A tudósnők sikerképlete más, mint a férfiaké
Hogyan módosul a tudományos siker Barabási Albert-László-féle receptje, ha nőkről van szó? Karikó Katalin és a tavalyi Nobel-díjas kutatónők élete segít megérteni.
crispr
Vlagyimir Putyin őrületes génszerkesztési programja: jön a fájdalmat nem érző katona?
Az orosz elnök áltudományos tanácsadói hatására attól retteg, hogy genetikai fegyverekkel próbálják kiirtani az oroszokat, ezért 500 milliárd forintnyi összeggel támogatta meg az ország genetikai kutatási programját. Miközben még saját kutatói is kinevetik Putyin félelmeit, az orosz tudósok igyekeznek felvenni a versenyt a kínai génszerkesztési törekvésekkel.
Neandervölgyi génekből hoztak létre miniagyakat, hogy felfedjék az emberi agy evolúcióját
Három forradalmi technológia – az őssejt-visszaprogramozás, a CRISPR génszerkesztés, valamint a miniagyak tenyésztésének lehetősége – együtt járult hozzá ahhoz, hogy a kutatók elkezdhetik összeilleszteni az emberi agy több százezer éves fejlődéstörténetének darabjait.
Rövidesen az emberi sejteket is használhatjuk adattárolóként
A DNS ideális adattároló, mivel hatalmas tárolókapacitása van, és más adathordozókkal ellentétben soha nem lesz elavult. Egy kutatócsoportnak sikerült a bakteriális DNS-be gravíroznia a „Hello, world!” 72 bit hosszúságú üzenetét.
Tudományos dráma a génszerkesztés körül: miért ez a két tudós kapott Nobel-díjat a CRISPR/Cas9 feltalálásáért?
Egyszer még filmre vihetik a legreménytelibb génszerkesztési eljárás történetét, amelyben nagy egyetemek és tőkeerős cégek feszülnek egymásnak a szabadalomért egészen a mai napig. Az eljárás kidolgozásáért többen igényt tarthattak volna a Nobel-díjra, Emmanuelle Charpentier és Jennifer Doudna mégis megérdemelten vitte el a pálmát.
Egyszerre több ezer vírustesztet képes gyorsan elvégezni egy új molekuláris diagnosztikai eszköz
Az új, genetikai módszer mintánként mindössze két pipettacseppnyi anyagot igényel, és a vírus RNS-ének kivonásától számítva csak 8 óra kell az eredményhez.
A génmódosított malacok menthetik meg azokat, akik szervátültetésre várnak
Egy kínai-amerikai kísérletben sikerrel iktatták ki a transzplantációt nehezítő géneket a disznók szerveiből, így a kutatók szerint öt éven belül már biztonsággal ültethetnek sertésszerveket emberekbe.
A genetikai forradalom hevében kell-e tartanunk a dizájnerbébik eljövetelétől? Ez is kiderült a Qubit Live #2-n
A genomszekvenálás költségei az elmúlt években annyira lecsökkentek, hogy már jövedelmező iparág települt a DNS-elemzésre, és 2025-re milliárdnyi emberi szekvencia állhat rendelkezésre. De hová vezet ez? Varga Máté genetikus előadása a Qubit Live #2-n.
Nagy lépést tettek afelé, hogy génszerkesztéssel lehessen gyógyítani a HIV-fertőzést
Kínai kutatók sikeresen kiiktatták a HIV-fertőzés vérbe jutásáért felelős CCR5 gént egy donor őssejtjeiben, amelyek egy része még 19 hónappal a beültetés után is élt a fertőzött páciensben.
A génszerkesztéssel felturbózott immunsejtek olyan vírusok ellen is hatékonyak, amelyekre nincs gyógyszer
Egerek módosított immunsejtjei hatékonyan vették fel a harcot a halálos légúti megbetegedést okozó vírusfertőzéssel. Az eredményt publikáló amerikai kutatók szerint ugyanez a stratégia működhet az emberekben olyan betegségekkel szemben, amelyek ellen nincs védőoltás.
Magyar tudós halspermavizsgálatai segíthetnek feltárni a férfi sterilitás genetikai hátterét
Akár az emberpárok meddőségi vizsgálatában is fontos szerepet játszhat az Orbán László vezetésével folytatott új genetikai kutatás. Zebradániókban sikerült azonosítani annak a vezérlőfehérjének a génjét, amelynek hiányában a halak, és feltehetően más gerincesek, köztük az ember hímjei csak kevés és károsodott ivarsejtet tudnak termelni.