Bartholy Judit klímakutató a Magyar Tudomány Ünnepén tartott előadásán azonnali és drasztikus lépéseket sürgetett a klímakatasztrófa megfékezése érdekében. Ha nem cselekszünk, a saját bőrünkön is érezni fogjuk, hogy egyre élhetetlenebb hellyé válik a Kárpát-medence.
A választásokat megnyert balközép kormánykoalíció nem lerombolná, hanem fejlesztené az ország gazdaságát meghatározó olaj- és gázipart, miközben elkötelezett aziránt, hogy 2030-ig 55 százalékkal csökkentse a szén-dioxid-kibocsátásokat. A környezetvédő szervezetek szerint ez önellentmondás.
Az Orca nevű rendszer egyelőre évi 870 autó kibocsátását képes semlegesíteni azzal, hogy szén-dioxidot szív el a levegőből, és mélyen a föld alatt, ásványok formájában tárolja. A technológiának hamar el kell terjednie, hogy valódi eszközzé váljon a klímaváltozás elleni harcban.
A tartós műanyag dobozok előállítása olyan sok erőforrást igényel, hogy rengetegszer kell felhasználni őket, hogy valóban ez legyen a fenntarthatóbb opció – számolta ki egy kutatócsoport. És akkor az újra- és újramosogatásról még nem is beszéltek.
55 százalékos kibocsátáscsökkentés 10 éven belül, karbonsemlegesség 30 éven belül. Hogyan tud az Európai Unió ilyen gyors változásokat elérni? Hamarosan kiderül az Európai Bizottság tervezetéből, ami jelentősen átírhatja a hazai viszonyokat is.
Az Adidas és az Allbirds közös fejlesztése alig egy év alatt jutott el a tervezőasztaltól a megvalósulásig. A 154 gramm tömegű sportcipő szénlábnyoma a teljes élettartama során alig 3 kilogramm.
Az elmúlt évtizedben az erdőtüzek és a fakitermelés hatására csökkent a trópusi esőerdő szén-dioxid-megkötő képessége. Az Amazonas-medence brazíliai területe mára nettó kibocsátóvá vált: 20 százalékkal több szén-dioxidot juttat a légkörbe, mint amennyit megköt.
Az algapólót mindennap locsolgatni kell, és napozni is ki kell tenni, cserébe lelkesen fotoszintetizál. A párizsi divathétre készült kollekció egyelőre inkább kinyilatkoztatás, mint megvalósítható zöld alternatíva.
Az X-Prize Alapítvány által lebonyolított, április 22-én a Föld napján induló versenyre a világ bármely pontjáról lehet jelentkezni. A cél az, hogy 2025-re használható technológia készüljön az üvegházhatású gáz gigatonnákban mérhető kivonására és biztonságos eltárolására.
A felmelegedés kordában tartásához már nem elég csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, de olyan technológiákat is alkalmazni kell, amelyek egyenesen a légkörből vonják ki a szén-dioxidot. A technológia létezik, már csak a pénz és az akarat hiányzik.
Egy friss amerikai kutatás szerint hasznosítható az eladhatatlan tej, amit a gazdálkodók jobb híján kiöntenek, ezzel súlyosan terhelve a környezetet: aktív szenet lehet csinálni belőle, ezzel pedig csökkenthető a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyisége.
A nemzetközi tudományos közösség megkönnyebbült, hogy nem Donald Trumpot választották az USA következő elnökévé. Joe Bidentől azt várják, hogy visszaadja a tudomány rangját, sebesen visszatereli az USA-t a zöld útra, és újra csatlakozik a párizsi klímaegyezményhez. Csakhogy a leendő elnök programját számos politikai tényező bénítja.
A dollármilliárdokból gazdálkodó réteg kibocsátása háromszor olyan gyorsan növekedett, mint az emberiség szegényebb feléé – derült ki az Oxfam 25 év üvegházgáz-kibocsátását vizsgáló friss jelentéséből. A brit segélyszervezet megadóztatná a magas kibocsátással járó luxusszolgáltatásokat.
Ha melegebb van, a fák gyorsabban nőnek, és ha gyorsabban nőnek, hamarabb el is pusztulnak, ami veszélyezteti az erdők széntároló képességét – derült ki egy átfogó vizsgálatból. Egyre több kutatás utal arra, hogy a faültetés sem csodaszer, ha a klímaváltozás lassításáról van szó.
Nagyon lassan csökken a világ legnagyobb cégeinek kibocsátása, és még azok többségét is kiszervezik fejlődő országokba. Kutatók szerint a külföldi üzemek károsanyag-kibocsátását is az anyaországhoz számítanák, a nagyvállalatok felelősebben állnának a klímaváltozás elleni küzdelemhez.
2019 júliusa volt minden idők legforróbb hónapja, 2019 pedig a valaha mért második vagy harmadik legmelegebb év – derült ki a meteorológusok éves klímajelentéséből. Erdőtüzek és extrém hőhullámok formájában a klímaváltozás következményei is megmutatkoztak.
Hiába a klímaváltozás fenyegetése, jószerivel csak becslések állnak rendelkezésre az egyes országok és szektorok kibocsátásáról. Techcégek és nonprofit szerveztek fogtak össze a Climate TRACE létrehozásáért, jövő novemberben indulhat a mérés!
Nem csupán metán, lépfene, himlő és más vírusok kerülhetnek a levegőbe az Északi-sarkvidéken található fagyott talaj felolvadásával, hanem a talajbeli bomlás miatt a globális felmelegedést gyorsító szén-dioxid is.
A SkyBreathe projekt 0,0006 százalékkal csökkentette a repüléshez kötődő károsanyag-kibocsátást, miközben 150 millió dollárt takarítottak meg a légitársaságok az üzemanyag-optimalizáló rendszerrel.
A vegán étkezés vagy az elektromos autózás csökkenti jobban a szén-dioxid-kibocsátást? A hőszivattyú vagy a napelem? A tíz legjobb megoldást állította sorrendbe egy több ezer tanulmány eredményeit összesítő metaanalízis.
A korábbi rekordot a 2009-es válság idején mérték, ahhoz képest idén hatszoros lehet a csökkenés. A válságban az energiacégek közül éppen a megújulóval foglalkozók vannak a legjobb helyzetben, de még így sincs okunk az ünneplésre – derült ki a Nemzetközi Energiaügynökség jelentéséből.
A koronavírus emberek ezreit öli meg, a járvány nyomán tapasztalható levegőminőség-javulás viszont egyes kalkulációk szerint emberek tízezreinek az életét menti meg. Ahol lecseng a járvány, ott ez a kedvező hatás az ellentétébe fordulhat.
Egy új tanulmány szerint a légi járatok mindössze 2,2 százaléka felel a kondenzcsíkok hőcsapdahatásának 80 százalékáért, de a repülési magasság kis módosításával ezen könnyen lehetne segíteni. Más szakértők szerint azonban még messze járunk a megoldástól.
Nem sokat érünk el azzal, ha nem kérünk szívószálat a gyorsétteremben, sőt nagyon úgy tűnik, hogy környezettudatos döntéseink sokszor akkor is fokozzák a környezet terhelését, ha látszólag enyhítik azt. A magyarázat a rendszer logikájában rejlik, állítja Szécsi Balázs közgazdász.
Már jövőre több mint 7 százalékkal csökkennie kellene a CO2-kibocsátásnak, ami egyelőre töretlenül nő. Mivel ez gyakorlatilag lehetetlen, a másfél fokos felmelegedési cél végképp elúszni látszik.
Koppenhágának egészen elképesztő mértékben, 61 százalékkal sikerült visszafognia a kibocsátást, de a hatékonyan zöldülő városok között van Athén és Varsó is.
Azzal, hogy az éghajlatváltozás kiváltóiként az államközi testületek és a média is következetesen az emberiség egészére mutogat, nemcsak a valódi felelősök ússzák meg, hanem a hatékony óvintézkedések is elmaradnak. Minél súlyosabb a klímaválság, annál inkább megéri a klímakatasztrófába befektetni – állítják magyar és külföldi ökofilozófusok.
Egy ezer tudóst tömörítő, a Föld szénkörforgását vizsgáló kutatószervezet szerint a dinoszauruszok kipusztulása elég jól modellezi, mi lesz a következménye a több száz éve tartó szén-dioxid-eregetésnek.
Bár az amerikai hadsereg az elmúlt 10 évben javított a helyzeten, még mindig nagyobb kibocsátó, mint Magyarország és más iparosodott országok.
Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség értékelte a Nemzeti Energia- és Klímatervek közlekedésre vonatkozó részeit. Az első helyen álló Hollandia 73, az utolsó helyezett Magyarország 13 pontot kapott: a mi tervünk nemhogy szóba se hozza a csökkentést, de egyenesen 30 százalékos emelkedéssel számol az ágazatban.
Az első, elvileg zéró kibocsátású komp a San Francisco-öbölben jár majd, New York is kap egyet, és a most összeállt cégek USA-szerte szeretnék elterjeszteni a technológiát.
Az egyéni fogyasztói döntések csak viszonylag kis mértékben tudják segíteni a klímaváltozás megfékezését, a kemény, mindenkit érintő pénzügyi ösztönzők sokkal hatékonyabbak. Sok közgazdász támogatná egy jól tervezhető szén-dioxid-adó bevezetését. Az ebből származó bevételt akár ki is lehetne osztani az állampolgárok között, feltehetően javítva az adó népszerűségét.
2018-ban tovább nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása, az elmúlt négy év a négy legmelegebb év is volt – írta jelentésében a Meteorológiai Világszervezet, a WMO.
Az őslakos népesség brutális csökkenésével felszabadult földterületeket ellepték az erdők, és így olyan mértékű szén-dioxid tűnt el a légkörből, hogy már jött is a kis jégkorszak.
Tovább súlyosbíthatja a klímaváltozás hatásait, hogy az extrém időjárási jelenségek hatására a növények elérik szén-dioxid-megkötő képességük maximumát. Egy új tanulmány szerint ez a század közepén következik be, és a légköri szén-dioxid hirtelen feldúsulásával járhat, amiről tudjuk, mit okoz: további felmelegedést.
Caroline Lucas szerint a klímaváltozás lassítása érdekében vissza kell fogni a húsevést, a kisgazdálkodókat pedig támogatni kell abban, hogy csökkentsék haszonállataik számát. Az iparág szerint a húsadónak a kispénzűek látnák kárát.
A globális divatipar viszonyai bebetonozódtak, sőt még fokozódik is a piac megosztottsága. Míg bizonyos nagy cégek stabilan tarolnak, egyre többen vannak, amelyek csak nyelik a pénzt. Úgy vásároljuk a ruhát, mintha nem lenne holnap, és ha ez így megy tovább, nem is nagyon lesz.
Nagyon nem mindegy, hogy másfél vagy két fokkal melegszik-e fel a légkör, de még a kétfokos cél betartása is bizonytalan. Az ENSZ riasztó jelentésben tudatta: véget kell vetni a maszatolásnak.
Várható, hogy ez az arány tovább nő. A turisták özönét küldő nagy gazdaságok, az USA, Kína, Németország és India mellett az utazókat fogadó kis szigetországok is felelősek.
A klímaváltozás elleni küzdelem nemcsak gazdasági és politikai, hanem etikai aggályokat is felvet. Fizessenek a környezetszennyezésért a felelősök? Vagy az fizessen, aki tud? A kérdést a klímaetika, az alkalmazott erkölcsfilozófia egyik ága vizsgálja.