Nagyot tévedtek azok, akik azt hitték, Putyin nem indít háborút, de a legnagyobbat Putyin tévedte azzal, hogy megindította. Hogyan kezdődött, és miként lehet vége az Ukrajna elleni háborúnak? Egyebek mellett ezekről is szó esett a 9. Qubit Live kerekasztal-beszélgetésén.
Mennyi igaz abból a hiedelemből, hogy Oroszország csak kőbalta egyszerűségű fegyvereket képes előállítani? És mi a helyzet az orosz fegyverexporttal? Zsebeházy Bálint két hipotézissel indult neki az orosz hadiipar feltérképezésének, de mindkettő tévesnek bizonyult.
Mit művelt Orbán Viktor Ukrajnában és Oroszországban „békemisszió” címén, miért nehezen elképzelhető az idő előtti fegyverszünet, és mire lehet számítani, ha novemberben Donald Trumpot választják az USA elnökének? Sz. Bíró Zoltán elemez.
Az orosz nacionalizmus lényege a birodalmi állam és a rendszerváltásokon átnyúló folytonosság, és ezt mi sem mutatja jobban, mint a marxizmussal sok hasonlóságot mutató műfaj, a kortárs orosz science fiction.
Miként értékelhetjük az ukrán állam és a civil társadalom helytállását egy teljes háborús év után? Miként kell elképzelnünk a háborús mindennapokat? Hogyan tervezik életüket azok, akik elmenekültek a frontvonalról, és jelenleg valamelyik nyugati országban várják a békekötést?
Sz. Bíró Zoltán hamarosan megjelenő kötete, a Putyin háborúja meggyőző részletességgel és éleslátással tárja fel Ukrajna lerohanásának előzményeit. A könyv egy fejezete most először olvasható a Qubiten.
Józan ésszel elképzelhetetlen, hogy valaki jó ötletnek tartsa egy atomháború elindítását, de amíg van bomba, ott a veszély is – az pedig, hogy lehetségessé vált az egész emberiséget elpusztítani egy esetleges atomháborúval, megváltoztatta a filozófiát, az ember és a természet viszonyát, illetve a háborúról való gondolkodást is.
Rohamosan csökken az eladott autók száma, nagy bajban a repülőgépipar, és az elit kedvenc játékszere, a botox is vészesen fogy Oroszországban. Úgy tűnik, a nyugati szankciók megroppanthatják az orosz gazdaságot, és a félelmek ellenére Kína sem igyekszik megmenteni Putyin országát.
Oroszország a Szovjetunió felbomlása óta egyre gyengül, hadiipara nem áll összhangban állítólagos nagyhatalmi státuszával, és elveszítette stratégiai fölényét, állítják kínai szakértők. Peking ugyanakkor aligha érdekelt abban, hogy Oroszország győztesen és látványosan megerősödve kerüljön ki ukrajnai kalandjából.
Azt gondolnánk, hogy minél több orosz anya veszíti el a fiát, annál nagyobb az esély arra, hogy véget ér Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen indított háborúja. Ezzel szemben az a helyzet, hogy minél több fájdalmat és kárt okoz az ember, annál nagyobb szükségét érzi annak, hogy igazolja magának az árat, amit eddig fizetett, írja Szekeres Hanna szociálpszichológus.
Míg a nyugati politikusok gondosan kerülik az atomháborúval való fenyegetőzést, az orosz elnöknek az utóbbi időkben szinte már nincs olyan beszéde, amiben ne hozná szóba a nukleáris háború lehetőségét és az orosz atomfegyverek erejét.
Igaza van az orosz elnöknek? Milyen szerződések és egyéb dokumentumok szabályozzák Oroszország és Ukrajna kapcsolatát? Mennyiben tekinthetők legitimnek Moszkva december közepén megfogalmazott igényei, és mennyiben felelnek meg a történelmi tényeknek a Putyin által felhozott érvek?
Az Oroszországi Kommunista Párt szavazótábora mostanra az idősek és kevésbé képzettek pártjából nyitott, kifejezetten inkluzív párttá vált, amelynek támogatói között egyre több a fiatal, a jól képzett és a társadalmi hierarchiában magas pozíciókat betöltő választópolgár. Az orosz menedzserek csaknem harmada már a KPRF-et támogatja.
Szergej Spilkin választási matematikus számításai szerint az Egységes Oroszországra idén leadott hamis szavazatok aránya megközelítette az 50 százalékot. Ám az orosz dumaválasztások már a rendszerváltás utáni időkben sem kínálták fel annak lehetőségét, hogy a hatalmon lévőket le lehessen váltani. Az 1993-as alaptörvény olyan politikai rendszert alakított ki, amiben a végső szó mindig az elnököt illeti meg.
Öt kérdés az elmúlt hetek fontos bel- és külpolitikai történéseiről a Political Capital tesztjében. Felismered az álhíreket?