Még a hobbitnál is alacsonyabb volt a most felfedezett új emberfaj, a Homo luzonensis

Hét fog, két kéz-, három láb- és egy combcsont alapján azonosították francia és fülöp-szigeteki antropológusok a most felfedezettj emberfajt, a  Homo luzonensist. A Nature-ben megjelent tanulmány szerint a Luzon-szigeti Callao barlangban megtalált, két felnőtt és egy fiatal egyedhez tartozó maradványokból ugyan nem tudtak használható DNS-t kinyerni, de azt megállapították, hogy 67-50 ezer évvel ezelőtt a Fülöp-szigetekhez szigeten élt luzoni ember alacsonyabb lehetett, mint a hobbitként ismert Homo floresiensis. Az utóbbira a szintén a Fülöp-szigetekhez tartozó, a luzoni lelőhelytől 3000 kilométerre található Flores-szigeten bukkantak rá kutatók még 2003-ban. 

Ásatás az új fajt rejtő Callao barlangban Luzon szigeténFotó: ARMAND SALVADORE NUJARES/AFP

A kutatók még nem tudják, hogy a luzoni ember milyen rokonságban áll a többi emberfélével, hipotézisük szerint valószínűleg az Afrikában 1,5 millió évvel ezelőtt megjelent, már két lábon járó Homo erectustól származhat, ez a faj ugyanis már eljutott Európa és Ázsia területére is. 

A luzoni ember ugyanakkor anatómiailag nemcsak a hobbitra, hanem a 300 ezer évvel ezelőtt kialakult Homo sapiensre is hasonlít. Az eredet kiderítését bonyolítja, hogy más jellemzői a 2 millió éve kihalt Australopithecushoz hasonlóak: a görbe lábujjak alapján a luzoni ember bár két lábon járt, fára is mászott. A kutatók szerint ez az archaikus jelleg ugyanakkor kialakulhatott az izolált fejlődés miatt is. 

A luzoni ember fogai (a) mellett a Homo erectus (b), illetve a Homo sapiens (c) felső álkapcsaFotó: FLORENT DETROIT/AFP

A tudósok nem zárták ki, hogy a mai ember megjelenése a délkelet-ázsiai térségben hozzájárult a luzoni ember kihalásához. A hobbit is mintegy 50 ezer éve tűnt el a térségből, akkor, amikor a Homo sapiens megérkezett oda. A kutatók szerint a luzoni és a floresi felfedezések azt bizonyítják, hogy az emberré válás bonyolultabb folyamat, mint korábban gondolták.

Hajó vagy cunami

A kutatók azt még találgatják, hogy a luzoni ember és a hobbit korábban indultak-e el Afrikából, mint a Homo erectus, vagy csak a megtalálási helyük éghajlata és körülményei változtattak antropológiai jellemzőiken. Az sem tisztázott még, hogy milyen úton került az emberféle Luzon szigetére, amely a geológiai ismeretek szerint sosem kapcsolódott a szárazföldhöz. Az egyik lehetőség, hogy kezdetleges eszközökkel hajóztak több ezer kilométert, a másik meg az, hogy egy természeti katasztrófa, például egy cunami sodort ide egy kisebb populációt. A kutatók szerint az utóbbinak nagyobb az esélye, a Homo erectus fejletlensége ugyanis kizárja a hajóépítés lehetőségét, ám a Fülöp-szigetekről egyre több olyan lelelet kerül elő, amely ellentmond ennek a teóriának. 

Kapcsolódó cikkeink:

Magyar kutatók titkos élete: nappal tudós, este bűvész

Kevesen gondolnák, hogy a magyar tudományos élet prominens képviselői szabadidejüket bűvésztrükkök gyakorlásával és előadásával töltik. Összeegyeztethető a megtévesztésen alapuló varázslás a tényeket szentként tisztelő tudománnyal? Gáspár Merse Előd fizikus és bűvész négy elismert magyar kutatóval beszélgetett a nagy trükkről.