30 év alatt 88 százalékkal kisebb lett a világ legnagyobb királypingvin-populációja

Az 1980-as évek óta jelentős mértékben, pontosan 88 százalékkal megcsappant a világ legnagyobb királypingvin-populációja – állapította meg egy július végén publikált tanulmány, amelyet a francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) biológusai, egy független kutató, valamint Peter G. Ryan professzor, az Antarctic Science társszerkesztője jegyez.

Fotó: CELINE LE BOHEC/AFP

A folyóiratban megjelent tanulmányhoz 2015 és 2017 között készült légi- és műholdas felvételeket elemeztek, így állapították meg, hogy mindössze 60 ezer pár maradt a nyolcvanas években mért 500 ezerből.

A kolónia Afrika és az Antarktika között időzik, a Franciaországhoz tartozó lakatlan Île aux Cochons-szigeten. A királypingvin a császárpingvin után a második legnagyobb pingvinféle. Fiókáit az atlanti-óceáni partvidéktől északra található, kevésbé rideg klímájú szigeteken neveli, ahol már nincs állandó jég.

Királypingvin-fiókaFotó: leemage

A kutatók nem tértek ki arra, mi okozhatja a populáció zsugorodását, egy februári tanulmány azonban éppen arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás fenyegeti a királypingvineket. Ahogy ugyanis folytatódik a felmelegedés, a fészkelőhelyek egyre távolabb kerülnek a pingvinek számára megfelelő élelmezést nyújtó táplálkozóhelyektől, és egy idő után már túl messze lesznek ahhoz, hogy a madárszülők visszaérjenek a fiókáiknak fogott táplálékkal. 

Ez a zöld mező lassan túl messze lesz a pingvintáplálékban gazdag vizektől.Fotó: leemage

A királypingvinek egy tápanyagban gazdag antarktiszti áramlatot kihasználva ejtik el zsákmányukat. A felmelegedés hatására azonban az áramlat változtatja a helyét, és egyre távolabb kerül a királypingvinektől, amelyek legfeljebb 700 kilométerre úszhatnak fészkelőhelyüktől anélkül, hogy fiókáik éhenhalását kockáztatnák.

1982-es fotó Ile aux Cochonról – ilyen bőség már nyomokban sincs.Fotó: HENRI WEIMERSKIRCH/AFP

A februári kutatás vezetője, a CNRS munkatársa szerint „a 21. század végére a királypingvinek 70 százaléka eltűnik vagy kénytelen lesz elköltözni az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt”. Az új tanulmány talán ehhez a jelenséghez szolgáltatott kézzelfogható adatokat.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:


A várható környezeti katasztrófa miatt megkezdték a Föld kincseinek archiválását

A Föld összes kulturális és ökológiai kincsét 3D-s térképre vinné kutatók egy csoportja – különös tekintettel a kincsek közeljövőben várható pusztulására. A LIDAR-os adatfelvételt azokon a területeken kezdik, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Az ötletgazda szerint irtózatos mennyiségű munkáról van szó, amelynek eredményét leghamarabb a gyerekeik unokái élvezhetik majd.

Magyarok korszakalkotó találmánya a transzformátor, amiért Edison nem akart fizetni

A transzformátor három magyar feltaláló szabadalma, magát a szót is ők találták ki abban a korszakban, amikor a magyar mérnöki tudás a műszaki fejlődés élvonalához tartozott. Edison cégének kezdetben a Ganz szállította a technológiát, de úgy kellett kiperelni tőle a szabadalmi járulékot. Hogyan forradalmasította a transzformátor az elektromos áram felhasználását?

Miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc?

2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.