Az ősi szupervulkánok pusztításával ér fel az ember által okozott légkörrombolás

Az emberi tevékenység révén a légkört terhelő éves szén-dioxid kibocsátás mintegy 40-100-szorosa annak a mennyiségnek, amennyit a legfőbb üvegházgázból a Föld összes vulkánja egy év alatt a légkörbe bocsát – írta az Elements folyóirat október 1-jei különszámában egy nemzetközi kutatócsoport. A Föld szénkészletét és szénkörforgását kutató Deep Carbon Observatory munkatársai az elmúlt 10 évben gyűjtött megfigyeléseiket mutatták be. 

A világszerte mintegy 1000 geológust, klímakutatót, fizikust, kémikust és további tudósokat tömörítő szervezet arra vállalkozott, hogy felméri az elmúlt nagyjából 500 millió év olyan földtörténeti eseményeit, amelyek során huzamosabb időre megbomlott a Föld, vagyis a bolygó belseje, a szárazföldek, a tengerek és a légkör szénegyensúlya. Az efféle egyensúlyvesztés, vagy legalábbis annak extrém és hosszan tartó változata hajlamos arra, hogy eltörölje a Föld színéről az élővilág nagy részét. 

A tömeges kihalási események nem hatalmas csinnadratta közepette, egyetlen szempillantás alatt, hanem többnyire több 10 vagy 100 ezer év alatt zajlanak le. Márpedig még ha nem is hatalmas robbanások között, manapság több százszor olyan gyorsan halnak ki a fajok, mint az iparosodás előtti időkben. Bár a kutatóknak nincs kőbe vésett magyarázatuk a tömeges kihalási eseményekre, az öt legnagyobb közül három hátterében gigantikus szupervulkánok kitörését, a dinoszauruszok pusztulását is okoztó Kréta-tercier, vagyis K-T kihalási esemény hátterében pedig egy kisbolygó becsapódását sejtik. Igaz, a vulkánkitörés ekkor sem maradt el, a becsapódás hatására intenzív vulkanikus tevékenység kezdődött, és tartott is évezredekig. 

Hullanak, mint a legyek

A vulkáni aktivitás fokozódása tehát kulcsfontosságúnak tűnik a tömeges kihalás magyarázatához. Az ősi gigantikus szupervulkánok kitörésekor nemcsak kontinensnyi méretű és tömegű magma borította ugyanis el a földfelszínt, hanem hatalmas mennyiségű, több gigatonnányi szén-dioxid is kiszabadult a Föld belsejéből, és a légkörbe jutott. Amikor a légkört extrém szén-dioxid-terhelés éri, felmelegszik, a tengerek elsavasodnak, a Földön élő élőlények pedig úgy hullanak, mint a legyek. 

A Föld teljes szénkészletét mintegy 1,85 milliárd gigatonnára becsülő kutatók szerint az irgalmatlan mennyiségű szénnek csak a töredéke, mintegy 43 500 gigatonna van a földköpeny fölött. Az átlagos vulkáni tevékenységgel évente nagyjából 280-360 gigatonnányi szén-dioxid jut a légkörbe. A dinoszauruszok kihalását okozó aszteroidabecsapódás és az azt követő kataklizma során a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyisége ezzel szemben a becslések szerint elérhette az 1400 gigatonnát, és a Földön élő állatok háromnegyedének kipusztulásához vezetett. A Föld mélyéről az emberiség által a felszínre hozott, majd ott elégetett fosszilis energiahordozókból származó szén-dioxid mennyisége 1750 óta mostanáig a kutatók szerint eléri a 2000 gigatonnát. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: