Mi a közös a hímes tojásban, az agyműtétben és Jézus Krisztusban?
Kreatív elmék boncolgatták a kreativitás mibenlétét a a BME-n megrendezett Kreatív Tudomány és Innováció Konferencián. Lássuk, mire jutottak!
riport
Farkas Bertalan, Charles Simonyi és Kapu Tibor történelmi találkozóján kiderült, ki a tökéletes űrhajós
Csütörtökön a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen találkozott a három magyar, aki már járt a világűrben. Milyen útravalót adott Farkas Bertalan Kapu Tibornak? Milyen különbségek voltak kiképzésük és űrrepülésük között, és mitől lesz ma valaki igazán jó űrhajós?
A fax és a szorzógép már eltűnt, de írógépeket még mindig javít az Ipar utca irodagép-műszerésze
Ki jár még írógépszerelőhöz, és miért? Ki használ még egyáltalán írógépet? Mennyibe kerül javítani egyet, és kik kíváncsiak az irodagép-műszerész szakértelmére, amikor itt az internet, a számítógép, és már jóformán senki se látott analóg szorzógépet? A válaszra Balázs Bertalan ferencvárosi műhelyében találtunk rá.
Qubit Live 11: Miért fáj Trianon, és mi fáj benne, ha fáj?
A magyarok 98 százaléka szerint igazságtalan volt a békeszerződés, de csak 7 százalékuk tudja, hogy mikor írták alá, mekkora területet érintett, és hány magyar került miatta idegen földre. Ezt a fájó tudáshiányt enyhítette három történész, Hatos Pál, Ablonczy Balázs és Ungváry Krisztián tegnap esti rendezvényünkön.
Mit kezd a kultúra az elnyomással?
A Kritikus Kultúra Csoport pénteki rendezvényén kelet-közép-európai kulturális és kultúrpolitikai kérdései kerültek szóba, és mint kiderült, van rendszer az őrületben: Magyarországon, Grúziában, Szlovákiában és Lengyelországban is nagyon hasonló rendszer szerint működött vagy működik a kultúrpolitika.
Kalácska Jakabné és a két font gyertya esete: ritka kincset szerzett meg a váci levéltár
Miután rejtélyes meghívót kaptam, nem volt más választásom, mint elutazni Vácra, hogy kiderítsem, mekkora halat fogott a helyi levéltár. Kalácska Jakabnéra azonban még én sem számítottam.
Séta a józsefvárosi Kolóniában, a filmesek paradicsomában
Csinibaba, Kolorádó Kid, A vizsga – aki múltat akar idézni, az az egykori Ganz–MÁVAG kolóniában forgat filmet. A különös helyszín múltjáról, jelenéről és vonzerejéről a C8 által szervezett bejáráson tudhattunk meg még többet.
Telt ház előtt csapott le Budapesten a Facebookra a filozófia eleven ostora, Byung-Chul Han
Az érintés eltűnéséért is a digitalizáció a felelős: Erósz haldoklik, helyette ott a Tinder, mondta szerda este a CEU-n a dél-koreai származású, Németországban élő filozófus, aki ritkán vállal fellépéseket, mert hogy a fák sem utaznak, és nem érti, miért épp diófára kötik fel magukat a magyarok.
A nacionalizmus nem az ördögtől való
Kelet-Európa, vagy az, amit a Kaliforniában annak neveznek, kemény dió lehet a tengerentúli történészeknek. John Connelly, a Berkeley Egyetem professzora mégis megpróbálta feltörni: csaknem ezer oldalon át eredt az identitás, a néplélek és a nacionalizmus nyomába. Frissen megjelent kötetét, a Peoples Into Nations: Writing Eastern European History című monumentális munkát kedd este mutatta be a CEU-n.
8000 faj osztozik 3 hektáron a hihetetlen történelmi emlékeket őrző Füvészkertben
Különös elképzelni, hogy nem is olyan rég még egy vadászkastély állt a Tömő utca és a Klinikák között, persze akkor még nem egészen így nézett ki a környék. A kastély ma is áll, még ha kicsit megkopva is, a valaha tízhektáros füvészkert meg háromra zsugorodott, de még így is mintegy nyolcezer növényt mutat be. Papp László botanikus vezetésével jártuk be a kertet, ahol félig-meddig a megnagybetűsödött kis nemecsek is járt.
A kalefesek nem csináltak semmit, ezzel váltak a hatalom ellenségeivé
Az egykori Széll Kálmán, majd Moszkva, majd ismét Széll Kálmán tér mindig is Buda egyik gravitációs központja volt. Erről és a hatalom jampecek ellen vívott kíméletlen harcáról szól a Kalef című dokumentumfilm, amelyet szerdán beszélgetéssel egybekötve vetítettek le az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.
A nyóckerben virágzik a cseresznye, mini-Japán nyílt a Füvészkertben
Itthon is megülik a japánok tavaszünnepét, a hanamit, méghozzá a főváros talán legszürreálisabb helyén, a Ludovika, a panelházak és a legendás Tömő utca között megbúvó Füvészkertben. Szombaton a cseresznyevirágtól a kolbászig volt minden, még lónyelvű csodabogyó is.