Egy kutató szerint a vérből is kimutatható a rák, 110 millió dollárt fektettek a módszerébe

2019.05.31. · tudomány

A rák korai felismerésére alkalmas olcsó módszert fejlesztene ki és terjesztene el egy befektetői csoport. A módszer a lehető legkevésbé invazív, és lehetővé teszi, hogy a rákot már azelőtt kimutassák a vérből, hogy tüneteket okozna.

Bert Vogelstein rákkutató munkásságát számos díjjal elismerték már: jó ideje azon fáradozik, hogy azonosítsa a rákot okozó genetikai mutációkat azzal a távlati céllal, hogy minél hamarabb fülön csíphessék ezeket a mutáns géneket, így a daganatos megbetegedést s jobb esélyekkel kezelhessék.

Egy befektetői csoport most 110 millió dollárral támogatta meg Vogelstein álmát, és megalapította a Thrive Earlier Detection nevű céget. Nem ez az első szereplő persze a rákdiagnosztikai piacon, komoly verseny folyik a cégek és kutatóműhelyek között, hogy ki dobja először piacra a szimpla vérvétellel működő rákdiagnosztikai csodát. A Grail nevű rivális cég például több mint 1 milliárd dollárt szedett össze egy általános rákdiagnosztikai eszköz kifejlesztésére.

photo_camera Fotó: PAUL J. RICHARDS/AFP

A most szóban forgó, folyékony biopsziának is nevezett vérteszt nagyrészt Vogelstein és kutatótársa, Kenneth Kinzler (mindketten a Johns Hopkins Egyetemen kutatnak) munkásságán alapul. A módszer azt használja ki, hogy a daganatok megkülönböztetésre alkalmas fehérjéket és a mutációt hordozó DNS-t bocsátanak a vérbe. Ez időnként akkor is tetten érhető, ha a ráknak nincs egyéb észrevehető jele.

A Johns Hopkins kutatói tavaly Nickolas Papadopoulos onkológus közreműködésével mutatták be azt a vértesztet, amely 16 gént és 8 fehérjét képes azonosítani a vérben, és képes volt több rákfajta megállapítására, egyebek mellett a gyomor-, a petefészek- és a májrák jeleit ismerte fel. Igaz, hogy csak azoknak a vérében, akikről már tudták, hogy megbetegedtek.

Ha az esetek 20 százalékában működne, már az is csoda lenne

A tudóscsoport a Geisinger nevű pennsylvaniai egészségügyi szolgáltatóközponttal karöltve most fejez be egy kutatást, amelyben tízezer 65 és 75 év közötti, minden jel szerint egészséges nő vett részt. A vizsgálat szeretné kideríteni, hogy a teszt egy szemre, érzésre egészséges testben mennyire képes azonosítani a genetikai eltéréseket és a fehérjéket. Azoknál a résztvevőknél, akiknél pozitív lett a teszt, PET/CT-vel keresték meg a tumort.

A Geisingernél dolgozó orvosok szerint a módszerrel sikerült már rákot diagnosztizálni, és kezelést is végeztek. Mégis még legalább egy év kutatás van hátra, mielőtt publikálhatják az eredményeket. A geisingeres orvosok egyike, Adam Buchanan azt mondta, lenne már miről beszámolniuk, de nem szeretnék elsietni a dolgot, mert túl korai még bármit állítani.

A rákszűrő teszteket aszerint ítélik meg, hogy hány valódi megbetegedést képesek felismerni, és hányszor fordul elő téves riasztás. Ahhoz, hogy a Gesinger-féle szűrés működjön, Vogelstein szerint a valódi daganatos betegségek 20 százalékát kellene kiszúrnia. „Majdnem mindig úgy reagálnak erre, hogy miért nem képes 70 százalékot kiszűrni” – mondta a rákkutató, pedig ha csak a tünetekben még nem megnyilvánuló daganatos betegségek ötödét lenne képes egy ilyen teszt felismerni, már az is sokkal többet jelentene, mint bármelyik rákgyógyszer.

De még ennél is bonyolultabb a téves riasztások kiiktatása. Egy a tömegek szolgálatába állított rákdiagnosztikai eszköznek legfeljebb száz esetből egyszer szabad hibáznia, mert a téves riasztást követő további tesztek túl nagy költség- és érzelmi teherrel járnának. 

A Johns Hopkins-féle tesztmódszert egy PapGene nevű vállalkozás helyezte kereskedelmi alapokra, ez a cég változtatja a nevét most Thrive-ra, miután 110 millió dolláros tőkeinjekciót kapott olyan elit befektetőktől, mint a Third Rock nevű bostoni kockázatitőke-befektető cég, illetve a Blue Cross Blue Shield biztosító. Az újraindított céget egy Steven Kafka nevű új menedzserre bízzák, aki korábban egy DNS-vizsgálattal foglalkozó massachusettsi cégnél dolgozott.

A Thrive-nak egyelőe elegendő adatot kell gyűjtenie ahhoz, hogy meggyőzze az egészségbiztosítókat, hogy érdemes finanszírozni a vizsgálatot, amely Kafka szerint körülbelül 500 dollárba fog kerülni. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás