A fagypont körüli tartományban százszorosan áteresztőbbé válik a permafroszt
Legalábbis a Leeds-i Egyetem kőzetfizikai tanszékének kutatócsoportja által végzett laboratóriumi kísérletek eredményei szerint.
permafroszt
Ketyeg, de nem biztos, hogy robban a sarkvidéki metánbomba
Egy nemzetközi kutatócsoport a permafroszt mikrobiális ökoszisztémáit vizsgálva arra jutott, hogy bizonyos körülmények között az arktiszi talajokban több metánt „fogyasztó” organizmus lehet, mint metánt „termelő”.
A rejtélyes szibériai óriáslyukakra a sarkvidéki gázmezők adhatnak magyarázatot
Az Oslói Egyetem geológusai a korábbiaknál meggyőzőbb teóriával álltak elő.
Nem mindennapi mikrobákra bukkantak a 100 ezer éve fagyott permafrosztban
Mikrobiológusok azt állítják, hogy a kelet-szibériai permafrosztban a komplex életformák legközelebbi rokonai közé tartozó, élő archeákra akadtak.
A klímaváltozás is hozzájárulhatott ahhoz, hogy rászakadt egy svájci falura egy gleccser
A Lötschental völgyben található Blatten falut szinte teljesen beborította a hegyről leomló, iszappá összekeveredő jég és kőtörmelék. A hegyomlás szakértők szerint a permafroszt meggyengüléséhez lehet köthető.
Évezredes trend fordult meg: a sarkvidéki tundra már több szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit képes elnyelni
Minél melegebb van az Északi-sarkvidéken, annál jobban fokozódnak azok a folyamatok, amelyek még tovább hajtják a felmelegedést és az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A legészakibb sarkvidéki kutatófalu zord mindennapjai egy magyar származású fotós szemével
A Spitzbergákon található Ny-Ålesund kutatóállomáson az emberiség jövőjét meghatározó klímakutatásokat végez egy maréknyi tudós, Esther Horvath pedig úgy dokumentálja a munkájukat, ahogy senki más. Új tárlata már látogatható a budapesti Capa Központban.
Ősi vírusokat rejthet a szibériai permafrosztból kiolvadt, 44 ezer éves farkas
De akár olyan mikroorganizmusokat is, amelyek új gyógyszerek fejlesztésében segíthetnek. Az ősfarkas fogai, bundája és egyes szervei kiváló állapotban megőrződtek, bélrendszeréből már mintát is vettek.
A rejtélyes szibériai krátereket a felgyülemlő forró gázok robbanása okozhatja
Ezzel pedig veszélyeztethetik a térségben a kőolajbányászatot és a földgáz-infrastruktúrát, valamint rengeteg üvegházhatású metán kerülhet a légkörbe a permafrosztból.
Időutazó gyilkos baktériumok olvadhatnak ki a permafrosztból
Legalábbis egy frissen publikált számítógépes szimuláción alapuló nemzetközi kutatás erre az eredményre jutott.
Drónnal járták be az alvilág tátongó kapuját Szibériában
A kráterben nemrég 650 ezer éve fagyott talajra bukkantak, de a permafroszt olvadása miatt a nyílás évente több tíz méterrel növekszik.
Nyílik „az alvilág kapuja” Szibériában, 650 000 éve fagyott talajra bukkantak
A folyamatosan táguló Batagajka-kráter még sok titkot rejt, egyelőre azt sem értik a kutatók, hogy miért van óriási szakadék a 650 ezer és a 200 ezer éves rétegei között.
Kiderült, mit rejt az a 30 ezer éve befagyott szőrgolyó, amire yukoni aranybányászok bukkantak rá
Röntgenfelvételek erősítették meg a kutatók gyanúját: a szőrből, végtagokból, karmokból és fülekből álló vörösesbarna gombóc egy hibernálódott sarki ürgét rejt.
Nemcsak a tengerszint, hanem a hőmérséklet emelkedése miatt is veszélyes a sarki jég olvadása
A hatalmasnak látszó erőfeszítések is kevésnek tűnnek ahhoz, hogy megakadályozzuk a jégolvadást, ami ráadásul önmagában hozzájárulhat a további felmelegedéshez.
Közel ötvenezer éves, még mindig fertőzőképes vírust nyertek ki a szibériai permafrosztból
Az évezredes hibernáció után is életképes vírusok a növény- és állatvilágra, illetve az emberekre is veszélyesek lehetnek.