8000 faj osztozik 3 hektáron a hihetetlen történelmi emlékeket őrző Füvészkertben

Szakvezetés nélkül bejárni egy botanikus kertet nagyjából olyan, mint háttal beülni egy üzbég nyelvű operára, és betenni két füldugót – legalábbis erre kellett rájönnöm, miután Papp László botanikus végigvezette a látogatókat a budapesti Füvészkerten, Az Egyetem megnyitja kapuit című rendezvényen. 

Bár a Budapest 8. kerületében elterülő, Molnár Ferenc A Pál utcai fiúkjából ismert  Füvészkert nem túl nagy, a hetven, javarészt ELTE-s öregdiákból álló csoportnak és a kalauzunknak nagyjából három óra kellett ahhoz, hogy nagyjából felmérjük, mi minden van ott, de ebben aztán tényleg minden benne volt a macskától a macskaheréig (vagy, ha jobban tetszik, a történelmi anekdotáktól a különös, épp virágzó növényekig).

Nagyjából hetvenen jöttek össze: a háttérben a Tömő utcai nagy háztömb, az előtérben pedig a Pálmaház látható.Fotó: Qubit

Dreher itta ki Nemecsek tavát

A Füvészkert Közép-Európa egyik legrégebbi botanikus kertje, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)  1847-ben vásárolta meg az otthonául szolgáló Festetics-birtokot. Akkoriban a kert a vadászkastély mellett még tíz hektárnyi területet foglalt el, ezért is állt módjában Molnár főhősének, Nemecsek Ernőnek tüdőgyulladást kapni az akkori tavak egyikében. Ezeket később kiszáradtak, mert az őket tápláló forrás vizét Dreher Antal sörfőzésre használta fel. A medret feltöltötték, és a Nemecsek végzetét okozó tó helyén most a Klinikák urológiai tömbje áll. 

Mielőtt a 19. század második felében megnyirbálták volna a Füvészkert területét, még alkalmas volt arra (talán a világon egyetlen botanikus kertként), hogy császárok is aludjanak benne. Persze nem valami Woodstock-szerű ünnepélyre kell gondolnunk, de a kert közepén álló vadászkastélyban még Mária Terézia is megszállt, méghozzá kétszer is – akkor persze még maga a birtok is impozánsabb volt, a mostani Klinikák metrómegálló környékén volt a főbejárat, innen lehetett bekocsikázni a főépülethez. 

Akinek nincs vadászkastélya a Tömő utcában, az annyit is ér

Nem valami újmódi passzió egyébként a vadászkastély a környéken: Papp szerint már Mátyás király korában is vadászkunyhók álltak itt, a király számára pedig vörös márványból épült kastélyt emeltek. Ennek maradványait a terület akkori tulajdonosa, Szeleczky Márton alispán hasznosította újra, amikor ő maga is egy új kastélyt építtetett a területre valamikor 1720 környékén. A Mathias Rex feliratú köveket az alispán aztán elajándékozta, de könnyen lehet, hogy a mostani kastély alatt még ott rejtőznek a királyi vadászlak falai. 

Bonsai-fák az ázsiai kertben, a kastély mögött: ha visszaültetnék őket a földbe és békén hagynák őket, normális fák lennének belőlük. A kastély tetején egykor csillagvizsgáló is volt.

Nem ez az egyetlen feltárásra váró történelmi emlék: a mostani sziklakert alatt egy jégverem lapul, könnyen lehet, hogy ez egy földbe mélyített vadászlak volt még Mátyás idején, és van itt egy szintén akkori kút is. Sajnos ezt sem lehet megnézni: a Rákosi-érában egy betonlappal fedték le, majd ismét előkerült, amikor földmunkák folytak a Füvészkertben. Hosszabb távon plexivel szeretnék lefedni, és megtekinthetővé akarják tenni, de persze ez is pénz kérdése, ahogy a százéves vadszőlővel befuttatott, még mindig golyónyomokat viselő kastély felújítása is. 

Mikoriak a golyónyomok?Fotó: Dippold Ádám / Qubit

A fa, a macska és a bomba

Az épület körül álló gingkofákat, magyarul páfrányfenyőket sem kímélte a háború: a második világháború alatt az egyik, becslések szerint körülbelül háromszáz éves növényt bombatalálat érte. Nem véletlenül bírták ki ezek a hatvanmillió éve változatlan fák még a Japánt érő atombombát is: a fa törzse ugyan meghasadt, de azóta egy jó deréknyi vastagságú ág nőtt ki a sérülés helyén.

Kapott egy bombát, növesztett egy ágat

A területre először Gerenday József, a Füvészkert első igazgatója álmodott pálmaházat, igaz, ő inkább egy állatkertet szeretett volna, ennek megfelelően igazgatósága alatt még jaguárt is lehetett látni a parkban. Mostanra csak kisebb macskafélék maradtak, de az már hagyomány, hogy a Füvészkert nem maradhat macska nélkül. Ez többek között Soó Rezső akadémikusnak is köszönhető: ő amellett, hogy 1960-ban elérte, hogy országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánítsák a kertet, nagy macskabarát is volt. Egy Papp által is idézett városi legenda szerint az egyetemen is úgy vizsgáztatott, hogy beengedett a diákhoz egy macskát a szobába, és ha a tanítvány néhány percen belül nem simogatta vagy dögönyözte az állatot, el is bukta a beugrókérdést, vagyis nem vizsgázhatott. 

Szintén Papp idézte fel azt az anekdotát is, amely szerint az igazgató, aki a kastélyban is lakott, gyakran felhívta magára a figyelmet, amikor éjszaka a macskáit hívogatta hálóingben. Ilyenkor néha a szomszédos neurológiai tömb ápolói azt hitték, hogy a professzor úr az ő betegük, csak épp meglógott az ablakon keresztül.

A spanyol meztelencsiga nem finom

A méhek és különféle rovarok mellett megtalálható a Füvészkertben a spanyol meztelencsiga is. A kártevő ellen Papp szerint kacsával próbáltak védekezni, de kevés sikerrel, a spanyol meztelencsiga ugyanis nem olyan finom, mint a kertben található növények, úgyhogy a kacsa is inkább lelegelt mindenféle ritkaságot. A csigaevés feladata a sünökre hárult, és a sünök cselekedtek is, csakhogy mivel a meztelencsiga gyilkos parazitát hordoz, a Füvészkertben nincsenek már sünök.  A csigákat most az Állatorvosi Egyetemnek adják kutatási célokra. 

Tündérrózsa bimbója a Pálmaház melletti Viktória-házbanFotó: Dippold Ádám / Qubit

A Pálmaházat 1864-65-ben építették meg, de egészen a macskás professzor, Soó Rezső idejéig nem vették túl nagy hasznát: miután az építész nélkülözte a botanikus szakember társaságát, amikor megnézte, hogy néz ki egy pálmaház Schönbrunnban, véletlenül a teleltetésre használatos épületről vett mintát, ennek megfelelően a tető is tömör volt. Nem csoda, hogy pálmaházként nem szuperált valami jól. Öröm az ürömben, hogy miután a második világháborúban ezt is bombatalálat érte, a műemlékvédelmi előírások ellenére üvegtetőt kapott, amelyet egy kissé magasabbra is építettek, mint az eredetit, így elférnek és meg is élnek a pálmák. No, nem örökké: ha egy pálma eléri a plafont, kivágják, ugyanis ezeket a növényeket nem lehet kurtítani: a csúcson található a pálma szíve, ha ezt levágják, az egész növény elpusztul. 

A vizes kivi titka

Ha már növények: a nyolcezer különböző tételt egyszerűen persze lehetetlen végignézni, a természet sajátosságai szerint pedig a Füvészkert tényleg visszajárós hely. Mindig más nyílik, szaglik vagy illatozik; van, ami ritka, van, ami nagyon ritka, és van, amin az ember csak röhögne, mert hát kinek kell bemutatni mondjuk egy barackfát, ugye. Aztán hamar eltűnik a fene nagy magabiztosság, pláne azután, hogy kiderül, mennyi hibrid és nemesítés létezik gyakorlatilag mindenből – hiába van melegebb a Füvészkertben, a legtöbb esetben a melegkedvelő gyümölcsfák télállóvá tétele jelent kihívást. Meg az is, hogy hogyan lehet fogyasztani a gyümölcsöket: életemben először hallottam, hogy a kivit héjastul is meg lehet enni, csak az a fontos, hogy vizes legyen a szőrös héja. A kivi héjastul fogyasztását ezt csak epebajosoknak nem javasolják.

Láttál már macskaherét? Most virágzik!

A tavaszi virágzás után most, júniusban igazán csúcsra jár a kert, még akkor is, ha ezen a rendezvényen záróra után jártunk körbe: három órát legalább rá kell szánni, de itt még szakértő vezetést is kaptunk, Minden anekdotát és növénysztorit enélkül sosem ismerhetünk meg, de simán elmehetünk olyan csodák mellett is, mint az épp most virágzó macskahere (Phlomis). Ez a növény onnan kapta a nevét, hogy az unatkozó, ám kíváncsi nép megnézte, milyen a gyökere, és a rajta lévő gumókról valakinek épp a macska tökei jutottak eszébe (ha már botanikánál tartunk).

Macskahere. A gyökér nem látszik, mert a föld alatt van

Szintén érdekes története van itthon a kaukázusi medvetalpnak (Heracleum mantegazzianum), ez az invazív gyomnövény ugyanis csattanós választ ad arra az indokolatlan örömködésre, hogy nálunk legalább nem nő mérges szömörce, amitől iszonyú csúnya sebeket lehet szeretni Észak-Amerikában. A medvetalp ugyanis Kecskemét környékén már vidáman szaporodik, érintésétől pedig égési sérülésre emlékeztető hólyagok jelennek meg az ember bőrén. Díjnyertes ötletnek tűnik, hogy állítólag takarmányként akarták telepíteni, mert úgy nő, mint a dudva, a tehenek meg megkóstolták, aztán fel is fordultak tőle. 

A rettegett kaukázusi medvetalp. Szerbia irányából nálunk is terjed - ha látod, ne edd meg!

Ezek azok a történetek, amelyeket egy egyszerű séta alkalmával esélyünk sem lenne hallani: mint a legtöbb esetben, a headlinerek, a hatalmas tündérrózsák és látványos pálmák elviszik a show-t, közben pedig fogalmunk sincs róla, hogy nálunk is élnek olyan rovarevő növények, mint mondjuk a lápi hízóka (Pinguicula vulgaris) – igaz, már kipusztulás fenyegeti, a botanikuskerteken kívül vadon a Hanságban lehet még találni belőle. 

Eszi a muslicátFotó: Jörg Hempel/Joerg Hempel

A Füvészkert – Nemecsekék ide vagy oda – egy kis édenkert a Tömő utcai nagy háztömb és a Klinikák közé ékelve, amelyen az ember átvágtázhat egy óra alatt is, de megéri valamivel több időt szánni rá – minden négyzetméteren több olyan érdekesség is található, ami elsőre dögunalmasnak tűnik, csak rá kell szánni az időt. Biztos, hogy itt erősen hat a nosztalgiafaktor is: gyerekkoromban órákat töltöttem azzal, hogy a tarajos gőtéket (Triturus cristatus) figyeltem a bambuszliget mögötti kis medencében, és úgy huszonöt évvel később rá kellett jönnöm, hogy a hízókákkal legalább olyan jól el lehet beszélgetni, mint a gőtékkel. És persze nem utolsó érzés az sem, hogy valahol a Klinikák árnyékában még ott lapul Mátyás király kútja is – és még ki tudja, mi minden. 

Magyarország a legszerényebb kannabiszfogyasztó Európában, elterelésben viszont nagyok vagyunk

Európában a magyar fiatalok szívják a legkevesebb füvet, intravénásan pedig már szinte csak dizájnerdrogokat tolnak. A kokain csúcsra ért Európában, a kábítószer-terjesztő hálózatok innoválnak és „uberizálódnak”, de a vegyipar is odateszi magát: minden héten új dizájnerdrog születik – derül ki a friss európai drogjelentésből.