutatásokról az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk korábban: