A Hold felszínét borító anyag, a regolit tanulmányozása során a Glasgow-i Egyetem kutatói megállapították, hogy 40-45 százalékban, vagyis legnagyobb részben oxigént tartalmaz, és már arra is rájöttek, hogy hogyan lehet azt kivonni belőle. 

„Ez az oxigén nagyon értékes erőforrás, de oxidként van kötve az anyagban, ásvány vagy üveg formájában, így nem tudjuk azonnal felhasználni” – idézték egy közleményben az egyetem kutatóját, Beth Lomaxet. Azonban elég gyorsan kifejlesztettek egy módszert arra, hogyan vonják ki a regolitból közel az összes oxigént, melléktermékként pedig egy potenciálisan szintén hasznos, fémes anyagot kapjanak.

Míg a korábban bevetett módszerek vagy sokkal kisebb hatékonysággal működtek, vagy extrém (1600 Celsius-fokos) hőmérsékleten kellett olvasztani a regolitot, a sóolvadékos elektrolízis nevű folyamat során veszteség nélkül, egyszerűen lehet elkülöníteni az oxigént.

A porított regolitot egy hálózott edénybe helyezik, amelyben kalcium-kloridból készült sóolvadék szolgál elektrolitként, majd az egészet felhevítik 950 Celsius-fokra – ezen a hőmérsékleten még szilárd marad a regolit. Miután áramot vezetnek át rajta, az oxigén elválik a regolittól, és a són keresztül egy anódba vándorol. Így 50 óra alatt a regolitban rejlő oxigén 96 százalékát ki tudták vonni, igaz, a 75 százalékát már az első 15 órában sikerült.

A kutatók az Európai Űrügynökséggel (ESA) és a Metalysis nevű brit céggel közösen dolgoznak, hogy holdi környezetbe tudják helyezni ezt az ipari eljárást. James Carpenter, az ESA holdstratégiáért felelős vezetője szerint a módszer lehetőséget adna a Hold telepeseinek arra, hogy az oxigént nagy mennyiségben használják fel üzemanyagként vagy egyszerűen az életfenntartás céljából, de a folyamatból hátramaradt fémötvözet a helyszíni gyártásban is kapóra jöhet.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Nyálkás anyagot talált a kínai szonda a Hold túloldalán

Qubit.hu tudomány 2019. szeptember 2.

Az ismeretlen anyagról szóló első teória szerint olvadt üvegről van szó, de a leletet még alapos vizsgálatnak kell alávetni.

A Holdon talált óriásalagútban épülhet meg az első holdbázis, a Mars-kolonizáció főpróbája

Bodnár Zsolt tudomány 2017. november 22.

Egy japán szonda bukkant rá arra az 50 kilométer hosszú barlangra, ami kedvező, biztonságosnak vélt környezete miatt alkalmas lehet egy holdbázis helyszínének. Az egyre olcsóbb technológiáknak köszönhetően innen már csak egy ugrás a Mars.

Hová érdemes embert küldeni, a Holdra, a Marsra vagy a kisbolygókra?

Tóth András tudomány 2019. május 27.

A Föld elhagyása nemcsak lehetséges, hanem elengedhetetlen is: az emberiség jövője a Naprendszer erőforrásainak és lehetőségeinek kihasználásában rejlik. De merre vegyük az irányt?