Okos szárnyakkal, kevesebb üzemanyaggal működő repülőgépet fejleszt egy nemzetközi projekt élén a SZTAKI

Hazai kutatóintézet vezetésével indul nagyszabású uniós repüléstechnikai fejlesztési kutatóprogram. A repülőgépek szárnyának és repülési technikájának forradalmasítását célzó projekt, a FLiPASED (Flight Phase Adaptive Aero-Servo-Elastic aircraft Design) célja az úgynevezett aktív alakvezérlésű repülőgép-szárnyak kifejlesztése és tesztelése. A teljes egészében uniós finanszírozású, mintegy 3,85 millió eurós összköltségvetésű nemzetközi kutatóprogram koordinátora az Informatikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) lesz. A Horizon 2020 keretében megvalósuló kutatást Vanek Bálint, a SZTAKI repülésirányítási és navigációs kutatócsoportjának vezetője irányítja majd.

A repülőgépek szárnyainak és hajtóművének modernizálása mára elengedhetetlenné vált, mert az esetükben alkalmazott technológia nem teszi lehetővé a járművek hatékonyságának és teljesítményének fokozását – írja sajtóközleményében a hazai kutatóintézet. A hatékonyság növelése viszont nemcsak pénzügyi, környezetvédelmi probléma is. 

A megoldás: aktív szárny

A gépek üzemanyag-felhasználását azzal lehet visszafogni, ha csökkenteni tudják a repülőgépek légellenállását. Mindezt egyre karcsúbb, rugalmasan deformálódó kompozit szárnyakkal lehet a leginkább elérni. Csakhogy a különféle, a repülőgép súlya, sebessége, magassága által is befolyásolt repülési konfigurációk apró finomhangolásokat tennének szükségessé, amelyek a repülőgépek jelenlegi felépítése mellett nem, vagy csak nehezen kivitelezhetők.

Erre jelentenek majd megoldást az aktív vezérlésű, rugalmas szárnyak. A választható szárnyalak-beállításoknak köszönhetően nemcsak a felszállás és a landolás válik majd simábbá. Az ilyen szárnyakkal ellátott repülőgépek rázkódása például akkor is jelentősen csökkenthető, ha a gép az útja során légörvénybe kerül. A széllökések utastérben is érzékelhető hatásai az eddigi kutatások alapján legalább 20 százalékkal, míg az üzemanyagszükséglet 10 százalékkal csökkenthető az aktív szárnyaknak köszönhetően. 

A Müncheni Műszaki Egyetemmel, a Német Repülési Központtal és a Francia Nemzeti Légügyi Kutatóközponttal közös projekt keretein belül a SZTAKI és a magyar kutatók kiemelt feladata lesz a repülőgép fizikai kialakítása és a fedélzeti irányító algoritmusok szorosabb összehangolása. 

A 2022 végéig tervezett kutatás eredményeit a tervek szerint 5-10 éven belül már a a gyakorlatban is alkalmazni tudják majd. A kutatók ennek érdekében az ipari szereplőkkel is együttműködnek majd. A kutatási eredményeket pedig nemcsak szimulációkban, hanem egy e célra fejlesztett, 7 méteres szárnyfesztávolságú pilóta nélküli repülőgépen is tesztelik majd.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: