Itt a 18 atomból épített széngyűrű, amit akár tranzisztorként is lehet használni
Az Oxfordi Egyetem és az IBM zürichi kutatóközpontja, az IBM Research kémikusai csütörtökön a Science-ben bejelentették, hogy közös erővel megépítették a világ első mesterséges 18 szénatomból álló gyűrűjét.
A természetben a szén számtalan formát alkothat: a gyémánt térszerkezetét az adja, hogy az atomok négyesével alkotnak szomszédságot, míg a grafén speciális tulajdonságai abból adódnak, hogy hármasával helyezkednek el a szénatomok – ugyanúgy, mint a közönséges grafitban, illetve a mesterséges szén nanocsövekben és a fulleréneknek nevezett molekulákban.
A C18 ciklokarbonmolekulát a C24O6-ból egy speciális, a naotechnológiában használatos elektronmikroszkóp segítségével építették meg a kutatók, szó szerint atomról atomra. Ez az első olyan stabil szerkezetű szénmolekula, amelyben az atomoknak csak két szomszédjuk van.
A C18 kémiailag sokkal reakcióképesebb, mint a grafén vagy a gyémánt, így a kutatók szerint eredményesen lesz felhasználható a nano- és a tranzisztortechnológiai fejlesztésekben is.
Kapcsolódó cikkeink:
Nanotechnológiai áttörés: itt az áramtermelő csiperke
A csiperke és ciobaktériumok mesterségesen létrehozott szimbiózisa áttörést jelent a nanotechnológiában.
A magányos stronciumatom és az edinburgh-i Pókember – tíz szenzációs fotón a tudomány mai állása
Atomerő-mikroszkóppal készült nanofotó egy lepkeszárnyról és hordozható EEG-kütyüvel pózoló ember portréja is nyert a brit Műszaki és Természettudományos Kutatási Tanács versenyén.
Grafént itattak a pókokkal, és meglett az eredménye: Pókembert is elbírná a high-tech pókfonál
Kevlár erősségű hálót szőttek azok a pókok, amelyekkel grafént és szén nanocsöveket tartalmazó folyadékot itattak olasz kutatók. Javában zajlik a természetben kialakult módszereket a mérnöki megoldásokkal házasító bionikus anyagokkal operáló technológiai forradalom.