Egerekbe ültettek be szorongással küzdő emberek belében található mikrobákat, az eredmények pedig azt mutatják: a mikrobiom megváltozása lehet a szociális fóbiák és szorongások egyik előidézője.
Egerek bélflóráját elemzésével vált világossá, hogy egyes bélbaktériumok fokozzák a testmozgás iránti motivációt. A bélflóra kiirtásával – például antibiotikumokkal – pedig a teljesítmény is jelentősen visszaeshet.
Az Oxfordi Egyetem kutatói rézuszmajmok csoportjait vizsgálták, és azt találták, hogy a társaságkedvelőbb egyedeknél inkább a hasznos bélbaktériumok vannak túlsúlyban, a kevésbé szociális majmoknál viszont a patogén mikrobák szaporodnak.
A bélbaktériumok és az agy működése közötti kapcsolat egyre nyilvánvalóbb: egy friss kísérletben fiatal egerek bélflóráját ültették át idősebb egyedekbe, amelyek azonnal kognitív javulást mutattak. A kutatók óvatosságra intenek, de a jelek szerint az emésztőrendszerben rejlik a fiatalság kulcsa.
A kutatók a hatvanas évek óta vitatkoznak rajta, hogy lehetséges-e oxigént juttatni egy emlős szervezetébe a rektumán keresztül. Egy friss japán tanulmány szerint lehetséges: oxigénszegény környezetben disznók és egerek véroxigén-szintjét is sikerült szinten tartani egy új eljárással, ami később akár emberéleteket is menthet.
Egy friss vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a hasznos bélbaktériumokat támogató táplálék annak ellenére nagyobb súlygyarapodáshoz vezetett a vizsgálatba bevont gyerekeknél, hogy a kontrollcsoportnál 20 százalékkal kisebb kalóriaértékű ennivalót kaptak.
Az ELTE etológusainak új vizsgálata szerint az anyagcserét és az agy működését is befolyásoló bélben élő baktériumok aránya eltérő az idős és fiatal, valamint a rossz és jó memóriájú kutyáknál.
Egereknél már kimutatták a tejsav lebontásával a fáradságot csökkentő bélbaktériumok teljesítményfokozó hatását, és az élsportolóktól vett minták alapján embereknél is működhet doppingként a Veillonella nevű baktérium.
Sikerült azonosítani azt a két bélbaktériumot, amelyek túl korán már az emésztőrendszerben lebontják azt a gyógyszerhatóanyagot, amelynek csak az agy-vér gáton átjutva kellene dopaminná alakulni. Szerencsére megvan az ellenszer is.
Két évvel a kezelés után azzal hívták fel az autista gyerekek szülei a kutatókat, hogy még mindig fokozatosan javul az állapotuk. A kulcs: a bakteriális sokféleség.