WHO: A klímaváltozás miatt máris egészségügyi vészhelyzet van, és csak rosszabb jöhet

Máris érvényesül a klímaváltozás emberi egészségre gyakorolt hatása, ami a halálos hőhullámoktól a járványok megváltozásáig terjedő skálán nyilvánul meg. És ez még csak, mint tudjuk, a kezdet. Élelmezési válságot is előrevetít a földek globális felmelegedés miatt csökkenő termőképessége, valamint az, hogy milliárd órákban mérhető a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás miatt kiesett munka mennyisége. Mindez abból a jelentésből derül ki, amelyet 27 egyetem 150 szakértője, illetve az ENSZ egészségügyi szervezete (WHO) és a Világbank képviselői állítottak össze.

„A megállapítások egyértelműek, a kockázat maximális. Nem késleltethetjük tovább a klímaváltozás elleni lépéseket, nem vészelhetjük át alvajáróként ezt az egészségügyi vészhelyzetet” – kommentálta a Lancet találóan visszaszámlálásnak nevezett (Lancet Countdown on Health and Climate Change) klíma-egészségügyi jelentését Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója. Az ENSZ éppen a múlt héten sürgette, hogy a katasztrofális következmények elkerülése érdekében meg kell háromszorozni a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítását célzó erőfeszítéseket. 

A jelentés kemény szavakkal veszi számba a globális felmelegedés emberi egészségre gyakorolt hatásait. „A gyorsan változó klíma az emberi élet minden vonatkozásában szörnyű következményeket hordoz magában: sebezhető tömegeket tesz ki szélsőséges időjárási jelenségeknek, módosítja a fertőző betegségek terjedési mintázatait, veszélyezteti az élelmiszer-biztonságot, az ivóvízellátást, és megfoszt a tiszta levegőtől” – összegzik benne a sokrétű folyamatot. Az okokat és okozatokat a tanulmányban az alábbi összetett folyamatábrán mutatják be:

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Az összképet még nyomasztóbbá teszi, hogy ez nem a jövő, hanem éppen most történik, ahogy ezt Nick Watt, a Lancet Countdown ügyvezető igazgatója is hangsúlyozta: „ez nem a 2050-re bekövetkező dolgokról szól, hanem azokról a jelenségekről, amelyeket már ma is tapasztalunk. Ez egy korai figyelmeztetés.”

Ha a trend jelenvalóságát akarjuk illusztrálni, nem kell sokáig keresgélnünk, elég visszagondolnunk a 2018. nyári hőhullámokra, a skandináviai erdőtüzekre, az elsárgult, kiszáradt gyepre az Egyesült Királyságban, ahol az extrém hőség júliusban több száz ember idő előtti halálát okozta.

Rendszerszinten is veszélyben az egészségügy

Bár a jelentés megállapítja, hogy vannak pozitív fejlemények, így például az elektromos járművek térnyerése és a szénalapú energia visszaszorulása, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében egyelőre nincs lényeges előrelépés. A szerzők arra figyelmeztetnek, hogy ez nemcsak emberi életeket fenyeget, hanem a túlterhelés miatt a nemzeti egészségügyi rendszerek fenntarthatóságát is veszélyezteti. A jelentés készítői 500 nagyváros vezetőinek megkérdezésével felmérést is végeztek: a megkérdezettek fele számít rá, hogy városában a közegészségügyi infrastruktúrát komolyan alááshatják a klímaváltozás hatásai, nem kizárva, hogy a rendszer-összeomlások akár kórházbezárásokhoz is vezethetnek.

A Lancet-jelentés szerint az európaiak és a kelet-mediterrán térség (ide a Közel-Kelet mellett Görögországot és Ciprust szokták sorolni) lakói nagyobb fenyegetésnek vannak kitéve, mint az afrikaiak és a délkelet-ázsiaiak, mert itt északon, illetve nyugaton a nagyvárosi lakosság nagyobb részét teszik ki az idős, illetve más okból veszélyeztetett emberek.

A hőmérséklet tartós emelkedésével összefüggően a jelentés szerint 2017-ben máris 157 millióval több sebezhető ember volt kitéve hőhullámoknak, mint 2000-ben. A forróság közvetlenül is fenyegeti az egészséget, leginkább a hőguta formájában, de veszélyt jelent a kiszáradás és a szívbetegségek tüneteinek rosszabbodása. A hőségtől emellett fokozódik a légszennyezettség, és romlik a mentális betegségekben szenvedő emberek állapota is. 

Hőgutát kapott lányt visznek kórházba a rokonai a pakisztáni KaracsibanFotó: Sabir Mazhar/Anadolu Agency

A helyzet ráadásul rosszabbodik. „A szélsőséges hőhullámok kiváltotta mortalitás növekedése már ma is mérhető, és számos jel utal arra, hogy a közösségek nem készültek fel arra, hogy a forró időszakok gyakorisága, intenzitása és időtartama is tovább növekszik” – mondta Kristie Ebi professzor a Washingtoni Egyetemről.

Mintha kiesne a munkaerő 7 százaléka

A jelentés készítői szerint 2017-ben globálisan 153 milliárd órányi (azaz kb. 911 millió hétnyi) munkakiesést okozott a szélsőséges hőség, ennek 80 százaléka a mezőgazdaságban adódott. A veszteség csaknem felét India szenvedte el, a kiesés az ország számára ugyanazt jelentette, mint ha elveszítette volna dolgozó népessége 7 százalékát, míg Kínánál ugyanez az arány 1,4 százalék volt. A kiesés a nemzetgazdaságok és a háztartások számára is hatalmas veszteséget jelent Joacim Rocklöv professzor, a svéd Umeå Egyetem munkatársa szerint. 

További aggasztó hatás, hogy még hőmérsékletben és az esőzésben beálló, relatíve kismértékű változások is hatással vannak a megfelelő ivóvízhez való hozzáférésre, és nagyban befolyásolhatják a szúnyogok által közvetített fertőzések terjedését. A lázzal és nagy fájdalmakkal, adott esetben vérzéssel járó, szúnyogok terjesztette dengue-láz vírusának fertőzőkapacitása 2016-ban rekordmagas volt, 10 százalékkal nagyobb, mint az 1950-es években. A koleraveszély ugyancsak növekszik azokban a régiókban, ahol a tenger gyorsabban melegszik, így például a balti államokban.

A Guardian megszólaltatott olyan orvosokat is, akik nem vettek részt a jelentés elkészítésében. Mindannyian úgy látják, a dokumentum meggyőző bizonyítékokat tálal a klímaváltozás egészségügyi hatásairól. „Világos, hogy mindez közvetlenül hat az egészségünkre – mondta Howard Frumkin, a Wellcome Trust nevű nonprofit orvosi kutató szervezet egyik témába vágó programjának irányítója. – Minden szektorban elsődleges céllá kell tenni klímaváltozás elleni küzdelmet, ha jelentősen akarjuk csökkenteni a bolygónkra és az egészségünkre gyakorolt pusztító hatásokat, amelyek az eljövendő generációk életét is befolyásolják majd.”

Paul Ekins, a University College London professzora szerint a klímaváltozás elleni harc  egészségügyi előnyeit régóta alábecsülik: a globális felmelegedéshez való alkalmazkodásra szánt összegnek mindössze 5 százalékát fordítják egészségügyi célokra. Pedig ezek az előnyök óriásiak, és hatásuk azonnal érezhető az emberek egészségi állapotában. “Ha mindezt számba vesszük, a globális felmelegedés mérséklése (ha a hőmérséklet-emelkedést sikerül 1,5 C alatt tartani) az emberiség nettó hasznaként fog jelentkezni pénzügyi értelemben is” - mondta.

Hilary Graham, a Yorki Egyetem professzora, és a tanulmány egyik szerzője abban bízik, hogy az egészségügy és a klímaváltozás összekapcsolása segít a trend tudatosításában, ezáltal a globális felmelegedés elleni határozottabb lépésekre ösztönözhet, hiszen az emberek ezt már szó szerint a saját bőrükön érzik.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: