A Csang-o–5 szonda holdi talajmintáiban felfedezett gyöngyök rengeteg vizet tárolnak, és könnyebb is belőlük kinyerni a vizet, a hidrogént és az oxigént, mint az árnyékos kráterekben található vízjégből.
Hamarosan saját időzónája lesz a Holdnak, és nemsokára újra emberek lépnek majd az égitestre. Muszáj azzal is foglalkozni, hogyan lehet megtisztítani a szkafandereket.
Egy, a Nap és a Föld között elhelyezett porréteggel vagy holdpor-áramlattal az ipari forradalmak kezdete óta kibocsátott üvegházhatású gázok hatását lehetne ellensúlyozni, legalábbis elméletben.
Egyelőre a bolygó vizsgálatára szánt műszerek tervezésében fogják felhasználni a kőzetmintákról szerzett információkat, de később a regolit tulajdonságai a marsi élet alapvető körülményeit határozhatják meg.
Kis lépés ez a lúdfűnek, hatalmas lépés az emberiségnek.
A holdi talajt 40-45 százalékban oxigén alkotja, és ennek 96 százalékát sikerült is kivonni belőle egy új módszerrel. Az oxigénre a holdi élethez, a hátramaradt fémötvözetre a helyi gyártáshoz lesz szükség a kutatók szerint.
Az Európai Űrügynökség több európai céggel szerződött, hogy 2025-re eljusson a Holdra – igaz, addigra már a fél világ beelőzi.