Okos szárnyakkal, kevesebb üzemanyaggal működő repülőgépet fejleszt egy nemzetközi projekt élén a SZTAKI
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Hazai kutatóintézet vezetésével indul nagyszabású uniós repüléstechnikai fejlesztési kutatóprogram. A repülőgépek szárnyának és repülési technikájának forradalmasítását célzó projekt, a FLiPASED (Flight Phase Adaptive Aero-Servo-Elastic aircraft Design) célja az úgynevezett aktív alakvezérlésű repülőgép-szárnyak kifejlesztése és tesztelése. A teljes egészében uniós finanszírozású, mintegy 3,85 millió eurós összköltségvetésű nemzetközi kutatóprogram koordinátora az Informatikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) lesz. A Horizon 2020 keretében megvalósuló kutatást Vanek Bálint, a SZTAKI repülésirányítási és navigációs kutatócsoportjának vezetője irányítja majd.
A repülőgépek szárnyainak és hajtóművének modernizálása mára elengedhetetlenné vált, mert az esetükben alkalmazott technológia nem teszi lehetővé a járművek hatékonyságának és teljesítményének fokozását – írja sajtóközleményében a hazai kutatóintézet. A hatékonyság növelése viszont nemcsak pénzügyi, környezetvédelmi probléma is.
A megoldás: aktív szárny
A gépek üzemanyag-felhasználását azzal lehet visszafogni, ha csökkenteni tudják a repülőgépek légellenállását. Mindezt egyre karcsúbb, rugalmasan deformálódó kompozit szárnyakkal lehet a leginkább elérni. Csakhogy a különféle, a repülőgép súlya, sebessége, magassága által is befolyásolt repülési konfigurációk apró finomhangolásokat tennének szükségessé, amelyek a repülőgépek jelenlegi felépítése mellett nem, vagy csak nehezen kivitelezhetők.
Erre jelentenek majd megoldást az aktív vezérlésű, rugalmas szárnyak. A választható szárnyalak-beállításoknak köszönhetően nemcsak a felszállás és a landolás válik majd simábbá. Az ilyen szárnyakkal ellátott repülőgépek rázkódása például akkor is jelentősen csökkenthető, ha a gép az útja során légörvénybe kerül. A széllökések utastérben is érzékelhető hatásai az eddigi kutatások alapján legalább 20 százalékkal, míg az üzemanyagszükséglet 10 százalékkal csökkenthető az aktív szárnyaknak köszönhetően.
A Müncheni Műszaki Egyetemmel, a Német Repülési Központtal és a Francia Nemzeti Légügyi Kutatóközponttal közös projekt keretein belül a SZTAKI és a magyar kutatók kiemelt feladata lesz a repülőgép fizikai kialakítása és a fedélzeti irányító algoritmusok szorosabb összehangolása.
A 2022 végéig tervezett kutatás eredményeit a tervek szerint 5-10 éven belül már a a gyakorlatban is alkalmazni tudják majd. A kutatók ennek érdekében az ipari szereplőkkel is együttműködnek majd. A kutatási eredményeket pedig nemcsak szimulációkban, hanem egy e célra fejlesztett, 7 méteres szárnyfesztávolságú pilóta nélküli repülőgépen is tesztelik majd.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A klímaváltozással más lesz a repülés is: gyakoribbá válnak és felerősödnek a légörvények
Keletre gyorsabb, nyugatra lassabb lesz repülni, de mindkét irányban rázós lesz az út, mert a klímaváltozás megzilálja a légköri viszonyokat. Éppen a legveszélyesebb fajta, szabad szemmel láthatatlan turbulenciából lesz több.
A belvárosból a reptérre, 10 perc alatt, 20 ezer forintért – Európában is érik a repülő autós forradalom
Németországban sikeresen tesztelték a Lilium ötüléses elektromos repülő autóját, és bő 5 év múlva már több városban működtetnék az Uber-szerű szolgáltatást. A zsúfolt repülő autós piacon már most óriási a tolongás.
„Lélegző” repülőgépet találtak fel skót mérnökök
A Phoenix nevű szerkezet félig repülőgép, félig léghajó, meghajtását pedig napelemek segítik, vagyis teljesen önellátó.
Felszállt a világ legnagyobb szárnyfesztávolságú repülője
Sikeres próbarepülést hajtott végre a világ eddigi legnagyobb szárnyfesztávolságú repülőgépe. A Mojave sivatagban végrehajtott teszt során két és fél órát tartózkodott a légtérben a műholdak pályára állítására konstruált Stratolaunch.