A vegán étkezés vagy az elektromos autózás csökkenti jobban a szén-dioxid-kibocsátást? A hőszivattyú vagy a napelem? A tíz legjobb megoldást állította sorrendbe egy több ezer tanulmány eredményeit összesítő metaanalízis.
A korábbi rekordot a 2009-es válság idején mérték, ahhoz képest idén hatszoros lehet a csökkenés. A válságban az energiacégek közül éppen a megújulóval foglalkozók vannak a legjobb helyzetben, de még így sincs okunk az ünneplésre – derült ki a Nemzetközi Energiaügynökség jelentéséből.
A koronavírus emberek ezreit öli meg, a járvány nyomán tapasztalható levegőminőség-javulás viszont egyes kalkulációk szerint emberek tízezreinek az életét menti meg. Ahol lecseng a járvány, ott ez a kedvező hatás az ellentétébe fordulhat.
Egy új tanulmány szerint a légi járatok mindössze 2,2 százaléka felel a kondenzcsíkok hőcsapdahatásának 80 százalékáért, de a repülési magasság kis módosításával ezen könnyen lehetne segíteni. Más szakértők szerint azonban még messze járunk a megoldástól.
Nem sokat érünk el azzal, ha nem kérünk szívószálat a gyorsétteremben, sőt nagyon úgy tűnik, hogy környezettudatos döntéseink sokszor akkor is fokozzák a környezet terhelését, ha látszólag enyhítik azt. A magyarázat a rendszer logikájában rejlik, állítja Szécsi Balázs közgazdász.
Már jövőre több mint 7 százalékkal csökkennie kellene a CO2-kibocsátásnak, ami egyelőre töretlenül nő. Mivel ez gyakorlatilag lehetetlen, a másfél fokos felmelegedési cél végképp elúszni látszik.
Koppenhágának egészen elképesztő mértékben, 61 százalékkal sikerült visszafognia a kibocsátást, de a hatékonyan zöldülő városok között van Athén és Varsó is.
Azzal, hogy az éghajlatváltozás kiváltóiként az államközi testületek és a média is következetesen az emberiség egészére mutogat, nemcsak a valódi felelősök ússzák meg, hanem a hatékony óvintézkedések is elmaradnak. Minél súlyosabb a klímaválság, annál inkább megéri a klímakatasztrófába befektetni – állítják magyar és külföldi ökofilozófusok.
Egy ezer tudóst tömörítő, a Föld szénkörforgását vizsgáló kutatószervezet szerint a dinoszauruszok kipusztulása elég jól modellezi, mi lesz a következménye a több száz éve tartó szén-dioxid-eregetésnek.
Bár az amerikai hadsereg az elmúlt 10 évben javított a helyzeten, még mindig nagyobb kibocsátó, mint Magyarország és más iparosodott országok.
Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség értékelte a Nemzeti Energia- és Klímatervek közlekedésre vonatkozó részeit. Az első helyen álló Hollandia 73, az utolsó helyezett Magyarország 13 pontot kapott: a mi tervünk nemhogy szóba se hozza a csökkentést, de egyenesen 30 százalékos emelkedéssel számol az ágazatban.
Az első, elvileg zéró kibocsátású komp a San Francisco-öbölben jár majd, New York is kap egyet, és a most összeállt cégek USA-szerte szeretnék elterjeszteni a technológiát.
Az egyéni fogyasztói döntések csak viszonylag kis mértékben tudják segíteni a klímaváltozás megfékezését, a kemény, mindenkit érintő pénzügyi ösztönzők sokkal hatékonyabbak. Sok közgazdász támogatná egy jól tervezhető szén-dioxid-adó bevezetését. Az ebből származó bevételt akár ki is lehetne osztani az állampolgárok között, feltehetően javítva az adó népszerűségét.
2018-ban tovább nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása, az elmúlt négy év a négy legmelegebb év is volt – írta jelentésében a Meteorológiai Világszervezet, a WMO.
Az őslakos népesség brutális csökkenésével felszabadult földterületeket ellepték az erdők, és így olyan mértékű szén-dioxid tűnt el a légkörből, hogy már jött is a kis jégkorszak.
Tovább súlyosbíthatja a klímaváltozás hatásait, hogy az extrém időjárási jelenségek hatására a növények elérik szén-dioxid-megkötő képességük maximumát. Egy új tanulmány szerint ez a század közepén következik be, és a légköri szén-dioxid hirtelen feldúsulásával járhat, amiről tudjuk, mit okoz: további felmelegedést.
Caroline Lucas szerint a klímaváltozás lassítása érdekében vissza kell fogni a húsevést, a kisgazdálkodókat pedig támogatni kell abban, hogy csökkentsék haszonállataik számát. Az iparág szerint a húsadónak a kispénzűek látnák kárát.
A globális divatipar viszonyai bebetonozódtak, sőt még fokozódik is a piac megosztottsága. Míg bizonyos nagy cégek stabilan tarolnak, egyre többen vannak, amelyek csak nyelik a pénzt. Úgy vásároljuk a ruhát, mintha nem lenne holnap, és ha ez így megy tovább, nem is nagyon lesz.
Nagyon nem mindegy, hogy másfél vagy két fokkal melegszik-e fel a légkör, de még a kétfokos cél betartása is bizonytalan. Az ENSZ riasztó jelentésben tudatta: véget kell vetni a maszatolásnak.
Várható, hogy ez az arány tovább nő. A turisták özönét küldő nagy gazdaságok, az USA, Kína, Németország és India mellett az utazókat fogadó kis szigetországok is felelősek.
A klímaváltozás elleni küzdelem nemcsak gazdasági és politikai, hanem etikai aggályokat is felvet. Fizessenek a környezetszennyezésért a felelősök? Vagy az fizessen, aki tud? A kérdést a klímaetika, az alkalmazott erkölcsfilozófia egyik ága vizsgálja.