A belvárosból a reptérre, 10 perc alatt, 20 ezer forintért – Európában is érik a repülő autós forradalom

300 kilométert képes egyetlen feltöltéssel repülni a Lilium elektromos légi taxija, amellyel május közepén rukkolt elő a német vállalat. Óriási a tét: amerikai, európai, kínai és izraeli cégek fenik a fogukat, hogy minél nagyobb szeletet hasítsanak ki az előrejelzések szerint egy-két évtizeden belül már virágzó piacról, amit a városi közlekedés (újabb) forradalma teremthet. Nem csoda, hogy teszt tesztet ér, hogy mást ne mondjunk, az Uber is nagy reményeket fűz a légi taxis projektjéhez.

A Lilium ötüléses gépe, a Lilium Jet 300 km/h-val képes repülni, de különlegességének azt tartják, ahogy a vertikális felszállásából átvált a horizontális repülésre, akár egy Harrier vadászrepülőgép. Majd egyszer, mert a legfrissebb videón annyi látható, hogy a pilóta nélküli, távirányított repülő felszáll, mint egy helikopter, röviden lebeg, aztán leszáll. Ez is óriási lépés a Lilium számára, amely arra készül, hogy 2025-re világszerte több városban elindítja az eVTOL típusú járműre (electric vertical take-off and landing) alapozott légi taxis szolgáltatását. A cég szerint a május 4-i tesztrepülésen minden pontosan úgy történt, ahogy tervezték.

Peter Altmaier német gazdasági miniszter, Anja Karliczek német oktatási miniszter és Angela Merkel kancellár megtekinti az elektromos meghajtású, függőleges fel-és leszállásra képes légitaxi (eVTOL) kétüléses verzióját 2018 végén, NürnbergbenFotó: CHRISTOF STACHE/AFP

A Verge szerint a Lilium Jet futurisztikus külsejét és megoldásait tekintve is kilóg az eddigi tesztvideókon látott légitaxi-mezőnyből: tojás alakú kabinja a landolószerkezeten ül, hiányoznak róla a többi modellre jellemző látványos rotorok, ehelyett összesen 36 hajtóművel ruházták fel a gép szárnyait. A megbillenthető hajtóművek miatt lehetséges, hogy a függőleges irányú felszállás után a gép egyenesbe kapcsoljon. A gépnek nincs farka, kormánya és légcsavarja.

A több mint 300 embert foglalkoztató müncheni cég kereskedelmi igazgatója, Remo Gerber szerint a Jet fix szárnyú kialakítása miatt az előrehaladáshoz elég, ha csak a rendelkezésére álló 2000 lóerő 10 százalékát mozgósítja.

A Lilium 2017-ben már sikerrel röptette hasonló, csak kétüléses prototípusát, és evidens volt, hogy ha a cég a városi légi közlekedésben szeretne nagyobb sikereket elérni, akkor legalább öt utast el kell bírnia a gépnek. Csakhogy míg a kétüléses Lilium Jet képes volt átkapcsolni a függőleges irányú mozgásból a vízszintesbe, a megnövelt kapacitású verzió nem – pedig a cég ezt az újítást nevezi a Lilium Jet „védjegy manőverének”.

Az elektromos légi járművek fejlesztésénél a teljesítmény és a súly aránya mindig kritikus pont: a legfontosabb tényező, hogy a rendszer mennyi energiát tud eltárolni, és a mai akkumulátorok nem képesek rá, hogy egy repülőt a levegőben tartsanak. A bevett repülő-üzemanyag jelenleg negyvenháromszor annyi energiát ad, mint egy azonos tömegű akkumulátor.

A Lilum eVTOL-jaFotó: Lilium.com

Gerber nem bocsátkozott részletekbe a Lilium Jet kapacitásáról, de azt mondta, a gép képes lesz elvinni a pilótát plusz öt utast és a poggyászaikat, „a hasznosteher-arány tekintetében pedig vezető az iparágban”. A Lilium – több riválisával ellentétben – azért nem pilóta nélküli modellt tesztel, mert így könnyebb engedélyeztetési eljárásra számíthatnak. Az Európai Légbiztonsági Ügynökségnél már meg is kezdték az eljárást, és az Egyesült Államokban is igyekeznek engedélyt szerezni.

A szolgáltatást a közösségi fuvarszervezés mintájára tervezik elindítani: az utasok egy Uberhez hasonló alkalmazással foglalhatnak helyet, és az árak sem lesznek sokkal vészesebbek: Manhattanből egy ilyen géppel 10 perc alatt el lehet jutni a JFK repülőtérre, kb. 70 dolláráért (egy Blade nevű helikopteres személyszállítással foglalkozó cég jelenleg 195 dollárért vállalja ezt).

Több mint száz párhuzamos fejlesztés

Öldöklő versenyről talán még túlzás beszélni, de tény, hogy a relatíve kicsi Lilium egy igen nagy profittal kecsegtető, épp ezért már provizórikusan is riválisoktól zsúfolt piacra igyekszik betörni. A Morgan Stanley szerint 2040-re a globális légitaxi-piac éves bevételei elérhetik 2,9 billió dollárt, igaz, van egy pesszimistább forgatókönyv is, amely megáll 615 millárd dollárnál. (A Facebook éves bevétele 15 milliárd dollár körül volt legutóbb.)

Jelen pillanatban több mint 100 cég és műhely fejleszt elektromos repülőt városi közlekedési célra a Földön, és a versengők között olyan nagyhalak is vannak, mint a Boeing, az Airbus, az Uberrel együttműködő Bell, a Kitty Hawk és a Joby Aviation. De a szlovák AeroMobil, a beszédes nevű német Carplane GmbH és Volocopter GmbH, a kínai EHANG, az amerikai Moller International, Samson Motorworks és Terrafugia Corporation, a holland PAL-V International B.V. és az izraeli Urban Aeronautics is a játékosok között van.

A Reuters megbízásából készített piaci előrejelzés már a 2023-ig tartó időszakban is a szegmens 25 százalékos éves növekedésével (kumulált éves növekedési rátában értve) számol. A növekedés fő hajtóereje a városok terjeszkedése és a városi népesség növekedése, ennek közlekedésbiztonsági hátrányai, valamint a növekvő igény a környezetbarát közlekedési módokra. A növekedésre további tartalék rejlik az optimista előrejelzés szerint a fejlődő országok infrastrukturális és jövedelmi fejlődésében, a változó életstílusban.

A növekedést lassíthatja ugyanakkor, hogy a repülő autók fejlesztésében nincsenek standardok, és a gépcsodák megalkotásába súlyos összegeket kell invesztálni a kezdetekkor. Amikor repülő autókról beszélünk, valójában két fő terméktípusról van szó: az egyik a repülő autóké, a másik az utasszállító drónoké.

Az előrejelzés szerint a globális piacot a technológiai hátországnak, a gyártási kapacitásnak és a stabil gazdaságnak köszönhetően Észak-Amerika vezeti majd, ahol a befektetők amúgy is hajlamosabbak a haladó technológiához szükséges infrastruktúra kiépítésébe invesztálni. A jelentés a második helyre Európát teszi, ahol több potenciális gyártó is székel, harmadiknak pedig nem túl meglepő módon Ázsiát, ahol az elkölthető pénz és a lakosság gyarapodik olyan mértékben, hogy a repülőautó-piacnak szárnyalnia kell.