Folyékony vért vettek egy 42 ezer éves csikótól
Vörös húst, sőt, folyékony vért is találtak annak a 42 ezer évvel ezelőtt elpusztult csikónak a testében, amelyet nemrégiben emeltek ki a permafrosztból Szibériában – írta a Siberian Times. A lelet azért meglepő, mert a testet úgy konzerválta a fagy, hogy a jakutszki Mamutmúzeum munkatársai folyékony vérhez is jutottak az állat szívéből, az épségben megőrződött szövetek és a vérminta segítségével pedig reményeik szerint klónozni tudják majd az őslovat. Szemjon Grigorjev, a múzeum igazgatója szerint a permafrosztból kiemelt állat fején és lábain még a szőr is megmaradt, ez újabb ritkaságnak számít, a legtöbb fagyott ló eddig ugyanis kopaszon került elő.
A most előkerült állat mindössze egy-két hetes lehetett, és a halálát fulladás okozta: a kiscsikó belecsúszott a mocsárba, majd megfagyott, ezért is őrizte meg ilyen kiváló állapotban az örök fagy a testet. A csikó maradványait egyéb szibériai leletekkel együtt Japánban fogják kiállítani.
Van ott még, ahonnan ez jött
Nem ez az egyetlen meglepetés, ami a permafrosztból került elő: a mirelit mamuttetemek már-már hétköznapinak számítanak, olyannyira, hogy a tudósok éppen a faj feltámasztásától várják a vészesen olvadó permafroszt területek megmentését. A mostani kiscsikóhoz hasonlóan jó állapotban, szintén Jakutszkban került elő egy negyvenezer éves nőstény mamut teteme, a Buttercup (Boglárka) névre keresztelt állatból a kutatóknak szintén sikerült folyékony vérmintát venniük.
George Church, a Harvard genetikusa 2017-ben jelentette be, hogy két éven belül létrehozhatják azt a mamut-elefánt hibridet, amelyet rászabadítanának a tundrára – a hatalmas állatok ugyanis tömörítenék a fagyott talajt, ezzel is lassítva a globális felmelegedés permafrosztot romboló hatását.
A permafroszt pedig egyre gyorsuló ütemben olvad, ez pedig nemcsak földcsuszamlásokhoz és egyre fokozódó széndioxid-kibocsátáshoz vezet, hanem rég elfeledett betegségeket is szabadíthat a világra. Az egyik ilyen veszély az anthrax: egy jakutszki beruházás kapcsán a napokban ismét napirendre került a mirelit lépfene problémája, amely Oroszországot különösen érzékenyen érinti, az ország kétharmada ugyanis permafroszt területen fekszik. Egy alaszkai kutatás szerint egy Celsius-fokos melegedés másfél millió négyzetmérföld veszteséget jelent az örök fagy birodalma számára.
Nem biztos, hogy jön a ló
Az olvadás a betegségek mellett a sarkvidéken élők hétköznapjait is veszélybe sodorja: a permafroszt megszűnése közvetlenül négymillió embert érint, az örök fagy enyhülésével az épületek is megsüllyednek.
A ló klónozásával Hwang Woo-suk dél-koreai genetikus foglalkozik, aki állítólag már embert is klónozott, és akinek a tudományos munkásságát a legtöbben némi fenntartással kezelik – nem csoda, mert miután bebizonyosodott, hogy meghamisította az eredményeit, két év börtönre is ítélték. Munkássága során állítólag klónozott már afgán agarat (Snuppyt), disznót és tehenet is, de az előéletét tekintve sokan kétkedve fogadják azt az elképzelését, hogy nemsokára mamutok és őslovak járják majd a tundrát.
