A génszerkesztéssel felturbózott immunsejtek olyan vírusok ellen is hatékonyak, amelyekre nincs gyógyszer

2019. május 20.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

A légzőszervi szinciciális, más néven óriássejtes vírus, az RSV (respiratory syncytial virus) egyike azoknak az emberre is veszélyes virális kórokózoknak, amelyek ellen az orvostudomány nem tudott eddig vakcinát előállítani.  

A seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központ munkatársai a Science-ben május 17-én publikálták azt a kutatási eredményt, amely szerint a CRISPR génszerkesztési technológiával sikerült olyan immunsejteket előállítani egerekben, amelyek megküzdöttek az RSV-fertőzéssel. Az amerikai kutatók a laborrágcsálók B-limfocitáinak genomját alakították olyanná, hogy a sejtek által termelt antianyag elpusztította a vírusokat.

A mechanizmus megértéséhez tudni kell, hogy az immunrendszer B-sejtjei ismerik fel az „idegen” behatolókat, és amikor ezek a sejtek idegen fehérjével találkoznak, antitesteket termelnek, amelyek a potenciális kórokozó felszínére tapadva elpusztítják azt. 

Az RSV számítógépes modellje
Fotó: KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRA/Science Photo Library

Az amerikai kutatók úgy módosították az egérimmunsejteket, hogy azok az RSV antitestjeit állítsák elő, és ezeket a B-limfocitákat juttatták mintegy oltásként a fertőzött egerek szervezetébe. Az eredmény még a kutatókat is meglepte.

A Fred Hutchinson Rákkutató Központ munkatársai szerint az RSV ellen – az AIDS-betegséget kiváltó HIV-hez hasonlóan – eddig nem létezett célirányos védekezés, ám a génszerkesztéssel felturbózott immunsejtek e téren is meghozhatják az áttörést.

A genomszerkesztésben rejlő lehetőségekkel az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk korábban:

Magyar tudós halspermavizsgálatai segíthetnek feltárni a férfi sterilitás genetikai hátterét

Magyar tudós halspermavizsgálatai segíthetnek feltárni a férfi sterilitás genetikai hátterét

Vajna Tamás tudomány 2018. december 20.

Akár az emberpárok meddőségi vizsgálatában is fontos szerepet játszhat az Orbán László vezetésével folytatott új genetikai kutatás. Zebradániókban sikerült azonosítani annak a vezérlőfehérjének a génjét, amelynek hiányában a halak, és feltehetően más gerincesek, köztük az ember hímjei csak kevés és károsodott ivarsejtet tudnak termelni.