Megtalálták a világegyetem első molekuláját
Végre megtalálták az univerzum legősibb molekuláját, amelyre évtizedet óta vadásztak a tudósok: Rolf Güsten német csillagász és csapata első alkalommal mutatta ki az űrben a hélium-hidrid ion jelenlétét. A tudományos áttöréshez szükség volt a Nasa SOFIA teleszkópjára is – ez a világ legnagyobb repülő obszervatóriuma, a legutóbbi német finomhangolással pedig végre alkalmassá vált arra, hogy észlelje az eluzív molekulát.
A tudósok a hetvenes évek óta gyanították, hogy létezik az űrben a hélium-hidrid ion, de mindeddig nem szereztek erről empirikus bizonyítékot. Laboratóriumi körülmények között ugyan már 1925-ben sikerült létrehozni a molekulát, a hetvenes években pedig felmerült annak a lehetősége, hogy a plazmából kimutatható lehet, de csak most sikerült kifejleszteni egy olyan érzékenységű spektrométert, hogy minden kétséget kizáróan ki lehessen mutatni a csillagközi jelenlétét. Most a dallamos nevű NGC7027 planetáris ködben bukkantak rá; a csillagászok már a hetvenes évek óta gyanították, hogy ebben a környezetben bizonyára akad a hélium-hidrid ionból. Az NGC7027 a Földtől háromezer fényévnyi távolságra található.
13,8 milliárd év kellett hozzá
Rolf Güsten és társai 2016 óta vizsgálják a ködöt egy átalakított Boeing 747 fedélzetéről (ez viseli a SOFIA, vagyis a Stratopheric Observatory for Infrared Astronomy nevet). A SOFIA csaknem tizennégyezer méteres magasságban is képes méréseket végezni, és megvan az az előnye, amellyel a többi űrtávcső nem rendelkezik: visszatér a Földre.
Egy ilyen visszatérés alkalmával Güsten és társai úgy finomhangolták a műszereket, hogy végre kimutathassák az ion jelenlétét, és 13,8 milliárd év után végre sikerrel jártak – ekkor, közvetlenül az ősrobbanás után jöttek létre ugyanis az univerzum első hélium-hidrid ionjai. Güsten szerint a felfedezéssel végre sikerült egyértelműen bebizonyítani azt, amit eddig csak gyanítottak az univerzum korai történetéről, és remélhetőleg hozzájárul az ősrobbanás utáni állapotok alaposabb megértéséhez is.