Vlagyimir Putyin ráteheti a kezét a 21. század atombombájára, az emberigenom-szerkesztésre
A világ vezető genetikusai attól rettegnek, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök fogja meghozni a végső döntést arról, születhetnek-e az igen közeli jövőben génszerkesztett gyerekek. Ahogy arról idén júniusban a Qubit hírt adott, egy orosz molekuláris biológus, Denis (Gyenyisz) Rebrikov még idén embriók génszerkesztését tervezi, és kísérletei megkezdéséhez már csak az állami engedélyre vár. Az eredetileg HIV-fertőzött szülők születendő gyermekeinek a védelmét ígérő Rebrikov mára olyan szülőpárral is együtt dolgozik, akik genetikai betegségük továbbörökítésének megakadályozását várják a kutatótól.
A Bloomberg információi szerint Oroszország legelismertebb genetikusai valamikor a nyár végén egy titkos tanácskozáson vettek részt Moszkvában. Ebben eddig még nem is feltétlenül lenne semmi furcsa, ha az ülésen nem vett volna részt Marija Voroncova is. Az endokrinológusként gyermekgyógyászatra specializálódott Voroncovát idén április végén nevezték ki egy olyan állami tanácsadó testület elnökségének egyik tagjává, amely Oroszország jövőbeli géntechnológiai programjáról hivatott dönteni.
A 33 éves Voroncova viszont elsősorban nem a szakmai teljesítményével, hanem azzal hívta fel magára a figyelmet az utóbbi hónapokban, hogy kiderült, ő az egyik legtöbb részvénnyel rendelkező tulajdonosa a Szentpétervár mellett mintegy 634 millió dollárból új biotechnológiai centrumot építtető Nomeko vállalatnak. A pletykák szerint pedig Voroncova nem más, mint az orosz elnök legidősebb lánya, inkognitóban. A Kremlinből ezt az információt nem erősítették meg.
Fontosabb mint az AI és az atombomba
A Bloomberg úgy tudja, hogy a titkos tárgyalás után azok a genetikusok távoztak elégedetten a Voroncovával folytatott megbeszélésről, akik támogatják Rebrikov terveit. A fiatal kora és genetikában való járatlansága ellenére a kérdésben komoly befolyással bíró Voroncova ugyan nem támogatta nyíltan Rebrikov programját, viszont azt hangsúlyozta, hogy a tudomány nem állhat meg, és hogy a szabályozásnak elsősorban nem erről, hanem arról kell szólnia, hogy a génszerkesztési eljárásokkal való kísérletezgetést az állami szektorra korlátozzák.
Putyin egyébként élénk érdeklődést mutat a génszerkesztés iránt: szerinte annak társadalomra gyakorolt hatása felülmúlhatja a mesterséges intelligencia társadalomformáló potenciálját, következményei pedig az atombomba megalkotásáéval vetekszenek. Az orosz államfő tavaly 2 milliárd dollárnyi állami forrást különített el génkutatásra, amely szerinte meghatározza majd az egész világ jövőjét.
A tudományos közösség lassabbnak bizonyul, mint az orosz elnök
Rebrikov júniusi színre lépése hatalmas vihart kavart a tudományos életben. A Nature vezércikkben szólított fel az embriókkal végzett géntechnológiai kísérletek szigorú szabályozására. A világ első génszerkesztett csecsemői létrehozásánál bábáskodó, azóta szülőhazájában kegyvesztetté vált Csienkuj He kínai tudós esetéből tanult tudományos közösség szerint a legnagyobb baj az, hogy a tudósok nincsenek aprólékos részletességgel tisztában a komplex betegségek kialakulásában kulcsszerepet játszó gének pontos szerepével és működési mechanizmusával, és a génszerkeszésre alkalmas CRISPR-Cas9 technológián is akadhat még csiszolni való.
Az eddigi kísérletek alapján erős a gyanú, hogy a nemcsak törlésre, hanem afféle szövegszerkesztő módjára másolás-beillesztésre is alkalmas eljárás nem mindig csak ott hat, ahol kellene neki. Előfordulhat, legalábbis Petri-csészékben előfordul, hogy a genom egy távoli pontján olyan véletlen mutációt idéz elő, amire eredetileg senki nem számított. Rebrikovnak erre is volt válasza: a technológia általa módosított részleteit állítólag még azelőtt fogja publikálni, mielőtt élesben is tesztelné.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
