A Nature április 11-én közölte a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) az elmúlt öt évben folytatott egérkísérletek eredményeit összefoglaló tanulmányt. Eszerint a házi egerek (Mus musculus) tökéletesen alkalmazkodnak a súlytalansággal járó megpróbáltatásokhoz. 

A 2014 óta összesen 37 napot az űrben töltő laboregerek szervezete nem mutatott eltérést a földi kontrollcsoport tagjaiétól. Csonttömegük és hormonháztartásuk sem változott meg kritikusan, stressz-szintjük és kardiovaszkuláris mutatóik alapján is makkegészségesnek bizonyultak, társas viselkedésükben pedig egyetlen változás történt: sokkal többet használták a speciális ketrecükben található mókuskereket, mint a Földön megfigyelt társaik. 

A jövőbeni Mars-expedíciók emberi egészségre gyakorolt hatását is szimuláló kísérletsorozatot kiértékelő tanulmányban a kutatók nem találtak minden igényt kielégítő magyarázatot az egerek viselkedésére. A megfigyelések szerint egyfajta versengő magatartás alakult ki az űrbe küldött rágcsálók között, amelyet nem befolyásolt semmiféle külső stressz. A kutatók további vizsgálatokkal kívánják feltárni a jelenség etológiai, illetve fiziológiai mozgatórugóit. 

 Az alábbi videó a tanulmány mozgóképes összefoglalója:

(A címlapkép az Egér a marson rajzfilmsorozat főhősét ábrázolja a Marson, hol máshol.)

Korábban az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk még egerekkel:

Mekkora lyukon fér át egy egér?

alg0ritmus fer1 tudomány 2018. március 2.

17 milliméteresen. De nem a tudás a fontos, hanem az oda vezető út!

A testmozgás megóv a vacsorától

Kun Ádám tudomány 2018. április 28.

A futás csökkenti az éhségérzetet. De hogyan?

Évek óta dolgozom kísérleti egerekkel. De mit szólnak ehhez az állatvédők?

Babiczky Ákos tudomány 2019. március 1.

Aki életében vett már be bármilyen gyógyszert, vagy kapott oltást, az személyesen is profitált a tudományos állatkísérletekből, amelyek sokakból erős tiltakozást váltanak ki. Igazságot lehet-e tenni a kísérleti egerek jogai és a tudomány érdekei között?