A szándék már megvan, hogy kihúzzák a bajból Brazíliát, és ezzel a Földet
Közel járnak a G7-tagok a megegyezéshez a lángoló amazóniai esőerdő ügyében, legalábbis ezt állította vasárnap este Emmanuel Macron francia elnök. A szervezet, amely az USA-t, az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Németországot, Olaszországot és az Európai Uniót fogja össze, pénzügyi és technikai segítséget nyújtana Brazíliának a rekordméretű erdőtüzek elfojtása érdekében. Boris Johnson brit miniszterelnök 10 millió fontos külön támogatást helyezett kilátásba, a biarritzi találkozó hétfőn folytatódik. A helyszínt és a hangulatot valahogy így kell elképzelni:
A minden eddiginél súlyosabbnak látszó erdőtüzek globális ijedelmet váltottak ki, több városban tüntetéseket tartottak a brazil nagykövetségek előtt. Sokan Jair Bolsonaro brazil elnök felelősségét hangsúlyozzák, mivel a klímaszkeptikus politikus gyakran hangoztat a környezetvédelem céljaival ellentétes elveket, valamint nem lép fel elég erőteljesen az illegális erdőirtás ellen. Környezetvédők szerint az elnök ezzel bátorítja a bányászokat és a favágókat, akik közül sokan szándékosan gyújtogatnak, hogy megkönnyítsék az erdőirtást. Bolsonaro nemrég kirúgta a brazil űrközpont vezetőjét, amiért az intézmény mérései alapján azt állította, az elnök előtti időkhöz képest 88 százalékkal többet irtottak ki az amazóniai esőerdőből.
Macron volt, aki csütörtök este „nemzetközi válsághelyzetnek” minősítette az amazóniai tüzeket, és ő vetette fel, hogy a közelgő G7 találkozón találjanak ki valami megoldásfélét a tagok. Vasárnap úgy fogalmazott, a vezetők „mind egyetértettek, hogy olyan gyors segítséget nyújtanak az erdőtüzekben érintett országoknak, amilyet csak lehet. Embereink felvették a kapcsolatot az amazóniai országokkal, hogy véglegesítsük, milyen konkrét technikai és pénzügyi intézkedésekre van szükség.”
Brazília is lépett
Pénteken a nemzetközi nyomás hatására Bolsonaro a hadsereget is bevonta a tűzoltásba. A védelmi minisztérium szerint hét államban összesen 44 ezer katona bevethető az erdőtüzek ellen, emellett tűzoltásra alkalmas harci gépeket is küldenek a térségbe. A brazil elnök tweetje szerint elfogadta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök felajánlott segítségét is.
Bolsonaro nem volt mindig ennyire készséges, Macron csütörtöki riadóztatására például még úgy reagált, hogy a francia elnök kolonialista gondolkodásmódról téve tanúbizonyságot akar beleavatkozni Brazília „belügyeibe”. Amikor a katonaság bevonását jelentette be a tévében, azt mondta, „erdőtüzek vannak az egész világon”, és ez „ne legyen ürügy esetleges nemzetközi szankciók bevezetésére” Brazília ellen.
Szombaton Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt mondta, nehéz lenne elképzelni, hogy az EU úgy ratifikálja a dél-amerikai országok és az unió közötti, várva várt EU-Mercosur megállapodást, hogy közben Brazília mit sem tesz a vészhelyzet elhárítása érdekében. A finn pénzügyminiszter azt is felvetette, hogy az EU akár be is tilthatná a brazil marhahús importját.
A Föld tüdeje és szénraktára
A száraz évszakban gyakoriak az erdőtüzek Brazíliában, de több forrás szerint a terjedésüket nagyban segítik az emberi tényezők. Ráadásul a brazil űrközpont, az INPE mérései szerint idén 85 százalékkal több van belőlük, mint tavaly: összesen 75 ezer tűzesetről jöttek adatok ebben az évben, a legtöbb az amazóniai régióban lángolt fel.
A BBC elemzése szerint a rekordszámú tűzeset egybeesik a kiszabott környezetvédelmi bírságok nagyfokú csökkenésével.
A szomszédos Bolíviában is küzdenek az erdőtüzekkel, főként Chiquitania régióban. Vasárnap Evo Morales elnök felfüggesztette újraválasztási kampányát, hogy elmondja, készséggel elfogadja a külföldi segítséget a tűz legyőzésére.
Bolsonaro igazat mondott, amikor azt állította, hogy az egész világon égnek az erdők, de az amazóniai a Föld legnagyobb egybefüggő esőerdője. Nemcsak arról van szó, hogy a fák milliói mennyi oxigént termelnek, hanem arról is, hogy az esőerdő a globális felmelegedés lassításában kulcsfontosságú szénraktár. Több ország osztozik rajta, de a legnagyobb rész Brazíliáé. A dzsungel hárommillió állat- és növényfajnak és kb. egymillió törzsi kultúrában élő embernek ad otthont.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: