A bélbaktériumok a Parkinson-kór kezelését is befolyásolják

Amióta 2014-ben sikerült igazolni a bélflóra és az agy közötti közvetlen kapcsolatot, szinte havonta derülnek ki újabb és újabb tények az emberi szervezet baktériumokból, vírusokból és gombákból álló mikrobiomjáról.

A Harvard és a Kaliforniai Egyetem mikrobiológus és immunológus kutatói a Parkinson-kór kezelésére szolgáló egyik legelterjedtebb hatóanyag, a világszerte több mint 10 millió betegnél használt levadopa (L-Dopa) és a bélbaktériumok kölcsönhatását vizsgálva jutottak új eredményre. 

A Parkinson-kór hátterében az agy elégtelen dopamintermelése áll. A tabletta vagy kapszula formájában a szervezetbe juttatott levadopa molekula (C9H11NO4) az ingerületátvitelben kulcsszerepet betöltő dopamin előhatóanyagaként pótolhatja az agyban a hiányzó mennyiséget. Már amennyiben az agy-vér gáton átjutva a központi idegrendszerben – a dekarboxileződés során – sikeresen dopaminná alakul (metabolizálódik).  

A dopamin előhatóanyagaFotó: MOLEKUUL/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Science Photo Library

Az amerikai kutatók a Science-ben június 14-én publikált tanulmányukban arról számoltak be, hogy megtalálták azt a két bélbaktériumot, amelyek enzimjei már az emésztőrendszerben dopaminná bontják a levadopát, így az nem jut át a vér-agy gáton. 

Kiderült, hogy a Enterococcus faecalis és a Eggerthella lenta A2 nevű mikroorganizmusok által termelt enzimek a felelősek a folyamatért, amely egyébként a gyógyszerhatóanyag nem kívánt mellékhatásait is kiváltja. A dopamin ugyanis biológiailag aktív vegyület, így a nem megfelelő helyen káros a hatása. A hányingertől a keringési és szívproblémákon át a látásromlásig rendkívül széles a nem kívánt mellékhatások skálája. 

Enterococcus faecalisFotó: 1992 ACCUSOFT INC, ALL RIGHTS RE

A kutatók az utóbbiakra is megoldást találtak, legalábbis laboregerek szervezetében. Kiderítették, hogy a levadopa idő előtti metabolizmusa megelőzhető. Egy speciális enzim, az alfa-fluor-metil-tirozin (AFMT) ugyanis meggátolja a két nevezett baktériumot abban, hogy termelni kezdjék az átalakulásért felelős anyagaikat. A beszámoló szerint a hatóanyagból így kevesebb is elég a kívánt hatás eléréséhez. Ugyanakkor további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy az eredményt a mindennapi praxisban is alkalmazni lehessen.  

Korábban az alábbi cikkeinkben írtunk a témáról:

A kokain és a hatalmi mámor neurobiológiája

A legdrágább illegális drogként számon tartott stimuláns az agy jutalmazó központjának működését befolyásolva egyszerre több helyen fejti ki hatását. A hatalmi mámor, az extrém motiváció, a hiperaktivitás és a zsigeri eufória együtteséért azonban nagy árat kell fizetni: a drogkereső magatartás beleég az idegsejtek kapcsolataiba.

A várható környezeti katasztrófa miatt megkezdték a Föld kincseinek archiválását

A Föld összes kulturális és ökológiai kincsét 3D-s térképre vinné kutatók egy csoportja – különös tekintettel a kincsek közeljövőben várható pusztulására. A LIDAR-os adatfelvételt azokon a területeken kezdik, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Az ötletgazda szerint irtózatos mennyiségű munkáról van szó, amelynek eredményét leghamarabb a gyerekeik unokái élvezhetik majd.