A bélbaktériumok a Parkinson-kór kezelését is befolyásolják
Amióta 2014-ben sikerült igazolni a bélflóra és az agy közötti közvetlen kapcsolatot, szinte havonta derülnek ki újabb és újabb tények az emberi szervezet baktériumokból, vírusokból és gombákból álló mikrobiomjáról.
A Harvard és a Kaliforniai Egyetem mikrobiológus és immunológus kutatói a Parkinson-kór kezelésére szolgáló egyik legelterjedtebb hatóanyag, a világszerte több mint 10 millió betegnél használt levadopa (L-Dopa) és a bélbaktériumok kölcsönhatását vizsgálva jutottak új eredményre.
A Parkinson-kór hátterében az agy elégtelen dopamintermelése áll. A tabletta vagy kapszula formájában a szervezetbe juttatott levadopa molekula (C9H11NO4) az ingerületátvitelben kulcsszerepet betöltő dopamin előhatóanyagaként pótolhatja az agyban a hiányzó mennyiséget. Már amennyiben az agy-vér gáton átjutva a központi idegrendszerben – a dekarboxileződés során – sikeresen dopaminná alakul (metabolizálódik).
Az amerikai kutatók a Science-ben június 14-én publikált tanulmányukban arról számoltak be, hogy megtalálták azt a két bélbaktériumot, amelyek enzimjei már az emésztőrendszerben dopaminná bontják a levadopát, így az nem jut át a vér-agy gáton.
Kiderült, hogy a Enterococcus faecalis és a Eggerthella lenta A2 nevű mikroorganizmusok által termelt enzimek a felelősek a folyamatért, amely egyébként a gyógyszerhatóanyag nem kívánt mellékhatásait is kiváltja. A dopamin ugyanis biológiailag aktív vegyület, így a nem megfelelő helyen káros a hatása. A hányingertől a keringési és szívproblémákon át a látásromlásig rendkívül széles a nem kívánt mellékhatások skálája.
A kutatók az utóbbiakra is megoldást találtak, legalábbis laboregerek szervezetében. Kiderítették, hogy a levadopa idő előtti metabolizmusa megelőzhető. Egy speciális enzim, az alfa-fluor-metil-tirozin (AFMT) ugyanis meggátolja a két nevezett baktériumot abban, hogy termelni kezdjék az átalakulásért felelős anyagaikat. A beszámoló szerint a hatóanyagból így kevesebb is elég a kívánt hatás eléréséhez. Ugyanakkor további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy az eredményt a mindennapi praxisban is alkalmazni lehessen.
Korábban az alábbi cikkeinkben írtunk a témáról:
Bélbaktériumokat találtak az emberi agyban, gyűlnek a bizonyítékok a különös kapcsolatra
A neurológusok eddig a vér-agy gát kóros hibájának tudták be, ha baktériumokat találtak az emberi agyban. A legújabb kutatások szerint azonban az emésztő- és az immunrendszer működésében kulcsszerepet játszó mikroorganizmusoknak az egészséges idegrendszerben is lehet feladatuk
A bélbaktériumok a gazdaszervezet genetikai működését is befolyásolják
Az emésztőrendszer baktériumflórája az általa termelt nitrogén-monoxid segítségével kommunikál az emlősök szervezetével. A molekula nem csak a jelátvitelt segíti, de közvetlenül befolyásolja a génexpressziót, ezáltal az immunrendszer működését, derül ki egy friss amerikai kutatásból.
Ígéretes hatóanyagokat fedeztek fel az időskori memóriazavarok javítására
Egyre feledékenyebbek és fáradtabbak leszünk, ahogy öregszünk. Miért történik ez, és mit lehet tenni ellene? Egy februári konferencián két biztató egérkísérletről számoltak be amerikai és kanadai kutatók.