Csak ma 12 milliárd tonnányi jégtől búcsúzik Grönland
Grönlandon a múlt héten megdőltek a hőmérsékleti rekordok, ma pedig az olvadási rekord került sorra: a mérések kezdete óta sosem olvadt még ilyen ütemben a jégpáncél. Jason Box klímakutató szerint legutóbb 2012-ben figyeltek meg hasonló mértékű olvadást, most ennek az 1,2-szeresével fogy a jég. Csak a mai nap során 12 milliárd tonna jég olvad fel Grönlandon.
A dán meteorológiai szolgálat közlése szerint az olvadás a jéggel borított területek 87 százalékát érintette – ebben a tekintetben a mostani esemény nem számít rekordnak, 2012-ben ugyanis a terület 98 százaléka volt érintett. Amellett, hogy az olvadást követő áradások hidakat visznek el, komolyabb problémákat is okoznak: a víz természetesen a tengerbe kerül, ezzel pedig idén Grönland járult hozzá legnagyobb mértékben a tengerszint emelkedéséhez.
Grönland különösen sebezhetőnek számít – a sarkkört egyébként is negyven százalékkal jobban sújtja a felmelegedés, mint a Föld egyéb vidékeit. Ennek oka, hogy a jég olvadásával a felület sötétebbé válik, így tovább gyorsítja az olvadást.
A jégminták vizsgálata alapján az olvadás az 1800-as évek közepe táján kezdett gyorsulni, így a kutatók szerint egyértelmű, hogy az emberi tevékenység okozza. Hiába fogy gyorsan, rengeteg jégről van szó, és épp ez a baj is: ha az összes ottani jég elolvadna, az hét méterrel emelné meg a tengerszintet. Ez még semmi az egyébként szintén riasztóan gyorsan olvadó Antarktiszhoz képest, ott ugyanis annyi jég van, amennyi, ha felolvadna 57 méterrel emelné meg a tengerszintet. A mostani melegben ezen a héten összesen 50 milliárd tonna jég elolvadására számítanak, ami 0,1 milliméteres tengerszint-emelkedéssel jár.
Még nincs késő, de már majdnem
Az idei év hőhulláma pedig nem tekinthető példa nélkülinek. Sorra dőlnek meg a hőségrekordok, 2070-re pedig ezek a meleg időszakok számíthatnak hétköznapi időjárásnak, ami azt is jelenti, hogy a grönlandi olvadás is tovább gyorsul majd.
A grönlandi jég teljes olvadása ugyanakkor nem törvényszerű. Ha sikerül 2100-ig tartani az 1,5 fokos felmelegedési tervet, a jégpáncél még magához térhet – ha nem, az olvadás további olvadást generál. Frank Pattyn, a Brüsszeli Egyetem geofizikusa szerint ez már így is a határon van: az ennél nagyobb felmelegedés azt jelenti, hogy búcsút mondhatunk a grönlandi és antarktiszi jégmezőknek. Ha a mostanihoz hasonló iramban folytatódik az üvegházhatású gázok kibocsátása, a tudósok körülbelül 4 fokos felmelegedést jósolnak. Ez azt is jelenti, hogy a kibocsátás visszafogásával még menthető lenne a jég – ehhez viszont egy 2018-as jelentés szerint azonnali és világméretű lépések szükségesek.