Büntetővámot készül kivetni az USA az európai sajtokra és borokra

Büntetővámok kiszabására készül az Európai Unió az Egyesült Államok ellen a Boeing burkolt állami támogatása miatt, az után, hogy Washington bejelentette: hasonló intézkedéseket hoz az EU ellen a rivális európai repülőgépgyártó, az Airbus állami támogatása miatt.

Az utóbbi időben különösen feszültté vált transzatlanti kereskedelmi kapcsolatok egy 14 éve húzódó, leginkább a Világkereskedelmi Szervezetben (WTO) zajló vita újabb fordulatát jelentik: mindkét fél a két zászlóshajó repülőgépgyártó burkolt állami támogatásával vádolja a másikat. Donald Trump elnök kormánya hétfőn jelentette be, hogy 11 milliárd dollár értékig szab ki büntetővámokat az unióból érkező importcikkekre, mivel Európa is épp így tett. (Az USA-ba irányuló uniós export összege 2017-ben 423,5 milliárd dollárt tett ki.) 

Az új intézkedések a sajtok, a bor, a motorbiciklik és az utasszállító repülőgépek behozatalára terjednek ki – közölte az Egyesült Államok Kereskedelmi Kormányhivatala.

Az EU „erősen eltúlzottnak” nevezte a 11 milliárdos összeget, és kilátásba helyezte, hogy lesznek válaszintézkedések. Bár az unió nem jelölte meg az importcikk-mennyiséget, ameddig az általa kiszabott büntetővámok terjedhetnek, az Airbus szerint „jóval nagyobb ellenintézkedések várhatók az USA ellen”. Az Egyesült Államok az EU legnagyobb exportpartnere (utána Kína, majd Svájc és Oroszország következik), és mint az alábbi ábra mutatja, Európa erős exporttöbletet élvez.

Az EU jóval többet exportál az USA-ba, mint amennyit behozGrafika: Eurostat

A feszültség épp akkor hág a tetőfokra, amikor az unió igyekszik elfogadtatni tagjaival, hogy az Európai Bizottság az ipari vámok csökkentéséről tárgyalhasson a Trump-kormány képviselőivel. Az új fenyegetések összekuszálhatják ezt a folyamatot, amelynek elsődleges célja, hogy valahogy elkerüljék az amerikai részről a külföldi autókra és alkatrészekre kilátásba helyezett vámok fenyegetését.

Az amerikai büntetővámokat csak nyáron vezetnék be, abban az esetben, ha a WTO rábólint a terve. Ez arra utal, hogy a Trump-kormányzat mégiscsak bízik egy kicsit abban a szervezetben, amelyet maga az elnök is támad. A WTO tavaly májusban állapította meg, hogy a franciaországi székhelyű Airbus illegális támogatást kapott az A380 és A350 modelljeire, ami mérhető bevételcsökkenést okozott a Boeingnek.

Az Airbus szerint az amerikai vámfenyegetés „minden alapot nélkülöz”, hiszen a cég már mindent megtett, hogy megfeleljen a WTO illegális állami támogatásról szóló határozatában foglaltaknak. A hírek hatására a cég részvényei a napokban volt, hogy 2,3 százalékkal estek, ami az elmúlt néhány hét legnagyobb leértékelődése volt. Beszállítói, a Rolls-Royce és a Meggitt részvényeit ugyancsak alacsonyabbra árazták be a befektetők.

Nem hiszem, hogy bármelyikünk megengedhetne magának egy kereskedelmi háborút

Az amerikai gazdaság szempontjából az EU-val folytatott vita csak torzsalkodás a kínai kereskedelmi háborúhoz képest, ahol az elmúlt kilenc hónapban a két fél mintegy 360 milliárd dollár értékig szabott ki vámokat egymás exportcikkeire. Az újabb fordulat mégis jelzi az amerikai-európai vita élesedését. Legutóbb tavaly júniusban lépett az EU, akkor 2,8 milliárd eurónyi, azaz mintegy 3,2 milliárd dollárnyi amerikai árucikkre vetett ki vámot, az után, hogy Trump szigorította a külföldi acél és alumínium behozatalát.

Egyes uniós tagállamok, különösképp Franciaország máris szkeptikusak az Európai Bizottság és az Egyesült Államok közötti tárgyalások hasznát illetően. A Bloomberg betekinthetett az Európai Bizottságnak szóló felhatalmazás piszkozatába, amely a kihátrálásra is lehetőséget ad az európaiaknak, ha az USA beváltja Trump autóipari importot illető vámfenyegetéseit.

A repülőgépgyártó szektort illetően pedig minden félnek jobbat tenne, ha az USA és az unió baráti megegyezésre jutna – mondta Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter kedden. „Amikor a globális növekedés lassulását látni, nem hiszem, hogy bármelyikünk megengedhetne magának egy kereskedelmi háborút, még ha az csak az ipar egy szektorát érinti is” – fogalmazott. 

Robert Lighthizer, az amerikai kereskedelmi kormányhivatal feje azonban azt üzente hétfői közleményében, hogy az USA most már elveszítette a türelmét a WTO egyik legrégebben húzódó vitájában. Mint írta, „eljött az idő, hogy akcióba lépjenek”, és azt is jelezte, hogy kormánya szeretné, ha az EU leállna az Airbust az amerikai felek szerint jogtalanul versenyelőnyhöz juttató állami támogatásokkal. „Végső célunk, hogy megállapodásra jussunk az EU-val, és megszüntessük a nagy utasszállító gépek WTO-val összeegyeztethetetlen állami támogatását. Ha az EU felhagy az ártó gyakorlattal”, az amerikai fél által kiszabott többletvámokat akár vissza lehet vonni – mondta Lighthizer.

Régi riválisok

A Boeing is beszállt a nyilatkozatháborúba: a cég azt írta, támogatja az amerikai kereskedelmi kormányhivatalt abban, hogy egyenlő esélyeket teremtsen a globális repülőgéppiacon. A Boeing és az Airbus régi riválisok, az elmúlt 10 évben hol az egyiknek, hol a másiknak sikerül több megrendelésre szert tennie, utoljára éppen az amerikai cég vezetett orrhosszal, 2018-ban 893 gépet rendeltek tőle, míg az Airbus 747 megrendelést kapott, írja a Forbes a cégekre hivatkozva. Ami a tavaly leszállított gépek számát illeti, ott már kisebb a Boeing előnye: 806 darab a 800 tavaly elkészült Airbushoz képest.

Az amerikai büntetővámokat csaknem 15 évvel az után vezetnék be, hogy az USA először felpanaszolta a WTO-nál az Airbus milliárd dollárokra rúgó illegális állami támogatásait. A WTO márciusban állapította meg, hogy jogszabályellenes az a 325 millió dolláros ösztönző, amit Washington állam ajánlott fel a Boeingnek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

2020-ra az EU-ban már csak Bulgáriában lesznek alacsonyabbak a jövedelmek, mint Magyarországon

Hiába nő Magyarországon az átlagkereset, a bérek vásárlóértéke mit sem növekszik. Mindez már nem magyarázható a gazdasági válsággal, mert a termelékenység dinamikusabban nő az országban, mint a jövedelem. Ebből pedig az következik, hogy az extra haszon profitként nyilvánul meg, nem a munkavállalóknál – hangzott el egy bérfelzárkóztatásról szóló konferencián.