Figyelemre méltó lelki életet élnek a ráják – hátha ez megmenti őket
A viszonylag ritkán kutatott Mobula alfrediról eddig is gyanították, hogy fejlett szociális és kognitív képességekkel rendelkezik, de mindeddig nem tanulmányozták alaposabban a sasrájafélék családjába tartozó faj viselkedését. Egy friss kutatás több mint 500 rájacsoport vizsgálata után arra jutott, hogy ezek az állatok, ahogy korábban az agyuk felépítéséből is gondolták, társas lények – bizonyos korlátok között.
A kutatók szerint főként a nőstény ráják barátkoznak fajtársaikkal, a hímek esetében nem figyeltek meg hasonló viselkedést. Rob Perryman tengerbiológus, a kutatás vezetője szerint ennek épp az lehet az oka, hogy a nőstények véd- és a dacszövetséget kötnek a párosodni vágyó, de visszautasított hímekkel szemben. Perryman szerint a ráják kapcsolatai nem is túl hosszú életűek, a legtöbb csak néhány hétig tart, nagyon ritka, hogy a rájabarátok évek múltán is megismerjék egymást.
A kutatáshoz öt évig figyelték az állatok viselkedését az indonéziai Raja Ampat-félszigeten, a Föld egyik legszínesebb élővilággal rendelkező élőhelyén.
Megfigyelték, hogy a nőstény ráják hajlamosak ugyanazzal a társasággal meglátogatni a tisztálkodóhelyüket, ahol az ott élő tisztogatóhalak megszabadítják őket az ektoparazitáiktól. Perryman szerint a ráják szociális élete még nem igazán ismert, de úgy tűnik, hogy azok a zátonyok, ahol a tisztogató ajakoshalak élnek, központi szerepet játszhatnak benne, ez a helyszíne a rendszeres találkozóknak.
Az állatok szinte csak planktonokat fogyasztanak, és az IUCN besorolása szerint a mérsékelten veszélyeztetett fajok közé tartoznak, ennek legfőbb oka pedig a halászat: bár kevesen vadásznak kifejezetten rájára, sok példány járulékos veszteségként végzi, mások pedig az elhagyott hálókba gabalyodva pusztulnak el. A fajra további veszélyt jelent az egyre népszerűbb búvárturizmus, az élőhelyek pusztulása és persze a hagyományos kínai gyógyászat is.
Rák ellen eszik, rákot okozhat
A sors fintora, hogy a tigrispénisszel és a tobzoskapikkellyel ellentétben az ördögrája kopoltyúja nem számít bevett orvosságnak a kínai gyógyászatban, az utóbbi években mégis váratlan népszerűségre tett szert, és mivel csillagászati összegeket fizetnek érte, ez a faj fennmaradását is veszélyezteti. Egy kilónyi kopoltyúért ötszáz dollárnak megfelelő összeget kértek 2012-ben, a rájából pedig levest főznek, amelynek immunerősítő és keringésjavító hatást tulajdonítanak (egyesek szerint a rákot is gyógyítja).
Nos, a rája a rákot nem gyógyítja, de a húsában a WildAid nevű természetvédő szervezet 2014-ben az egészségügyi határértéket négyszeresen meghaladó arzénszintet mért, és kadmiumból is ötször annyi volt benne, mint amennyit a WHO még elfogadhatónak tart. A hosszabb távú arzénfogyasztás egyébként rákot okoz, a kadmium pedig a vesét károsítja – ennyit az immunerősítésről.
Miután az állatkereskedelem főként a feketepiacon zajlik, pontos kimutatások nem születnek róla, mindenesetre a 2014-ben Indonéziában is védettnek nyilvánított ráják szárított kopoltyújából nagyjából 120 tonna került piacra 2013-ban. A forgalom a védettség után valamelyest visszaesett, de a hongkongi kereslet egyre csak nőtt iránta. Nem jó hír ez a rájáknak: kevéssé kutatott fajról van szó, amely úgy tűnhet el a Föld tengereiből, hogy alig tudunk róla valamit.
Perryman szerint mégis reményre ad okot, hogy kicsit jobban megismertük a szociális életüket: a tisztálkodóhelyeknél megfigyelt viselkedésük hatására visszaszoríthatják a búvárturizmust Raja Ampatban, ezzel megőrizhetik a rájaközösségeket. A kutatók azt remélik, hogy a munkájuk segít felhívni a figyelmet a ráják lelki életére: ha a nagyközönség megérti, hogy önálló személyiséggel rendelkező, komplex érzelemvilágú porcoshalakkal áll szemben, talán jobban is óvja majd őket.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: