A rohamos melegedés ellenére híznak és nőnek a Spitzbergák jegesmedvéi
A kutatók szerint a 250 egyedet számláló állomány más populációknál átmenetileg jobban alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez.
A kutatók szerint a 250 egyedet számláló állomány más populációknál átmenetileg jobban alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez.
A mérések kezdete óta 2025 volt az eddigi harmadik legmelegebb év a Földön. Ez azt jelenti, hogy még 2030 előtt, az eredetileg vártnál egy évtizeddel korábban átléphetjük a párizsi egyezményben lefektetett célokat.
A klímamodellek szerint 2040-re eljöhet az első olyan nyár, amikorra eltűnik a tengeri jég a térségből, és lehet, hogy még ez is optimista becslésnek számít.
Egy friss kutatás klímamodellek segítségével vizsgálta meg, milyen sors vár a Föld 211 000 gleccserére. Nincsenek jó híreik.
Matthias Huss, a svájci gleccsermonitorozó program igazgatója szerint nincs sok remény a gleccserek megmaradására, csak akkor, ha a világ 30 éven belül eléri a zéró emissziós célt.
A Pamír-hegységben található óriási gleccsereket a Szovjetunió összeomlása óta alig kutatták, de egy darabig úgy tűnt, hogy stabil állapotban vannak. Ez a stabilitás mostanra megszűnt.
Az MIT és a NASA közös kutatása szerint az olvadékvíznek alapvető funkciója van a tengeri ökoszisztémák kényes egyensúlyú fizikai és biológiai folyamatainak fenntartásában.
A Lötschental völgyben található Blatten falut szinte teljesen beborította a hegyről leomló, iszappá összekeveredő jég és kőtörmelék. A hegyomlás szakértők szerint a permafroszt meggyengüléséhez lehet köthető.
Egy friss kutatás szerint az Antarktisz körüli Déli-óceán folyamatai még extrém felmelegedés esetén is fenntartanák az Atlanti-óceán fő áramlási rendszerét. De az AMOC meggyengülése éppen elég rossz hír lehet Európának és a Földnek.
Sorra kerülnek elő a több száz vagy ezer éve jégbe fagyott nyilak, ruhák, szerszámok, lovaknak szánt hócipők és rejtélyes viking tárgyak.
A felmelegedés miatt évente már átlagosan 273 milliárd tonna jég tűnik el a világ gleccsereiből, ami egyre nagyobb veszélyt jelent az édesvízkészletekre és a part menti közösségekre.
40 milliárd forintnak megfelelő támogatást kap 27 kutatócsoport a brit ARIA kutatás-fejlesztési ügynökségtől, hogy a grönlandi jégtakaró és egy közeli óceáni áramlat összeomlására figyelmeztető rendszert építsenek.
A fehértörzsű fenyőkre 3100 méteres magasságban bukkantak rá kutatók, 180 méterrel a mostani erdőhatár felett. A felfedezés arra utal, hogy a területen a globális felmelegedéssel radikálisan megváltozik az alpesi táj.
Kutatók magmakamra-modellekkel szimulálták a felszín alatti kőzetrétegekre nehezedő nyomás és a szeizmikus folyamatok közötti összefüggéseket.
A felmelegedéssel járó változás pedig egy ördögi kört jelent: ahogy emelkedik a hőmérséklet, kiolvadnak a magasabban fekvő talajok, ahonnan rengeteg üvegházhatású gáz szabadul fel. Ez pedig még tovább emelheti a Föld középhőmérsékletét.