Az Európai Unió egyértelműen a technológiai szabályozás éllovasa kíván lenni, és egyelőre úgy tűnik, hogy a tagállamok közül Franciaország veszi a legkomolyabban ezt a törekvést. Miután kiszabta a legnagyobb GDPR-büntetést a Google-re, majd megszavazta a techcégek komoly adóztatását, most a Guardian azt írja, az ország a Facebook bejelentett kriptovalutáját, a Librát sem látja szívesen.

„Világosan szeretnék fogalmazni: a jelenlegi feltételek mellett nem engedélyezhetjük a Libra fejlesztését európai földön” – mondta Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter az OECD virtuális valutákról szóló konferenciáján. A miniszter attól fél, hogy „az államok monetáris szuverenitása forog kockán, és egy olyan cég kezében landolhat a pénz privatizációja, amely több mint 2 milliárd ügyféllel rendelkezik a Földön”.

Az OECD rendezvényén az a lehetséges probléma is felmerült, hogy egy esetleges pénzügyi válság idején az emberek a Librát választanák a nemzeti valuták helyett, tovább nehezítve a gazdaság helyrehozatalára tett kormányzati intézkedéseket.

A Facebook júniusban jelentette be a Libra fejlesztését, és egyből nagy vihart kavart több kormány, pénzügyi szervezet és a Facebook általános bírálóinak körében is. A Libra abban különbözne a Bitcointól és más kevésbé stabil kriptovaluta-rendszerektől, hogy lenne mögötte fedezet, méghozzá arany helyett alacsony volatilitású pénzügyi eszközök, például bankbetétek vagy rövid lejáratú állampapírok. A cég 2020 elejére tervezi a digitális pénz bevezetését.

Persze az is kérdés, hogy mennyire lehet kriptopénznek nevezni a Librát, hiszen decentralizáltság helyett egy svájci székhelyű nonprofit szervezet kezelné a pénzügyi hálózat eszközkészletét. A 28 tagú Libra Association nevű társaságban olyan cégek foglalnak helyet a Facebook mellett, mint a Visa, a MasterCard, a PayPal, az Uber, az eBay vagy a Vodafone.

A Librát úgy durrantaná be a cég, hogy az elején ingyen szétosztanak egy bizonyos mennyiségű kriptopénzt a szegényebb régiókban, ahol az embereknek nincs lehetőségük banki szolgáltatásokat igénybe venni – a rendszer egyik legvonzóbb eleme az alacsony tranzakciós díjak ígérete. „Az alapötlet tehát annyi, hogy olyan egyszerűen lehessen pénzt küldeni, mint egy Messenger-üzenetet” – írtuk korábbi magyarázó cikkünkben a Libráról. A szkeptikusok azonban nem látják, hogyan lehetne szabályozni egy ilyen méretű pénzügyi szolgáltatást, és hogyan lépne fel a Facebook az ellen, hogy a Librát pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására használják.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: