Megtalálták az utolsó rabszolgaszállító hajót
Szándékosan süllyesztették el 160 évvel ezelőtt Alabamában az utolsó rabszolgaszállító hajót, amire nemrég bukkantak rá régészek a Mobile folyóban.
Már évtizedek óta tilos volt újabb rabszolgákat szállítani az Egyesült Államokba, de miután az árak emiatt kegyetlenül megemelkedtek, nem mindenki mondott le szívesen a zsíros üzletről: a Clotilda a hatóságok orra előtt, de titokban szállította a férfiakat, nőket és gyerekeket Afrikából Alabamába. Az ügy, aminek a hátterében egy Timothy Meaher nevű hajóépítő birtokos állt, egy fogadással indult: állítólag több északi üzletemberrel is fogadott ezer dollárban, hogy a tilalom ellenére sikeresen importál majd rabszolgákat Mobile-ba.
Bár a rabszolgák importját a kongresszus már 1807-ben betiltotta, a hajó egészen 1860-ig csempészte az országba a rabszolgákat, ekkor Meaher és társai elsüllyesztették. Az utolsó szállítmányért kilencezer dollárt fizettek Afrikában, és 110 rabszolgát szállítottak Amerikába, ezután Meahernek inába szállt a bátorsága, és társaival elsüllyesztette a hajót.
A Clotildát már évek óta keresik, tavaly már azt hitték, hogy megtalálták, de az egy másik roncs volt – végül megtalálták, és annak ellenére, hogy nincsen rajta olyan holmi, ami alapján egyértelműen azonosítható lenne, a felhasznált anyagok és az egyedi hajóforma miatt a kutatók biztosak benne, hogy az utolsó ismert rabszolgahajóra bukkantak rá.
Az embereket a hajó fedélközében szállították, és mivel a Clotildát kereskedelmi hajónak tervezték, a helyiséget nem igazán tették komfortossá. Az út hat hétig tartott, és még a pontos útvonalat is lehet tudni, amelyet követett – ezeket a részleteket William Foster, a hajó kapitánya jegyezte fel. Az embercsempész akció után a hajót felgyújtották a Mobile folyón, elsüllyesztették, a későbbiekben pedig a biztonság kedvéért dinamitot is robbantottak a roncsnál.
Ez a legjobban dokumentált rabszolgaszállító akció a történelemben: a túlélők közül többel is beszéltek az útról, a kapitány megírta a történetét, még a szervező Meaher is beszélt róla. Cudjoe Lewis, a Clotilda egyik túlélője 1927-ben elmesélte az élettörténetét Zora Neale Hurston antropológusnak, az ebből írott könyv, a Baracoon végül 2018-ban jelent meg.
James Delgado szerint miután több roncsot is átvizsgáltak, a Clotilda biztosítási papírjai alapján már ki tudták szűrni, melyik lehetett a rabszállító. A roncs állapota is megfelelt az elbeszéléseknek, ami azt is jelenti, hogy kiállítani már elég költséges lenne – nem csoda, ha valamit felgyújtanak, elsüllyesztenek és felrobbantanak, nem marad belőle túl sok látnivaló. A felhozott maradványokat valószínűleg azért kiállítják, illetve terveznek egy emlékművet is a Clotilda számára.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: