Újra felizzott a vita az emberré válás egyik hiányzó evolúciós láncszeméről

A Dél-Afrikai Köztársaság fővárosától, Johannesburgtól pár órányi autóútra lévő Gauteng körzetben, a festői  Malapa-völgy egyik karsztbarlangjában megtalált Australopithecus sediba evolúciós szerepe tíz éve eldöntetlen. Megtalálói szerint ez a faj volna az emberi törzsfejlődés egyik hiányzó láncszeme, mások szerint csak egyike a kihalt emberelődöknek.

Az 1992-ben alapított Amerikai Paleoantropológiai Társaság hivatalos folyóirata tavaly decemberben egy teljes számot szentelt annak, hogy újra bizonyítsa: a leletgazdagsága miatt az Emberiség bölcsőjének is nevezett barlangrendszerben 2008-ban felfedezett, 2 millió éve élt hominin (azaz emberforma) faj jelenti az átmenetet a majomszerű emberelődök és a már a modern ember, vagyis a Homo sapiens tulajdonságait is hordozó előemberek között. 

A Malapa-völgy Dél-AfrikábanFotó: Wikipédia

Fejlettebb, mint Lucy, de...

A maradványokat 2008-ban felfedező Lee Berger a csontmaradványok alapján a Science-ben 2010-ben közzétett cikkében azt állította, hogy átmenetre bukkant az Australopithecus és a Homo erectus között. Az összesen négy egyedhez – egy fiatal férfihoz, két felnőtt nőhöz és egy másfél évesnél alig idősebb csecsemőhöz – tartozó 130 különböző csont és csontocska részben a 3-4 millió éve szintén Dél-Afrika területén élt, 1974-ben az etiópiai Afar mellett megtalált Lucy néven közismertté vált Australopithecus afarensis, valamint az Australopithecus africanus és az Australopithecus robostus foszíliákkal mutatott egyezést. 

A lefelé kiszélesedő,  tölcsérszerű mellkasforma alapján a maradványok képviselőinek felsőteste inkább egy ma élő csimpánzéra hasonlított, mint a modern emberére. A gerinc alsó fele a hát aljánál azonban már emberszerűen hosszú és hajlékony lehetett, ráadásul a felegyenesedett járás bizonyítékaként számon tartott görbületek is megfigyelhetők voltak rajta. A leletet Bergerék a fentiek alapján egyetlen addig ismert fajhoz sem tudták sorolni, ezért azt állították, hogy megtalálták az Australopithecusok és a Homo-fajok közötti hiányzó láncszemet. 

Lucy két Australopithecus sediba között Fotó: Wikipédia

Bergerék elméletét az evolúcióbiológusok és a paleoantropológusok egyrésze már a publikáláskor is túlságosan merésznek tartotta. Mindenekelőtt a hiányzó láncszem kifejezéssel volt bajuk. A „missing link” kifejezés szerintük a fajok és a törzsfejlődési időszakok lineáris, hierarchikus leszármazási láncát feltételezi, holott az evolúció bizonyítottan nem a statikus alá-fölérendeltségi viszonyok sorozatából építkezik. 

John Hawks, a Wisconsin-Madisoni Egyetem paleontológusa még 2010-ben azt állította, hogy a csontmaradványok az átlagtól való esetleges eltérésekkel együtt is inkább az africanus-leletekkel egyeznek, a koponya és a medence felépítése miatt pedig az Australopithecus sediba szinte biztosan nem lehetett közvetlen őse a modern embernek. A szkeptikusok táborát erősítette a Lucy-t megtaláló Donald Johanson, az Arizona Egyetem kutatója is, aki úgy vélte, hogy az ős-elmélet azért sem áll meg a lábán, mert az Australopithecus sediba kortársa volt a Kelet-Afrikában 2,4 millió éve megjelent első Homo-fajoknak. 

Evolúciós próbálkozás

Az ennél részletesebb cáfolattal 2017-ben állt elő Bill Kimbel amerikai és Yoel Rak izreali paleoantropológus. A Science akkor beszámolt arról a konferenciáról, ahol a két kutató bemutatta a legmodernebb képalkotó berendezésekkel megtámogatott, a Homo-fajok és a Malapa-völgyben talált Australopithecusok közötti közvetlen kapcsolatot cáfoló eredményeit. Szerintük a Berger által megtalált foszíliák az evolúciós utak sokféleségére jó példák, de nem a közvetlen leszármazást, hanem a biológiai diverzitásban rejlő erőt bizonyítják.

Még nem tudni, hogy az emberré válást kutató nemzetközi tudósvilágot meggyőzi-e ennek elenkezőjéről a Paleonthropology folyóirat tavaly decemberi tematikus száma. Az viszont biztosnak tűnik, hogy a közel egy évtizede zajló vita ezzel még nem ért véget.

Az emberré válás korai szakaszával az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk: 

Lángokban áll a Föld

Egy katasztrófafilm elejére emlékeztet, ami a napokban történik: az amúgy is klímaszorongásban élő emberiség egyszer csak arra ébred, hogy világszerte lángolnak az erdők.