Jobb női politikusnak lenni az Európai Parlamentben, mint a magyar Országgyűlésben?

Míg a világ különböző régióiban a nők politikai részvételében folyamatos a javulás, az elmúlt 30 évben a női képviselők aránya szinte változatlanul 10 százalék körül mozgott a magyar Országgyűlésben. 

Ez az arány azért kirívó, mert többek között a nemi kvótáknak köszönhetően is a női képviselők száma világszerte megduplázódott az elmúlt két évtizedben. Magyarország 2018-ban érte el majdnem ugyanazt az arányt (12,6 százalék), amit világszerte már 1998-ban elértek (12,9 százalék). Az IPU első felmérésekor az arab államok teljesítettek a legrosszabbul, ahol 3,4 százalék volt a női képviselők aránya 1998-ban. 

Csakhogy 2018-ra ez az arány már 18,5 százalékra nőtt. Eközben Magyarországon csak 2006-ban emelkedett először 10 százalék fölé a női képviselők aránya az Országgyűlésben, azonban ez a következő választások alkalmával ismét visszaesett. 

Ellentétben a nők rendkívüli alacsony magyar parlamentbeli arányával, a női politikusok helyzete már jobbnak tekinthető az Európai Parlamentben. A nők aránya a magyar európai parlamenti képviselők között 33,33 százalék volt 2004-ben és 36,36 százalék 2009-ben. A legutóbbi választás alkalmával azonban 19,05 százalékra csökkent a női képviselők aránya, és ezzel Magyarország a harmadik legrosszabb nemi aránnyal rendelkező tagállamként kezdte meg a 2014-2019-es ciklust az EP-ben. Érdekes, hogy pont Málta került a rangsor elejére, ugyanis Magyarországgal együtt  mindig utolsók a nők parlamenti részvételét tekintve az uniós országok között, és a korábbi EP-választások során egyetlen női képviselőjük sem nyert mandátumot.

Néhány kivételtől eltekintve a nők politikai részvétele általában magasabb az Európai Parlamentben, mint a nemzeti parlamentekben. Ennek magyarázatául azt szokták felhozni, hogy egyrészt az EP-választások a nemzeti választásokhoz képest másodrangúnak tekinthetők, emiatt kevésbé jellemző rájuk az a fajta versengés, ami elriasztja a nőket a politikában való részvételtől. Másrészt magát az EP-t is barátságosabb környezetnek vélik a női képviselők, mint a nemzeti parlamenteket, főleg a politikai vitakultúra, a kedvezőbb munkaóra és az intézmény családbarát jellege miatt. Harmadrészt az EP-választásokon használt arányos választási rendszer is köztudottan elősegíti a nők politikai részvételét. Egy 2014-es tanulmány szerint azonban ezek közül egyik sem igazán magyarázza azt, hogy miért magasabb a nők részvétele az EP-ben, mint a nemzeti parlamentekben. A szerzők azt állítják, hogy a pártok jelöltállítási gyakorlatának sokkal nagyobb hatása van arra, hogy mennyire lesz nemi szempontból kiegyenlített az EP.  

Hogyan néz ki a képviselőjelöltek és a képviselők nemi eloszlása az országgyűlési és az EP-választások során?

Az országgyűlési választásokat vizsgálva láthatjuk, hogy a 2006-os választást kivéve a női jelöltek száma 1990 óta minden egyes választás alkalmával folyamatosan emelkedik. Az is jól megfigyelhető, hogy az első két választás során a női jelöltek és képviselők száma nagyjából megegyezett. Az 1998-as választások óta azonban egyre nagyobb a szakadék a női jelöltek és a női képviselők aránya között. A legutóbbi választás során ugyan minden harmadik jelölt nő volt, de a parlamentben már csak minden nyolcadik képviselő nő. Ez részint arra utal, hogy a nők politikai ambíciójából nincs hiány, másrészt jelentheti azt is, hogy a választók elutasítóak a női jelöltekkel szemben, és inkább szavaznak a férfi jelöltekre. Ezt viszont a korábbi kutatások elvetették, ugyanakkor kimutatták, hogy a női jelöltek nem a szavazók, hanem a pártok jelöltállítási gyakorlatai miatt szenvednek hátrányt. A pártok rendszerint a kedvezőtlenebb helyeken (a párt számára kevésbé esélyes EVK-kban) indítják a női jelölteket, míg a férfiakat több ágon is indítják, ezzel is növelve nyerési lehetőségeiket. Emellett a pártlista elejére, vagyis a befutó helyekre a pártok általában a nagyobb politikai tapasztalattal rendelkező, fiatalabb és férfi képviselőjelölteket helyezik a nőkkel szemben.

A 2014-es és a 2018-as adatokat némi óvatossággal kell értelmezni, hiszen rekordszámú párt indult ezeken a választásokon. A női jelöltek erőteljes növekedésben 2014-ben a Seres Mária Szövetségesei (SMS) nevű pártnak lehetett meghatározó szerepe, ahol a női jelöltek aránya az átlagosnál magasabb, 46,7 százalék volt. Míg 2018-ban a női jelöltek 60,3 százaléka indult olyan pártok színeiben, amelyek korábban sosem jutottak be a parlamentbe. Jelentős részük (53,5 százalék) pedig olyan pártban indult, amelynek korábban nem volt igazi politikai aktivitása -  ezeket szokták a köznyelvben „kamupártoknak” nevezni. 

Az országgyűlési választásoknak pont az ellenkezőjét láthatjuk az európai parlamenti választásokon. 2004-ben és 2009-ben arányaiban sokkal több női jelöltből lett képviselő. Míg a nők aránya a jelöltek között 21,98 százalék és 20,61 százalék volt az első két választás során, a női képviselők száma mindkét választás alkalmával több mint 30 százalék körül alakult. Ez azt mutatja, hogy az európai parlamenti választásokon induló női jelöltekből sokkal nagyobb eséllyel lesz képviselő, mint az országgyűlési választásokon induló női jelöltekből. Ugyanakkor a 2014-es EP-választások több szempontból is említésre méltók. Az eddigi három választás közül ebben az évben volt a legmagasabb a női jelöltek aránya (25,18 százalék), ezzel egyidejűleg a legalacsonyabb a női képviselők aránya (19,05 százalék). Ez megint csak a pártok szerepét emeli ki a jelöltállításban és a nők politikai részvételében, hiszen ők döntik el, hogy mennyire esélyes helyeken indítják a női és férfi jelölteket. Ez különösen igaz az EP-választásokra, ahol a szavazók csak pártlistára szavazhatnak.  

Ha az EP-ben az eddigi összes ciklusban végig jelenlévő magyar pártokat nézzük – a Fidesz-KDNP-t és az MSZP-t –, azt láthatjuk, hogy ezeknek a pártoknak átlagosan három vagy négy női képviselőjük volt az EP-ben az első két ciklusban. Ugyanakkor a legutóbbi választás során az MSZP-nek csak két hely jutott, és mindkét helyet férfi kapta, és az újonnan bejutó pártoknál (DK, Együtt-PM és LMP) is csak férfiak jutottak mandátumhoz. Ez magyarázhatja, hogy a női jelöltek számának emelkedése mégsem vezetett a nők magasabb képviselői arányához. 

A következő ciklusban várhatóan sem az MSZP, sem a Jobbik nem küld női képviselőt az EP-be. Az MSZP-Párbeszéd listáján az első nő az ötödik helyen jelenik meg, míg a Jobbik listáján csak a nyolcadik helyen. A Fidesz, a Momentum és a DK ugyanakkor küldhet női képviselőket az Európai Parlamentbe: az utóbbi két párt listáját nő vezeti, de a Fidesz első tíz helyén is négy nő szerepel. 

A szerző politológus, a CEU Politikatudományi, Nemzetközi Kapcsolatok és Közpolitika Doktori Iskolájának doktorjelöltje.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Magyar kutatók titkos élete: nappal tudós, este bűvész

Kevesen gondolnák, hogy a magyar tudományos élet prominens képviselői szabadidejüket bűvésztrükkök gyakorlásával és előadásával töltik. Összeegyeztethető a megtévesztésen alapuló varázslás a tényeket szentként tisztelő tudománnyal? Gáspár Merse Előd fizikus és bűvész négy elismert magyar kutatóval beszélgetett a nagy trükkről.