Minél jobban melegszik a sarkkör, annál gyorsabban öregszenek a jegesmedvék
A jégmentes időszak a nyolcvanas évek eleje óta évtizedenként 6 nappal növekedett, a szokatlan körülmények pedig a medvék egészségén is nyomot hagynak.
A jégmentes időszak a nyolcvanas évek eleje óta évtizedenként 6 nappal növekedett, a szokatlan körülmények pedig a medvék egészségén is nyomot hagynak.
A globális felmelegedéssel járó tengerszint-emelkedés százmilliók lakóhelyét veszélyezteti. Mi történne Hollandiával, Olaszországgal vagy Romániával, ha 1, 3, 13 és 65 méterrel nőne az óceánok szintje?
Az évszázad végén akár 40 százalékkal kevesebb hólé ömölhet a Dunába és más európai folyókba tavasszal, amitől még égetőbb problémává válhat a vízhiány.
Amikor 120 ezer éve utoljára ennyire meleg volt a Földön, összeomlott a nyugat-antarktiszi jégtakaró. Mindez a déli kontinens körül élő polipok genetikai vizsgálatából derült ki.
A 2000-es évek előtt a Grönland délnyugati részén található gleccserek jege évente mintegy öt métert apadt, jelenleg ez az érték 25 méterre nőtt.
Friss kutatás mutat rá, hogy a 7 méternyi tengerszintnek megfelelő jégtakaró 1,7-2,3 fokos felmelegedés esetén elolvadna, de csak akkor, ha az évszázad vége után nem stabilizáljuk a Föld éghajlatát.
2022 kezdete óta 10 százalékkal csökkent Svájc gleccsereinek össztérfogata, és az olvadás miatt kialakuló sziklás lejtőkön az omlás veszélye is fennáll.
120 ezer éve nem volt olyan meleg a Földön, mint most: Svájcban a turisták hó helyett köveket fotóznak. Az Észak-Atlanti-óceán hőmérséklete több mint egy fokkal lépi túl a történeti átlagot, és az erősödő El Niño jövőre még nagyobb forróságot hozhat.
Tavaly 5 császárpingvin kolóniából 4 fiókái pusztultak el a jégolvadás következtében. Ha a pingvinek nem találnak maguknak új élőhelyeket a költési időszakra, az a faj fennmaradását lehetetleníti el.
A sarkvidéki csúcsragadozók fővárosának tartott Churchill lakói idén a szokásosnál sokkal több ragadozót észleltek a környéken.
A hosszú, forró száraz évszak miatt már 2026-ra eltűnhetnek az ország hegyeiből a ritka trópusi gleccserek.
A megszokottnál 40 Celsius-fokkal magasabb hőmérséklet, rekordalacsony tengerijég-szint – mindez egy olyan kontinensen, amelynek védelmére egyezményt írtak alá a nagyhatalmak.
Egy új kutatás szerint a 2030-as és 2050-es évek között szeptemberben szinte teljesen jégmentessé válhat az északi-sarkvidéki Jeges-tenger. Ez még gyorsabb regionális felmelegedést hoz, veszélyezteti a területen élő állatokat, és geopolitikai feszültségeket is okozhat.
Az 1987-ben született egyezmény a kutatók szerint nagyban hozzájárult ahhoz, hogy csak 2037-re melegedjen fel annyira a sarkkörök klímája, hogy nyaranta teljesen elolvadjon az összes hó és jég az Északi-sarkon.
A svájci gleccserkutató program vezetője a Qubitnek elmondta, hogy csak tavaly az Európa vízgazdálkodásának szempontjából kulcsfontosságú svájci gleccserek jegének további 6 százaléka olvadt el. Hogy megmaradnak-e legalább a nagyobbak, az attól függ, mennyire sikerül mérsékelni a felmelegedést.