Tavaly 27 százalékkal nőtt az Egyesült Államokban a napenergia részaránya az energiatermelésben, miközben az országban kezd felpörögni a napelemgyártás is. A piaci folyamatokat még a fosszilis tüzelőanyagokat pártoló amerikai kormányzat sem tudja felülírni.
Vezető éghajlatkutatók segítségével néztük meg, miként válnak egyre valószínűtlenebbé az évszázad végéig 4-5 fokos felmelegedést előrejelző forgatókönyvek. Az is kiderült, hogy milyen forgatókönyvekre épülnek majd a jövő klímamodelljei.
GS-z12 kódjelű galaxist az űrteleszkóp a 350 millió évvel az ősrobbanás utáni állapotában látja. A szén nagy mennyiségű jelenléte arra utalhat, hogy az élet már a világegyetem korai szakaszában is megjelenhetett.
Már több mint hatszor annyi óriás mamutfenyő él az Egyesült Királyságban, mint Kaliforniában, ahol a fák őshonosak. Egy friss kutatás szerint a növények jól érzik magukat a brit szigeteken, de még nem kötnek meg annyi szén-dioxidot, mint észak-amerikai társaik.
Ha Kína és India öt éven belül nem kezdi el kivezetni a szénerőműveket és a többi kibocsátó nem teljesíti túl a terveit, lehetetlen lesz betartani a 2 fokos határt. Ha nem a legjobb forgatókönyv jön be, a kutatók 2,5-3 fokos felmelegedéssel számolnak.
Igaz, hogy a koronavírus-járvány utáni fellendülés energiaszükségletét részben szénhasználattal fedezték, de így is inkább a megújulók térnyeréséről szólt az elmúlt időszak az energetikában.
Illúzió abban reménykedni, hogy a szankciók miatt az orosz vezetés felhagy az Ukrajna elleni háborúval. A büntető intézkedések elsődleges célja azonban nem ez, hanem annak határozott jelzése, hogy a 21. század elején nem lehet következmények nélkül háborút indítani.
2021-ben az egész világon 45 gigawatt új szénerőmű-kapacitás épült ki, ennek 56 százaléka Kínában. Az ország kettős szénpolitikát folytat: míg a külföldi erőműépítések finanszírozását leállították, otthon továbbra is támogatják az új szénerőművek létrehozását.
A szén 12-es izotópja a Földön életfolyamatokra utal, a NASA Curiosity marsjárója most ebben a szénizotópban gazdag marsi kőzetekre bukkant. A kutatók szerint fontos elvonatkoztatni a földi berögződésektől, így több lehetőséget vizsgálnak a szénatomok származásának kiderítésére.
A COP26 klímakonferencia résztvevői elismerték a szénalapú tüzelő- és üzemanyagok káros és kevésbé hatékony mivoltát, megállapodtak a klímavédelmi keret megnöveléséről, és óvatos vállalásokat tettek a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről. A szakértők szerint az irány jó, de a cselekvési tervek nem tükrözik, hogy a klímakatasztrófa elhárításához azonnali és radikális lépésekre lenne szükség, miközben a most aláírt vállalások nem is járnak jogi kötelezettséggel.
A kormányok több mint kétszer annyi fosszilis energiahordozó kitermelésére készülnek, mint amennyi ahhoz kellene, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartsák. De a 2 fokos melegedéshez szükséges szintet is 45 százalékkal meghaladják a tervek.
Évente három százalékkal kell csökkennie a fosszilis energiahordozók kitermelésének ahhoz, hogy reális esélyünk legyen a párizsi klímacélok betartására, derül ki egy friss kutatásból. A koronavírus-járvány által okozott keresletcsökkenés megfelelő pillanat lehet arra, hogy az olaj- és földgázkitermeléssel foglalkozó vállalatok stratégiát váltsanak.
A megújuló források térnyerése elkerülhetetlen, de hogy ez a folyamat milyen hatással lesz az olaj- és földgázpiacra, egyelőre szinte lehetetlen megjósolni. Egyes elemzések szerint még az is megtörténhet, hogy az olajpiac egyszerűen összeomlik.
Milyen valós költségei vannak az adófizetők számára az ország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójának és második legnagyobb áramtermelőjének, a veszteséges Mátrai Erőműnek? Felsmann Balázs energiakutató, Győri Kata dekarbonizációs szakértő és Hargitai Miklós szakújságíró vitája videó- és podcastcsatornáinkon.
Reális-e, hogy 2025-ben átáll gázüzemre a Mátrai Erőmű? Hogyan pótolható a kieső áramtermelés, ha végleg bezár az üzem, és mi történhet azzal a több ezer emberrel, akinek az erőmű jelenti a megélhetést? Az állam által visszavásárolt problémahalmaz, a Mátrai Erőmű jövőjéről vitatkoztak szakértők az Energiahajó hétfői rendezvényén.