Az Antarktisz kietlen vidékein nem könnyű életjelekre bukkanni, de most rájöttek, hogy milyen nyomon érdemes elindulni: követni kell a pingvin- és fókaürüléket. A két állat nitrogénben gazdag fekáliája növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, és ezáltal a biodiverzitásnak kedvező területek jönnek létre, akár a fóka- és pingvinkolóniák határától több kilométer távolságban is.

A holland ökológus, Stef Bokhorst három olyan antarktiszi tájról gyűjtött talaj- és növénymintákat, ahol elefántfókák, szamárpingvinek, állszíjas pingvinek és Adélie-pingvinek jártak, és hagytak salakanyagot maguk után. A mintákat egy amerikai-brit kutatócsoport elemezte, majd a Current Biology című folyóiratban tették közzé az eredményeket bemutató tanulmányt.

A tételmondat egyszerű: ahol több fóka és pingvin jár, ott több fóka- és pingvinürülék keletkezik, és ezeken a területeken szárnyal a biodiverzitás.

Az ürülék részben ammóniaként párolog el, amit több mint ezer méterre is elfújhat a szél, így az távolabbi területeken is a talajba szívódhat. Az ammónia aztán egy tápanyagdúsító ciklust indít el: a nitrogént felveszik a növények és a zuzmók, amelyek rengeteg gerinctelen állatot látnak el tápanyaggal, köztük atkákat, ugróvillásokat és fonalférgeket.

De ez még csak a kezdet: az ürülékkel dúsított talajban négyzetméterenként több millió gerinctelen állatot számláltak a kutatók – nyolcszor többet, mint az Antarktiszi-félsziget más területein.

Az Earther szerint a tanulmány legfőbb erénye, hogy bemutatja, milyen fontos szerepet játszanak a pingvinek, fókák és más tengeri gerincesek az élőhelyük ökoszisztémájában, és hogy milyen veszély fenyegeti a kontinens teljes élővilágát, ha a klímaváltozás miatt tovább csökken a fóka- és pingvinpopulációk lélekszáma.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Elolvadt a jég, több ezer császárpingvin-fióka fulladt a tengerbe

Qubit.hu tudomány 2019. április 25.

2016-ban, az eddigi legforróbb évben vált annyira korán instabillá a fiókák otthonát jelentő tengeri jég, hogy a fiatal császárpingvinek tömegesen fulladtak vízbe. Pedig a Weddell-tengert eddig egyfajta klímamenedékhelynek tartották.

30 év alatt 88 százalékkal kisebb lett a világ legnagyobb királypingvin-populációja

Qubit.hu tudomány 2018. július 31.

Az eddigi számítások szerint csak a 21. század végére kellene eltűnnie a királypingvinek többségének, de a legnagyobb populáció máris végzetesen megcsappant a nyolcvanas évekbeli létszámhoz képest.