Miért olyan nehézkes az új antibiotikumok fejlesztése, és milyen etikai aggályokat vet fel a tesztelésük? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
A chilei kutatók által felfedezett mikroorganizmusokban talált antibiotikum-rezisztencia-géneket nagy valószínűséggel a sarkvidék szélsőséges geológiai és időjárási körülményeihez való alkalmazkodás alakította ki, ennek ellenére számolni kell azzal a kockázattal, hogy átkerülhetnek az emberi kórokozókba is.
Az utóbbi években az antibiotikum-rezisztencia világszerte óriási népegészségügyi problémává nőtte ki magát: egyes szakértők szerint 2050-re többen halhatnak meg szuperkórokozók miatt, mint rákban. A Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kutatói a gyomorbetegségeket okozó Helicobacter pylori és az antibiotikum-rezisztencia kapcsolatát vizsgálták, hogy feltárják a rezisztens baktériumok terjedésének forrásait és azt, hogyan lehet csökkenteni a járványszerűen terjedő antibiotikum-rezisztenciát.
Friss eredmények szerint az Anopheles gambiae egyedeinek több mint fele túlélte a permetezést, miközben egy másik maláriaszúnyog-fajhoz tartozó vérszívók elpusztultak.
Hogy nem túl rózsásak a kilátásaink a koronavírus elleni küzdelemben, az nem kifejezés: ha nem sikerül kifejleszteni a vakcinát a SARS-CoV-2 ellen, és a nyájimmunitás sem alakul ki, még sokáig velünk élő járványügyi intézkedésekkel kell számolnunk a hétköznapjainkban.
Az 1988. február 24. óta tenyésztett E. coli baktériumtörzset máig minden egyes nap átoltják friss táptalajra, így a baktériumok naponta átlagosan 6,64-szer osztódnak, azaz mostanra több mint 75 000 generáción vannak túl. De ellenállóbbá válnak vajon az antibiotikumokkal szemben?
A Blattella germanica páratlanul gyorsan válik ellenállóvá a rovarirtószerekkel szemben: még azok a mérgek is hatástalanok lehetnek rá, amelyekkel személyesen még nem találkozott.
Az egészségügyi határérték négyszeresét mutatták ki a klaritromicin nevű antibiotikumból a Dunában Ausztriánál, ez a folyó számít tehát a legszennyezettebbnek Európában. Afrikában és Ázsiában még rosszabb a helyzet.
A parlagfű az ember miatt fejlődött pár évtized alatt gyomirtó-rezisztens szupergyommá. A herbáriumok titkos világába vezető, nemrégiben publikált évtizedes genetikai nyomozómunkáról Poczai Péter, az eredményt közlő nemzetközi kutatócsoport növénybiológus tagja számol be.