Elképesztő csodalényt mutatnak be szombaton a párizsi állatkertben
A Physarum polycephalumnak nincs agya, szeme, gyomra vagy lába, mégis képes mozogni, táplálkozni, sőt még tanulni is. Ezt a különös élőlényt a nagyközönség először a párizsi állatkertben tekintheti meg október 19-étől, azaz most szombattól. Bruno David, a Párizsi Természettudományi Múzeum igazgatója szerint a különös élőlényről biztosra vehető, hogy nem növény, de abban már nem biztosak a kutatók, hogy gombának vagy állatnak tekinthető-e – a legvalószínűbb, hogy egyiknek sem. A nyálkagombának ráadásul 720 neme van - ez a szám még növekedhet is, ugyanis 1993-ban még csak tizenhármat tartottak nyilván, néhány éve pedig legalább ötszázra becsülték a nemi variációk számát.
Az élőlény egy 1958-as Steve McQueen főszereplésével készült horror után a „massza” becenevet kapta, ebben egy kocsonyás állagú űrlény megszáll egy várost, és mindent felzabál, ami az útjába kerül. A nyálkagombák ehhez hasonlóan igen tehetségesen táplálkoznak: megtalálják és bekebelezik a táplálékot, ehhez pedig egy sokfelé ágazó, bonyolult struktúrát hoznak létre, amit plazmódiumnak hívnak. Ennek ellenére egy egysejtű élőlényekből álló masszáról van szó.
Az élőlény nagyjából ötven másodpercenként változtat irányt, de ez változhat, ha a jószág „testét” képező plazmódium valamit észlel, élelem hatására például jobban iparkodik, míg ha fény éri, lelassul. A nyálkagomba a felszínén keresztül szívja fel a tápanyagokat, ennek hatására növekedik.
Annak ellenére, hogy az egysejtűek nem az intellektusukról híresek, a nyálkagombák meglepően komplex viselkedést mutatnak: képesek megtalálni az élelmet egy labirintusban, sőt, a legrövidebb utat is ki tudják választani hozzá. Ha elvágják, képes összeforrni a két massza, a kutatók szerint gyakorlatilag lehetetlen elpusztítani, és megfelelő körülmények között több négyzetkilométeres területet is elfoglalhat.
Fejlődőképes massza
Az, hogy a massza tanulni képes, az intelligencia definíciójával kapcsolatban is felvet kérdéseket. A tudósok egy egyszerű teszttel vizsgálták, hogy hogyan viselkedik a massza, ha valami kellemetlen inger éri: táplálékot helyeztek el neki egy híd túloldalán. A massza érte is ment, majd néhány nap múlva koffeinnel szennyezték a híd egy részét, amely nem árt az élőlénynek, de kellemetlen neki. A massza kikerülte a szennyezett területet, néhány nap múlva pedig már gyorsabban is ment számára az átkelés: úgy tűnik, megtanulta, hogy hogyan kerülje ki rutinosan a kellemetlen ingert.
A gombatelepek ezek után képesek még továbbadni is a tanultakat: ha egy, az akadállyal már szembesült egysejtű kerül egy másik telepbe, az így létrejött massza annak ellenére ismeri majd az akadályt, hogy ő maga még nem szembesült vele.
A felfedezés azt sugallja, hogy maga a tanulás megelőzheti az idegrendszer létrejöttét, a nyálkagombák tanulmányozásával pedig az intelligensnek tűnő viselkedés kialakulását próbálják megérteni a kutatók. A sárga színű, nedves időben fatuskón megjelenő élőlényt szombattól tekinthetik meg a párizsi állatkert látogatói, a kutatók a nyálkagomba további tanulmányozásától azt várják, hogy talajvédelmi célokra vagy újrahasznosításra használhatják majd az élőlény szuperképességeit.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: