A Dunában mérték a legtöbb antibiotikumot a vizsgált európai folyók közül

Az ENSZ szerint az antibiotikum-rezisztens baktériumok legalább akkora veszélyt jelentenek az emberiségre, mint a klímaváltozás, és 2050-re legalább tízmillió ember haláláért lesznek felelősek. Emögött az antibiotikummal szennyezett vizek állnak, a szennyezettség hatására alakulhatnak ki ugyanis a szuperbaktériumok. 

Európában a vizsgált folyók közül a Dunában mérték a legmagasabb klaritromicin-értéket, Bécsnél a határérték négyszeresét tartalmazta a folyó vize. 

A mostani, minden eddiginél átfogóbb mérések során 711 mintát vettek a világ 72 országában a Temzétől a Tigrisig, az esetek 65 százalékában találtak a mintában antibiotikumot, a szennyezettség 111 esetben haladta meg a határértéket. Alistair Boxall, a kutatás egyik vezetője szerint már az alacsony szennyezettség is rossz hír, de minél nagyobb a szennyezettség, annál nagyobb eséllyel jöhet létre a rezisztencia.

Sally Davies brit tisztifőorvos szerint a politikusok és aktivisták gyakran lebecsülik az antibiotikumok veszélyeit, pedig legalább ugyanolyan heves tiltakozásra és nemzetközi összefogásra lenne szükség, mint mondjuk amilyenre az ózonlyuk esetén volt példa – akkor be is tiltották a freon használatát, igaz, Kína ezt nem vette túl komolyan. Az ENSZ 2016-ban hozott létre egy nemzetközi bizottságot Interagency Coordination Group of Antimicrobial Resistance (IACG) néven, ennek a tagjai szigorúbb szabályozást követelnek. 

Néma cunami

Haleyesus Getahun, a szervezet igazgatója „néma cunaminak” nevezte a problémát, és felszólította a gyógyszercégeket, hogy a profitmaximalizálás helyett inkább a közjót vegyék figyelembe – vagyis csak a humángyógyászatban alkalmazzák a legerősebb antibiotikumokat. Innen is épp elegendő kerül belőlük vissza a vizekbe, a legnagyobb gondot azonban az állattenyésztésben alkalmazott szerek jelentik. 

Veszélyes vizekFotó: TEK IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Science Photo Library

Az Európai Parlament tavaly szavazta meg az embergyógyászatban is használatos antibiotikumok állatorvosi használatát, eddig ugyanis gyakran még csak nem is betegségek kezelésére, hanem a gyorsabb súlygyarapodás elérésére alkalmazták ezeket a mezőgazdaságban. Mindez Molly Scott Scato brit EP-képviselő szerint az állatok tartási körülményeinek javulásához is vezet majd, antibiotikum nélkül ugyanis ezeknek a javításától várják majd az egészséges állományt, nem a gyógyszerektől. 

Volt, ahol a halak is kipusztultak

Az antibiotikumok használata során a hatóanyag 30-90 százaléka kerül a szennyvízbe – már ha csak az emberekről van szó, a kétharmadukat ugyanis a mezőgazdaságban használják, így ott közvetlenül a talajba, halgazdaságok esetében pedig akár egyenesen a vízbe is kerülhetnek. A gyógyszergyárak közelében is gyakori a vízszennyezettség. 

Nemcsak a Duna érintett, az Európa legtisztább folyójának tartott Temze vizében is ötféle antibiotikumot mutattak ki, igaz, ez még sehol nincs Bangladeshez képest, itt az elsősorban vaginális fertőzések kezelésére használatos metronidazol mennyisége meghaladta a határérték háromszázszorosát. Kenyában volt olyan folyó, ahol a szennyezéstől a halak is kipusztultak. Indiában és Kínában a gyógyszergyárak környékén volt olyan minta, amely olyan sok antibiotikumot tartalmazott, hogy akár kezelni is lehetett volna vele valakit (már ha történetesen ciprofloxacinra lett volna szüksége). 

Mark Holmes, a Cambridge-i Egyetem állatorvos-professzora szerint miközben a gyógyszeriparnak értelemszerűen rengeteg ember köszönheti a gyógyulását, a hulladék miatt kialakuló rezisztens baktériumok miatt rengeteg ember halálát is okozhatják. Miközben Európában a víztisztító telepeken igyekeznek kiszűrni a szennyezés java részét, ugyanez nem mondható el Indiáról és Kínáról: a Changing Markets nevű civil szervezet szerint ebben a két országban készül a generikus gyógyszerek java része, a hulladék kezelését pedig alig szabályozzák. 

Szigorúbb szabályozást ígérnek

Mindezek hatására a kólibacilusok megszokták az antibiotikumokat: egy indiai kutatás során az E. Coli egyes mintákban többféle antibiotikumnak is ellenállt, Manish Kumar környezetkutató szerint azért, mert az állóvíz alkalmasabb a mutáció kifejlődésére. Ennek kedvez az is, hogy az E. Coli igen gyorsan szaporodik. 

Az igazán aggasztó az lenne, ha a rezisztens kólibacilusokból olyan új faj jönne létre, amely már az emberre is veszélyt jelent. A kutatók reményt keltőnek találják, hogy a probléma még a szennyezett területeken is csak a pangó vizekre volt jellemző, ezért úgy gondolják, hogy az áramlás helyreállásával ez is megszűnik. Ám ez csak tüneti kezelés, azon ugyanis nem segít, hogy a gyógyszergyárak nem ügyelnek a hulladékkezelésre. Helen Hamilton, a brit Water Aid civilszervezet elemzője szerint a rezisztens baktériumok elleni harcban a megfelelő hulladéktisztítás jelentheti csak a megoldást.

Indiában 2017-ben hoztak törvényt az antibiotikum-kibocsátás csökkentésére, ebben azt ígérték, hogy 2020-ra megoldják a helyzetet, több gyógyszercég vállalta, hogy a beszállítóikat is alaposabban ellenőrzik. Ezzel párhuzamosan a szennyvíz alaposabb tisztítására van szükség – ami azonban fájóan hiányzik, az a szektor átláthatósága. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Lángokban áll a Föld

Egy katasztrófafilm elejére emlékeztet, ami a napokban történik: az amúgy is klímaszorongásban élő emberiség egyszer csak arra ébred, hogy világszerte lángolnak az erdők.