Minél melegebb van az Északi-sarkvidéken, annál jobban fokozódnak azok a folyamatok, amelyek még tovább hajtják a felmelegedést és az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A Spitzbergákon található Ny-Ålesund kutatóállomáson az emberiség jövőjét meghatározó klímakutatásokat végez egy maréknyi tudós, Esther Horvath pedig úgy dokumentálja a munkájukat, ahogy senki más. Új tárlata már látogatható a budapesti Capa Központban.
De akár olyan mikroorganizmusokat is, amelyek új gyógyszerek fejlesztésében segíthetnek. Az ősfarkas fogai, bundája és egyes szervei kiváló állapotban megőrződtek, bélrendszeréből már mintát is vettek.
Ezzel pedig veszélyeztethetik a térségben a kőolajbányászatot és a földgáz-infrastruktúrát, valamint rengeteg üvegházhatású metán kerülhet a légkörbe a permafrosztból.
Legalábbis egy frissen publikált számítógépes szimuláción alapuló nemzetközi kutatás erre az eredményre jutott.
A kráterben nemrég 650 ezer éve fagyott talajra bukkantak, de a permafroszt olvadása miatt a nyílás évente több tíz méterrel növekszik.
A folyamatosan táguló Batagajka-kráter még sok titkot rejt, egyelőre azt sem értik a kutatók, hogy miért van óriási szakadék a 650 ezer és a 200 ezer éves rétegei között.
Röntgenfelvételek erősítették meg a kutatók gyanúját: a szőrből, végtagokból, karmokból és fülekből álló vörösesbarna gombóc egy hibernálódott sarki ürgét rejt.
A hatalmasnak látszó erőfeszítések is kevésnek tűnnek ahhoz, hogy megakadályozzuk a jégolvadást, ami ráadásul önmagában hozzájárulhat a további felmelegedéshez.
Az évezredes hibernáció után is életképes vírusok a növény- és állatvilágra, illetve az emberekre is veszélyesek lehetnek.
Ezek közé tartozik a grönlandi jégsapka elkerülhetetlen elolvadása, az Észak-Amerika és Nyugat-Európa enyhe időjárásáért felelős Golf-áramlat összeomlása, a szénben gazdag permafroszt hirtelen elolvadása, a korallzátonyok kipusztulása és a Barents-tenger jegének elolvadása.
A legújabb paleogenetikai kutatások és környezeti rekonstrukciós vizsgálatok eredményei szerint az óriásemlősök hosszú ideig együtt éltek a kontinenst benépesítő modern emberekkel, így kihalásukért nem kizárólag a túlvadászat és az utolsó globális lehűlés legnagyobb jeges időszakát követő felmelegedés a felelős.
Bartholy Judit klímakutató a Magyar Tudomány Ünnepén tartott előadásán azonnali és drasztikus lépéseket sürgetett a klímakatasztrófa megfékezése érdekében. Ha nem cselekszünk, a saját bőrünkön is érezni fogjuk, hogy egyre élhetetlenebb hellyé válik a Kárpát-medence.
A talált vírusok közül mindössze négyet ismer a tudomány, legalább 28 féle új vírust tártak fel a kutatók. Ezeket azért kell még most elkezdeni vizsgálni, mert a klímaváltozás hatására előbb-utóbb maguk szabadulnak majd a felszínre.
Amikor a kutatók felmelegítették és táplálékkal kínálták a permafrosztban pihenő kerekesférget, aktivizálta magát, sőt még szaporodott is. A több tízezer évvel ezelőtti féreg új faj lehet.