A Lötschental völgyben található Blatten falut szinte teljesen beborította a hegyről leomló, iszappá összekeveredő jég és kőtörmelék. A hegyomlás szakértők szerint a permafroszt meggyengüléséhez lehet köthető.
Egy friss kutatás szerint az Antarktisz körüli Déli-óceán folyamatai még extrém felmelegedés esetén is fenntartanák az Atlanti-óceán fő áramlási rendszerét. De az AMOC meggyengülése éppen elég rossz hír lehet Európának és a Földnek.
Sorra kerülnek elő a több száz vagy ezer éve jégbe fagyott nyilak, ruhák, szerszámok, lovaknak szánt hócipők és rejtélyes viking tárgyak.
A felmelegedés miatt évente már átlagosan 273 milliárd tonna jég tűnik el a világ gleccsereiből, ami egyre nagyobb veszélyt jelent az édesvízkészletekre és a part menti közösségekre.
40 milliárd forintnak megfelelő támogatást kap 27 kutatócsoport a brit ARIA kutatás-fejlesztési ügynökségtől, hogy a grönlandi jégtakaró és egy közeli óceáni áramlat összeomlására figyelmeztető rendszert építsenek.
A fehértörzsű fenyőkre 3100 méteres magasságban bukkantak rá kutatók, 180 méterrel a mostani erdőhatár felett. A felfedezés arra utal, hogy a területen a globális felmelegedéssel radikálisan megváltozik az alpesi táj.
Kutatók magmakamra-modellekkel szimulálták a felszín alatti kőzetrétegekre nehezedő nyomás és a szeizmikus folyamatok közötti összefüggéseket.
A felmelegedéssel járó változás pedig egy ördögi kört jelent: ahogy emelkedik a hőmérséklet, kiolvadnak a magasabban fekvő talajok, ahonnan rengeteg üvegházhatású gáz szabadul fel. Ez pedig még tovább emelheti a Föld középhőmérsékletét.
A végéhez közeledik a Thwaites-gleccses hat éven át tartó vizsgálata, az eddigi eredmények szerint nem az a kérdés, hogy összeomlik-e, hanem az, hogy mikor.
Ahogy gyorsul a gleccserek olvadása, úgy kerül elő egyre több lelet a jég alól – a régészek már appot is fejlesztettek, amin keresztül a túrázók bejelenthetik, ha épp egy középkori kardba botlottak hegymászás közben.
Az egykori Humboldt-gleccser már csak kevesebb, mint három focipályányi területet foglal el az ország egyik legmagasabb hegycsúcsán, így a kutatók lefokozták jégmezővé. Venezuela az első ország, amely a modern korban jégmentessé vált.
A jégmentes időszak a nyolcvanas évek eleje óta évtizedenként 6 nappal növekedett, a szokatlan körülmények pedig a medvék egészségén is nyomot hagynak.
A globális felmelegedéssel járó tengerszint-emelkedés százmilliók lakóhelyét veszélyezteti. Mi történne Hollandiával, Olaszországgal vagy Romániával, ha 1, 3, 13 és 65 méterrel nőne az óceánok szintje?
Az évszázad végén akár 40 százalékkal kevesebb hólé ömölhet a Dunába és más európai folyókba tavasszal, amitől még égetőbb problémává válhat a vízhiány.
Amikor 120 ezer éve utoljára ennyire meleg volt a Földön, összeomlott a nyugat-antarktiszi jégtakaró. Mindez a déli kontinens körül élő polipok genetikai vizsgálatából derült ki.