Az Alzheimer-kór egyik elsőként jelentkező tünete, a napközbeni aluszékonyság hátterében a nappali ébrenlétért is felelős agyterület károsodása áll, írja egy nemrégiben megjelent tanulmány. A felfedezés segíthet a kór korai diagnosztizálásában is. Az Alzheimer tüneteinek velejárója, hogy az agyban lerakódik a szervezet egyik fehérjéjének, a béta-amiloidnak eltorzult szerkezetű változata; arról még folyik a vita, hogy ez vajon a betegség tünetének vagy kiváltójának tekinthető-e.

Lea T. Grinberg, Kaliforniai Egyetem (San Francisco) neurológusprofesszora szerint ezeket a korai tüneteket nem a plakkokat alkotó amiloidok okozzák, hanem a betegség egy másik velejárója, a tau-fehérjék megcsavarodása. A napközbeni ébrenlétért felelős központok jelentős károsodáson mentek keresztül, méghozzá úgy, hogy az éberségért felelős agyterületeket a kór egyszerre támadta meg, így a szervezetnek nincs is esélye védekezni ellene. 

Három területet is támad

Jun Oh, a kutatásban részt vevő neurológusok egyike szerint az a különös a jelenségben, hogy egymással párhuzamosan három különböző területen indul meg a romlás. A neurológusok a vizsgált szövetmintákat összevetették olyan betegek szöveteivel is, akik progresszív szupranukleáris bénulásban szenvedtek, ezt a kórt szintén a tau-fehérjék okozzák, és arra jutottak, hogy ez utóbbi esetben nem volt megfigyelhető az éberségért felelős területek elleni összehangolt támadás, ez valamilyen oknál fogva az Alzheimer-kór sajátos vonásának tűnik. 

Grinberg szerint a csapat felfedezése arra utal, hogy a tau-fehérjék sokkal nagyobb szerepet játszanak az Alzheimer kialakulásában, mint a plakkok, sőt, a professzor azt gyanítja, hogy ezek okozzák a kognitív funkciók hanyatlását. 

A jelenlegi orvosi gyakorlatban az Alzheimer-kórt kizárólag agyszövetmintából, posztmortem lehet minden kétséget kizáróan kimutatni, így hatalmas az igény egy megbízható diagnosztikai eljárásra. A mostani kutatás alapján elképzelhető, hogy a szintén épp folyamatban lévő vértesztes diagnosztika mellett az alvás vizsgálatával is megállapítható lesz majd a kór jelenléte. 

Alzheimer-kór vagy csak szellemi hanyatlás? Egy vérteszt eldöntheti

Balázs Zsuzsanna tudomány 2018. február 1.

Két évtizede próbálnak rutin vérteszteket fejleszteni a ritkán kúrálható, ám gyakori daganatok, valamint az egyelőre nemcsak nem gyógyítható, de biztosan nem is diagnosztizálható Alzheimer-kór korai szűrésére. A legfrissebb eredmények sem tűnnek bombabiztosnak, bár a tudóstársadalom lelkesedését is kivívták.

Svédországban már ezrek járnak mikrochippel a bőrük alatt, ami a lakáskulcsot és a vonatjegyet is helyettesíti

Bodnár Zsolt TECH 2018. október 26.

A beültetéssel foglalkozó Biohax már várólistát hozott létre, annyi a jelentkező. Hamarosan orvosi vizsgálatokon és fizetésnél is használni lehet a kézbe ültetett chipeket.

Újfajta, mutáns egerekre van szükség az Alzheimer-kór tanulmányozásához

Dippold Ádám tudomány 2018. november 23.

Az egerek alapvetően nem szenvedhetnek Alzheimer-kórban, a kutatók mégis rajtuk akarják vizsgálni a lehetséges gyógymódokat. Új, génmódosított egerek kellenek, mert az a gyógyszer, amely rajtuk segített, nem válik be az embereknél.