Prostituálódnak a nílusi repülőkutyák

Egy frissen megjelent izraeli tanulmány szerint a nílusi repülőkutyáknál (Rousettus aegyptiacus) a fiatal hímek azért osztozkodnak az általuk zsákmányolt gyümölcsön a nőstényekkel, hogy a későbbiek során több párosodási lehetőséghez jussanak. A kutatók egy éven keresztül figyeltek meg egy kolóniát, és a kölykök genetikai vizsgálata után azt állapították meg, hogy azoknak a hímeknek, amelyek gyümölcsöt adtak a nőstényeknek, több leaszármazottjuk lett. 

Rögös út vezetett idáig: mindeddig úgy tűnt, hogy a repülőkutyák nem prostituálódtak teljes mértékben, és nem találtak közvetlen összefüggést a gyűjtögetés és a szexuális sikeresség között. Volt olyan közülük, amelyik hiába vitt haza sok gyümölcsöt, szerelmi téren egy teljes csőd volt, ebből a kutatók arra következtettek, hogy az állatok azt a repülőkutyát választják, amelyik tetszik nekik. Ennyit a romantikáról: a mostani vizsgálat szerint igenis van szerepe az osztozkodásnak a párválasztásban. 

A kutatók szerint azonban nem ez az egyetlen ok, amiért a repülőkutyák megosztják egymással az élelmet, ezzel ugyanis a kolónia jólétéről is gondoskodnak, illetve néhány esetben egyszerűen inkább odaadják a másiknak a gyümölcsöt, mint hogy összevesszenek rajta. 

Ölelkező nílusi repülőkutyákFotó: Jean-François Noblet/Biosphoto

A problémát az eddigiekben az okozta, hogy a gyümölcs átadását nem közvetlenül követte a szexuális aktus, ezért volt szükség a génvizsgálatra: úgy tűnik, hogy a nőstények emlékeztek rá, ki hívta meg őket vacsorázni, és ettől függően választottak párt maguknak.

Van, amikor egy kavics is elég

Nem a nílusi repülőkutya az egyetlen állat, amelyik ajándékokkal vásárolja meg a párosodási lehetőséget: hasonló viselkedést figyeltek meg a rőt vérszopó denevérnél (Desmondus rotundus) is, bár itt az élelem természetéből fakadóan bonyolultabb a folyamat, ugyanis még vissza is kell öklendezniük a vért. 

A technika a csimpánzoknál is működik, náluk dupla olyan gyakran járt sikerrel a reménybeli kérő, ha húst kínált a kiszemelt nősténynek, mint azok a hímek, amelyek megspórolták a meghívást. Nem különbek az Adélie-pingvinek sem, a Pygoscelis adeliae nőstényei viszont nem az élelemre buknak, hanem a csinos kavicsokra. A madárpárok fészekrakáskor közösen gyűjtenek köveket, a nőstény viszont hajlamos rá, hogy ha egy másik hímnél egy különösen vonzó követ lát, felajánlkozik neki a szép kavicsért cserébe. 

A mostani kutatásban annak ellenére, hogy egyértelmű kapcsolatot találtak a gyümölcsön való osztozkodás és a sikeres párosodások között, azért maradt hely a romantikának is: a nőstény nílusi repülőkutyák valamilyen, eddig még feltáratlan preferencia szerint választottak párt maguknak, ez pedig évről évre változott. 

Lazán kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A világépítők hátborzongató hibái: Középföldén rosszak a hegyek, Westeroson pedig nem is lakhattak annyian!

Nehéz lehet istennek lenni, de az ember olykor megpróbálkozik vele: vannak, akik hobbiból teremtenek világokat, és vannak, akik művészetként vagy gondolatkísérletként kezelik a kérdést. Az ember hajlamos is készpénzként elfogadni, amit olvas, de mi van, ha belegondolunk a részletekbe? Miért néz ki Mordor úgy, ahogy? Merre folynak a folyók? Hányan laknak Westeroson? A földrajz és a geológia megadja a választ.