A legújabb paleogenetikai kutatások és környezeti rekonstrukciós vizsgálatok eredményei szerint az óriásemlősök hosszú ideig együtt éltek a kontinenst benépesítő modern emberekkel, így kihalásukért nem kizárólag a túlvadászat és az utolsó globális lehűlés legnagyobb jeges időszakát követő felmelegedés a felelős.
Bartholy Judit klímakutató a Magyar Tudomány Ünnepén tartott előadásán azonnali és drasztikus lépéseket sürgetett a klímakatasztrófa megfékezése érdekében. Ha nem cselekszünk, a saját bőrünkön is érezni fogjuk, hogy egyre élhetetlenebb hellyé válik a Kárpát-medence.
A talált vírusok közül mindössze négyet ismer a tudomány, legalább 28 féle új vírust tártak fel a kutatók. Ezeket azért kell még most elkezdeni vizsgálni, mert a klímaváltozás hatására előbb-utóbb maguk szabadulnak majd a felszínre.
Amikor a kutatók felmelegítették és táplálékkal kínálták a permafrosztban pihenő kerekesférget, aktivizálta magát, sőt még szaporodott is. A több tízezer évvel ezelőtti féreg új faj lehet.
Egy kanadai kutatócsoport szerint a visszahúzódó sarki jégtakaró és a tengerek felmelegedése különösen érzékenyen érinti a narválokat. Az egész sarkvidéki ökoszisztéma átalakul, ezek az állatok lehetnek ennek a legnagyobb vesztesei.
Az elmúlt években rengeteg olyan kráter alakult ki a környéken, amit a vastag permafroszt alól kirobbanó metán okozott, de most először tudtak drónt küldeni egy ilyen lyuk mélyére, ami segíthet a további kráterek előrejelzésében és megelőzésében.
A kutatók szerint az 57 ezer évvel ezelőtt elpusztult állat csaknem tökéletes állapotban maradt meg. A farkaskölyök 7 hetes lehetett, amikor ráomlott a barlang, a fagy pedig egészen mostanáig konzerválta.
Egy friss nemzetközi kutatás szerint a Jeges-tenger alatti kontinentális szegély fagyos rétegei 60 milliárd tonna metánt és 560 milliárd tonna szén-dioxidként felszabaduló szerves szenet tárolnak.
Nem csupán metán, lépfene, himlő és más vírusok kerülhetnek a levegőbe az Északi-sarkvidéken található fagyott talaj felolvadásával, hanem a talajbeli bomlás miatt a globális felmelegedést gyorsító szén-dioxid is.
Egy svéd-orosz kutatás szerint nagy testű legelő állatokkal az évszázad végéig elméletben megmenthető lenne az üvegházhatású gázokat rejtő fagyott talaj, a permafroszt 80 százaléka. Most már csak gyakorlatban kell megoldani az Északi-sarkvidék benépesítését bölényekkel vagy pézsmatulkokkal.
Speciális infravörös technológiával észlelték a NASA kutatói, hogy a permafrosztból már nemcsak szén-dioxid, hanem metán is szivárog. Egyik jobban fokozza az üvegházhatást, mint a másik.
Nagyjából 250 000 köbméter jég szakadhat le a Planpincieux gleccserről Franciaországban. A gleccserek olvadása nem csak a túrázók életét nehezíti meg: az így felszabaduló víz először áradást okoz, a későbbiekben pedig vízhiányhoz vezet.
Spielberg legszebb Jurassic Park-os álmai teljesülhetnek: épségben került elő egy jégkorszaki ló teteme Szibériában. A kutatók klónozni akarják a jószágot.
Ha a Szibériában talált vadlóban akár egyetlen élő sejtet is találnak, már nyert ügyük van a klónozóknak, de van B-terv is.
A sarkköri olvadással egyre több metán és szén-dioxid kerül a légkörbe, ezzel is gyorsítva a globális felmelegedést. Ha ez nem lenne elég, a melegedő idő miatt mélyfagyasztott betegségek is felszínre kerülhetnek: Szibériában a lépfene és a bubópestis is felütötte a fejét, és ki tudja, mi rejtőzik még a jég alatt.
15 millió liternyire becsülik a geológusok az északi földteke fagyott talajában található higany mennyiségét. A globális hőmérsékletemelkedés ezt a nehézfémet is kiszabadíthatja.