Csinibaba, Kolorádó Kid, A vizsga – aki múltat akar idézni, az az egykori Ganz–MÁVAG kolóniában forgat filmet. A különös helyszín múltjáról, jelenéről és vonzerejéről a C8 által szervezett bejáráson tudhattunk meg még többet.
Az érintés eltűnéséért is a digitalizáció a felelős: Erósz haldoklik, helyette ott a Tinder, mondta szerda este a CEU-n a dél-koreai származású, Németországban élő filozófus, aki ritkán vállal fellépéseket, mert hogy a fák sem utaznak, és nem érti, miért épp diófára kötik fel magukat a magyarok.
Kelet-Európa, vagy az, amit a Kaliforniában annak neveznek, kemény dió lehet a tengerentúli történészeknek. John Connelly, a Berkeley Egyetem professzora mégis megpróbálta feltörni: csaknem ezer oldalon át eredt az identitás, a néplélek és a nacionalizmus nyomába. Frissen megjelent kötetét, a Peoples Into Nations: Writing Eastern European History című monumentális munkát kedd este mutatta be a CEU-n.
Különös elképzelni, hogy nem is olyan rég még egy vadászkastély állt a Tömő utca és a Klinikák között, persze akkor még nem egészen így nézett ki a környék. A kastély ma is áll, még ha kicsit megkopva is, a valaha tízhektáros füvészkert meg háromra zsugorodott, de még így is mintegy nyolcezer növényt mutat be. Papp László botanikus vezetésével jártuk be a kertet, ahol félig-meddig a megnagybetűsödött kis nemecsek is járt.
Az egykori Széll Kálmán, majd Moszkva, majd ismét Széll Kálmán tér mindig is Buda egyik gravitációs központja volt. Erről és a hatalom jampecek ellen vívott kíméletlen harcáról szól a Kalef című dokumentumfilm, amelyet szerdán beszélgetéssel egybekötve vetítettek le az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.
Itthon is megülik a japánok tavaszünnepét, a hanamit, méghozzá a főváros talán legszürreálisabb helyén, a Ludovika, a panelházak és a legendás Tömő utca között megbúvó Füvészkertben. Szombaton a cseresznyevirágtól a kolbászig volt minden, még lónyelvű csodabogyó is.