Budapest a világ ötödik leginkább elturistásodott városa

Barcelona, Velence, Amszterdam és Milánó után Budapest a világ leginkább „túlturistásodott” városa. Ennek a negatív hatásait elsősorban a VI. és VII. kerületben található úgynevezett bulinegyed lakói kénytelenek elviselni: az éjszakai gazdaság itt csökkenti a leginkább a helyi lakosság életminőségét. Hogy mennyire, annak most a  Budapesti Metropolitan Egyetemen kutató Melanie Kay Smith turizmusspecialista vezetésével jártak utána a Corvinus Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetének kutatói. 

A túlturizmus teljesen új szakkifejezés, 2016-ban alkotta meg a Skift turizmuselemző- és médiacéget másodmagával alapító Rafat Ali. A kifejezést elsősorban olyan turistacélpontokra használták, ahol jelentősen megnőtt a konfliktus az oda látogatók és a helyi közösség képviselői között. 

A budapesti turizmus jellegzetességeit most vizsgáló kutatók kérdőíves felmérések elemzése mellett mélyinterjúkból szűrték le azt az információt, hogy a magyar főváros túlturistásodása leginkább annak köszönhető, hogy Budapest – ellentétben például a cseh fővárossal – leginkább a keveset költő fiatal partituristákat vonzza. 

Mint az a kutatók tanulmányaiból kiderül, Budapesten, de főképp a túlturizmustól leginkább sújtott kerületekben a 20 és 30 éves korosztályból kerül ki a vendégek túlnyomó többsége. Összességében a betérők 70 százaléka külföldi, négyötödük 40 évesnél fiatalabb felnőtt. 

A turisták kevesebb mint felét érdeklik a magyar főváros kulturális nevezetességei, közel kétharmaduk a romkocsmákat tekinti igazi hungarikumnak. 

Bye-bye turista

A kérdőívekre adott válaszokból az is kiderül, mi váltja ki a helyi lakosokból a turisták iránti ellenérzéseket. Az itt élők nemcsak a zaj miatt zúgolódnak régóta, hanem a látogatók által hátrahagyott szemét is korbácsolja a turisták iránti ellenszenvet. A friss kutatás szerint a helyieknek az is fájó pontot jelent, hogy a bulituristák számára vonzó vendéglátóipari egységek üzemeltetői az áraikat is meglehetősen magasan képesek tartani. A helyiek ekképp kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy a helyi bárokban és éttermekben fogyasszanak. Ez még a vendéglátók egy részét is elkeseríti, egy 32 éves csapos például úgy fogalmazott, hogy „néha hiányzik, hogy kapcsolatot tudjak teremteni a helyi vendégekkel”, még ha a külföldi vendégek „többet fogyasztanak is, mint a legtöbb magyar”.  

Tüntetés a bulinegyedben uralkodó állapotok ellen 2017. augusztus 29-én. Az ügyből helyi népszavazás lett, ami érdeklődés hiányában elbukott.Fotó: Botos Tamás/444

„Jelentősen fokozza a helyiek feszültségét a budapesti ingatlanárak évek óta tapasztalható folyamatos növekedése is, ami minden bizonnyal nem függetleníthető attól, hogy a belvárosi kerületekben nagyon sokan befektetési, kiadási céllal vásárolják a lakásokat. Emiatt azonban a helyiek, elsősorban a szegényebb rétegekbe tartozók és a fiatalok számára is megfizethetetlenné váltak az árak

Budapesten a buliturizmus és a dzsentrifikáció egymást erősítő folyamatok. Miközben a nyugat-európai nagyvárosokban az emberek hozzá vannak szokva, hogy bérelt lakásokban élnek, illetve a magasabb jövedelmeknek és a szociális bérlakásoknak köszönhetően meg is engedhetik maguknak mindezt, Budapesten nincs alternatívája a lakástulajdonnak. A helyiek a turistákra és airbnb-ző szomszédaikra haragszanak, pedig megoldást leginkább az nyújtana, ha a magánszállások szabályozása mellett a szegényebb rétegek lakhatására is társadalmi szintű megoldás kínálkozna” – mondta el a Qubitnek a most megjelent tanulmányok vezető szerzője, Melanie Smith.

Élhetőbb nagyvárások vagy türelmesebb helyiek kellenek?

Nem a budapesti érintettek az egyedüliek, akik szívesen tennének a külföldi turisták visszaszorításáért. Hollandiában például a gazdák olyannyira megelégelték a többhektáros tulipánszőnyegeket letipró turistákat, hogy  az Amszterdam környékén virágzó földeket palánkokkal, kerítésekkel zárják el a kíváncsiskodók elől. 

2017. nyári tiltakozás a turisták jelenléte ellen BarcelonetánFotó: Albert Llop/Anadolu Agency

Barcelonában a látogatókat becsmérlő plakátokkal és táblákkal árasztották el a helyi lakosok a falakat, Velencében pedig kapukat állítottak fel a történelmi belvároshoz vezető utcákon. Ezek többnyire nyitva vannak, de a tervek szerint akár le is zárhatják azokat a turisták elől, ha az óváros központjában már túl sok lenne a vendég. A helyiek egy speciális engedélyt felmutatva persze bármikor átmehetnek majd. A kapuk megítélése korántsem egységes: akad olyan velencei, aki szerint ez a megoldás végképp ahhoz vezet, hogy város és benne a lakói afféle Disneyland-attrakcióvá silányulnak

A magyar tanulmányok szerzői ugyancsak kínálnak megoldási lehetőségeket:

  • Kocsmatúrák szigorú ellenőrzése.
  • Sörbiciklik betiltása.
  • Turizmus egy részének a kulturális programok és történelmi látványosságok felé csatornázása.
  • Gazdagabb és 
  • idősebb turisták bevonzása.

Miközben a budapestiek egy része évek óta zúgolódik a bulinegyedet ellepő nyugati turisták hadai miatt, Európában szép számmal akadnak nagyvárosok, ahol a budapestinél lényegesen nagyobb turistahadat is sztoikus nyugalommal, de legalábbis elnéző mosollyal az arcukon viselnek a helyiek. „Londonban a város méretei miatt oszlik el a tömeg, Párizsban pedig többnyire az segíti elő a helyiek és a turisták közötti békességet, hogy a párizsiak igyekeznek távol tartani magukat az első számú turistalátványosságoktól, illetve azoktól a vendéglátóhelyektől, ahová többnyire a városba látogatók térnek” – sorolja az érveket Smith. A brit turizmuskutató szerint Budapesten is segítene csökkenteni a feszültségeket, ha sikerülne visszacsábítani a turistákat a város korábban népszerű látványosságaihoz és kulturális programjaihoz.

Fotó: botost/444.hu

Sokan abban látnák a megoldást, ha a partituristákat idősebb és gazdagabb látogatókra cserélnék, amit a kulturális programkínálat felturbózásával és a történelmi látnivalók intenzívebb reklámozásával lehetne megvalósítani. A friss kutatás fényében mégis úgy tűnik, nem a Budapestre látogatók összetételében keresendő a probléma gyökere. „A magyar fővárosba látogatók közel háromnegyedének legalább főiskolai végzettsége van, így szinte biztos, hogy nyitottak lennének a kulturális programokra és a történelmi helyszínekre” – állítja Melanie Smith. 

A problémát a kutató szerint inkább az éjszakai szórakozóhelyek intenzív reklámozása, a közösségi oldalakon terjedő hírek penetrációja, a fapados járatok olcsósága, illetve a vendéglátás és szálláskiadás viszonylagos szabályozatlansága okozza. Már csak azért is, véli a kutató, mert a magyar fővárosba messze nem érkezik annyi turista, mint a lényegesen toleránsabb Párizsba vagy a belvárosi területein a budapestinél is túlzsúfoltabb Prágába.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: