A Mycobacterium vaccae egy talajlakó baktérium, amellyel természetes körülmények között is gyakran találkozhatunk, áldásos hatásait pedig már évek óta kutatják. Arra már régebben rájöttek, hogy egereknél az elölt baktériumok beadása csökkenti a stressz-szintet, de most kiderült az is, hogy mi állhat a jelenség hátterében.

Christopher Lowry, a Coloradói Egyetem (Boulder) kutatóorvosa 18 éve foglalkozik a baktérium egészségre gyakorolt hatásával. A Mycobacterium vaccae-t a hetvenes években fedezték fel Ugandában, a Kyoga-tónál: ekkor John Stanford immunológusnak tűnt fel, hogy a környékbeliek jobban reagáltak a lepraoltásra, majd arra jutott, hogy a pozitív reakció a baktérium hatásának tudható be. 

A későbbi kutatások a baktérium egyre több jó tulajdonságára világítottak rá: egy 2004-es kísérletben rájöttek, hogy bár a tüdőrákot pont nem gyógyítja, de a betegek érzelmi állapotára pozitív hatással volt, gyulladáscsökkentő szerepe mellett pedig a stressz csökkentésében is jelentős szerepet játszott. A csodabaktériummal végzett kísérleteket a Brain and Behavior Research Foundation, az Egyesült Államok egyik vezető mentális egészséggel foglalkozó alapítványa az év tíz legjelentősebb felfedezései között emlegette 2016-ban.

Kikapcsolja a stressz-választ

Egy 2018-as tanulmányban Lowry és társai stressznek tették ki a beoltott egereket, és arra jutottak, hogy az oltás után az állatok nem csupán gyengébben reagáltak a stresszre, de a poszttraumás stressz-szindrómát is sikerült megelőzni a baktérium alkalmazásával. A kutatók ezek után azonosították azt a lipidet, amely ezt a hatást váltotta ki az állatokból, sőt, sikerült szintetikusan is előállítaniuk. 

A felfedezés áttörést hozhat a gyógyszeriparban: elképzelhető, hogy létre lehet vele hozni a segítségével a stressz elleni védőoltást, de a gyulladáscsökkentők piacán is nagy reményeket fűznek hozzá. Lowry szerint nem a Mycobacterium vaccae az egyetlen csodabaktérium a világon, jelenleg még csak a jéghegy csúcsát látjuk. Ahogy az említett alapítvány elnöke, Jeffrey Borenstein is fogalmaz, arra is felhívja a figyelmet, hogy milyen fontos hatással van a mikrobiom a fizikális és mentális egészségre. 

A kísérleteket még csak egereken hajtották végre, az eredmények azonban biztatóak, és komoly kérdéseket is vetnek fel, a stresszválasz lekapcsolása ugyanis veszélyes is lehet, ennek a behatóbb vizsgálata még várat magára. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A stressz az élet sója, ellentéte a halál

Balázs Zsuzsanna tudomány 2018. július 17.

Nem a C-vitamin, hanem a stressz a leghíresebb magyar találmány. Felfedezőjét és névadóját, Selye Jánost tizenhétszer terjesztették fel a Nobel-díjra, de egyszer sem kapta meg. A professzor, aki patkányairól lett híres, nemcsak felfedezte a stresszt, de vágyott is rá.

Stresszelsz? Akkor a kutyád is!

Dippold Ádám tudomány 2019. június 7.

Stresszes ember kutyájának lenni nem jó, neurotikuséknál viszont jó dolga van az állatnak. Ez az első eset, hogy két különböző fajnál mutatták ki a stressz-szint szinkronizációját.

A gyereket szülő nők korábban halnak, mint a gyermektelenek

Balázs Zsuzsanna tudomány 2018. április 20.

Az amerikai nők életét a gyerek épp annyival kurtítja meg, mint ha dohányoznának. A gyereket szülő nők a gyermektelenekhez képest legalább 4-5, pesszimistább számítások szerint 11 évet is veszíthetnek az életükből az anyaság miatt. A sejtszintű folyamatok hátterét még vizsgálják.