A kínai űrügynökség januárban Holdra juttatott Csang'o-4 szondája nem ment üres kézzel: gyapotmagot, burgonyamagot, gyümölcslégypetéket és élesztőt is szállított, hogy a kutatók az élőlények holdi viselkedését vizsgálhassák, de a kínai tudósok az eredeti terv szerint nem álltak volna meg ennyinél. 

Hszie Kenghszin, a Csungkingi Egyetem kutatója szerint eredetileg úgy tervezték, hogy teknőst juttatnak a Hold Földtől távolabbi oldalára. Ez végül két okból hiúsult meg: a Csang'o-4 összesen három kilogrammnyi terhet vihetett magával, a rendelkezésre álló térben pedig csak húsz napra elegendő oxigén jutott volna az állatoknak, ennyi idő alatt pedig el sem tudták volna juttatni őket a Hold felszínére. 

Valószínűleg jobban is jártak így, a Hold felszínén ugyanis -190 fok volt, a felküldött élőlények mind hamar el is pusztultak. Kivéve a gyapotot, ennek még volt ideje kikelni, mielőtt megfagyott volna – ez volt az első eset, hogy mag kelt ki a Holdon. A mindössze 2,6 kilós miniatűr bioszférában a kutatók a földihez hasonló körülményeket teremtettek, leszámítva a holdi gravitációt és kozmikus sugárzást. A Csang'o-4 méréseitől azt várják, hogy segít majd a kockázatok felmérésében egy emberi misszió esetén. 

Az oroszok már lőttek ki teknőst

Hszie szerint a holdbéli mérések alapján azért így is sok mindent tanulhatnak a kísérletből, de továbbra sem adják fel, hogy állatokat küldjenek a Holdra – erre, legalábbis Kína részéről, legkorábban a 2020-ra tervezett Csang'o-6 misszióban kerülhet sor. Teknős egyébként már korábban is járt az űrben, ha a Holdon még nem is: 1968-ban a Szovjetunió lőtt ki két sztyeppei teknőst (Agrionemys horsfieldii) az űrbe. A Zond-5 fedélzetén tartózkodó állatok hat napot töltöttek az űrben, végül épségben érkeztek vissza a Földre.

Kína a tervek szerint a teknősökön kívül még ebben az évtizedben embert is küld az űrbe, ennek egyik első lépéseként 2022-ben akarják üzembe állítani az ország harmadik űrállomását. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: